Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
463 nosan előforduló, kozmopolita, széles ökológiai valenciájú faj, de a Nemzeti Parkból több szikes, sziksós kisvizet, sőt a kloridos élőhelyeket kedvelő faj is előkerült. A tapasztalatunk az, hogy a Kisrét vizében általában változatos összetételű (37 faj), de más, nem szikes jellegű kisvizekben is előforduló, Ciliata fauna volt kimutatható (pl.: Actinobolina wenrichii, Aspidisca cicada, A. lynceus, Blepharisma elongatum, Climacostomum virens, Coleps hirtus, C. minor, Cyclidium glaucoma, Drepanomonas revolula, Enchelys gasterosteus, Epistylis digitalis, Euplotes patella, E. charon, Litonotus lamella, Ophryoglena atra, Paramecium bursaria, Pseudochilodonopsis algivora, Stentor polymorphus, Stylonychia mytilus, Urocentrum turbo, Vaginicola crystalma, Vorticella convalaria, V. microstoma stb). A Kisrét vizében számolt S/G érték: 1.25. Ez az érték egy megfelelően diverz faunára utal. A kémiai paraméterek, illetve a jelenlévő mocsári növényzet is az ilyen jellegű egysejtű fauna kialakulását magyarázza. A megnövekedett vezetőképességi értékek, valamint a lúgos pH miatt a Ciliata fauna összetétele jelentős változásokat mutat a Zab-szék, a Fehér-szék, a Kelemen-szék, és a Böddi szék víztereiben. Ezekben a vízgyülemekben a Kisréthez viszonyítottan lényegesen alacsonyabb a faji diverzitás. A Zab-szék vizében a néhány kozmopolita, de nagy ökológiai valenciájú (pl.: Aspidisca cicada, Halteria grandinella Paramecium caudatum) faj mellett megjelentek az extrém környezetet is jobban elviselő fajok (pl: Epistylis microdiscum, Metopus contortus, Prorodon marinus, Uronema marinum) is. Ebben a víztérben az S/G arány: 1.08. A Fehér-szék Ciliata faunája, bár tartalmaz közös elemeket a Zab-szék vizével, több általában szikes vízben előforduló fajt tartalmaz (pl.: Epistylis halophila, Hastatella radians, Hemiophrys fotsidens, Uronema marinum, Vorticella difficilis). Az S/G arány itt: 1.09. A Kelemen-szék vizében a megnövekedett sótartalom ellenére, bizonyos fajszám emelkedés volt tapasztalható (18 faj). A közös fajokon túlmenően itt volt kimutatható az Astylozoon fallax, a Lagynophrys acuminata, a Nassula brunea, a Phyalina pupula. Feltűnő, hogy az előkerült fajok mind más genuszba tartoztak, így az S/G arány egy (1). A Böddi-szék vize nagyon lúgos, és a sótartalom is magas. Itt az Uronema marinum, Tachisoma pellionela fajokon kívül megtalálható volt egy olyan genusz is, mint a Metastrombidium sp., melyet tengeri környezetben is kimutattak. Itt volt megtalálható a Mycterotrix ovata is, melyet korábban már szikes kisvizekből is ismertek. Az S/G arány egy(l). A tapasztalatunk az, mint azt korábban is láttuk, hogy a vízterekben a vizek kémiai összetétele, valamint a vezetőképesség növekedése jelentősen hatott a faji diverzitásra (de az S/G arány alakulására is). A fajszám a sótartalom és a pHérték emelkedésével párhuzamosan egyre csökkent. A Kisrét vizében 37, addig a Zab-székben 13, a Fehér-székben 12, a Kelemen-székben 18, a Böddi-székben 8 volt az előkerült Ciliata fajok száma A sótartalom növekedésével párhuzamosan viszont az egyes vízterekben nőtt a sós, szikes környezetet elviselő, és az azt „kedvelő" fajok száma. Míg a Kisrét vizében az ilyen fajok aránya igen alacsony (1-2 %), addig a Zab-szék vizében ez az érték 18 %, a Fehér-szék esetében 40 %, a Kelemen-székben 50 %, és a Böddi-szék vizében található kis egyedszámú Ciliata faunának már 90 %-a sós, szikes környezetet kedvelő faj. Jóllehet itt a legmagasabb a Na-ion koncentráció, és a sótartalom is. Ha eredményeinket a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) kloridos - szikes kisvizeiben (Zám-puszta) talált Cilata faunával hasonlítjuk össze, akkor a vizsgálataink szerint a fajok számát, de a közös fajokat illetően is különbségeket tapasztalunk. A HNP hasonló típusú kisvizeiben összesen 69 Ciliata fajt találtunk, melyből a közös fajok száma csak 29. Már a korábbi (1992) vizsgálatok is azt mutatták, hogy a KNP kisvizeiben előforduló csillós (Ciliata) fajok 30-32 %ban a szikes, sziksós környezetet részesítik előnybe, míg a HNP kisvizeiben ez az arány csak 18-20 %. A jelenlegi vizsgálatok szennt ezek az értékek a kloridosszikes kisvizekben 50-90%-nak adódtak a KNP, illetve 3550 %-nak a HNP esetében. A magyarázatot erre a két terület ökológiai adottságai közötti különbség adja meg. A Zám pusztán ugyanis a kopáros és a padkaközi mélyedésekben kialakult asztatikus kisvizek a savanyú feltalajú, szolonyec talajok különböző altípusainak felszínén jönnek létre, így vizük az esetek többségében semleges, vagy gyengén lúgos, (7.3-8.6). A vezetőképességi értékek is alacsonyak (470-900 pS/cm). Csak a bekoncentrálódás idején érik el a 2000-5180 pS/cm értéket. A vizek típusa a Zám-pusztán Na- HCOj-CI. Köszönetnyilvánítás A munka a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) Igazgatósága és az OTKA (T 029359) anyagi támogatásával készült. Irodalom Boros E. (1999): A magyarországi szikes tavak és vizek ökológiai értékelése. - Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 13-80. Boros E. Biró Cs. (1999): A Duna-Tisza-közi szikes tavak ökológiai állapotváltozásai a XVIII-XX századokban.. - Acta Biol. Debr Oecol. Hung. 9:81-105. Foissner, W„ Berger, 11., Blatterer. H„ und Kohmann, F. (1991, 1992, 1994, 1995): Taxonomische und ökologische Revision der Ciliaten des Saprobiensystems. Band I-IV. - Informationsberichte des Bayer. Landesamtes filr Wasserwirtschaft. Forró L. (1999): Zooplankton kialakulása rekonstruált szikes tavakban: az első két év tapasztalatai.-Acta Biol. Debr Oec. Hun. 9:133- 141 Gelei J. (1929): Ein neuer Typ der hypotrichen Infusorien aus der Umgebung von Szeged. Hyptrichidium tisiae n, gen. n. sp. n. fam. — Arch. Protistenk 65: 165-182. Gelei J. (1932): Beiträge zur Ciliatenfauna der Umgebung von Szeged. I. Nassula tricirrala nov sp. - Acta Biol. 2: 162-164. Gelei J. (1933a): Adatok Szeged környékének ázalékállatka világához III. Néhány Blepharisma Szeged kömyékéröl.-Acta Biol. 2:169-194 Gelei J. (1933b): II. Beiträge zur Ciliatenfauna der Umgebung von Szeged. Vier Bryophillum Arten - Arch Protistenk. 81: 201-203. Gelei 7.(1935): Beiträge zur Ciliatenfauna der Umgebung von Szeged. Drei Galucoma Arten - Math Nat. Wiss. Anz 54. 923-951. Gelei 7.(1936): V. Beiträge zur Ciliatenfauna der Umgebung von Szeged. Zwei Gymnostomata Arten. - Acta Biol. 4: 1-11. Gelei J. (1938): Adatok a Szeged (Tihany) környék Ciliata faunához VIII. Condylosioma vorticella Ehrb. - Magyar Biol. KuL Int. Munkái. 10: 209-213. Gelei J. (1950): Die Marynidae der Sodagewässer in der Nähe von Szeged. XVI. Beitrag zur Ciliatenfauna Ungars-Hidr. Közl. 30:107-118. Horváth P. (1931-32): A Szili-szék szikes tócsái planktonjának néhány csillószörös véglénye. Egyetemi pályamunka. Szeged 1-60 Horváth P. (1935a): Egy új Hymenostomata véglény (Microthorax hungaricus nov. sp.) Szeged környékéről. - Doktori ért. Szeged 1-85. Horváth P. (1935b): Woodruffia rostrata Kahl Szeged környékéről. Acta Biol. 3: 222-225. Kiss 11. Ungyel Sz.- Müller Z.- Juhász P. Olajos P.- Sállasy N.Dévai Gy- Grigorszky 1. (2000). A Kiskunsági Nemzeti Park szikes víztereiben élő vízi makroszervezetk mennyiségi vizsgálata (Hirundinella, Gastropoda, Odonata, Heteroptera) - Hidr. Közlöny (in print) Stiller J. (1937): Systilis lloffi ( Peritricha) in natronhaltigen Tümpeln des Szili-szék bei Szeged in Ungarn - Biol. Zbl. 57: 187-195.
