Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

447 het felhasználni, más része a terepi munka értékelhetőségét segíti. Bármely fontosnak ítélt körülmény följegyzése ("megjegyzés" rovat), térképvázlat készítése, stb segítheti a későbbi értékelést. A makrofítonok felhasználása a vízminősítésben Az EU-direktiva szerint a monitorozás célja a vizek ú.n. ökológiai státuszának (természetesség) megállapítása, referenciaterületekkel való összehasonlítás segítségével. Az összegyűjtött adatok értékelése a különböző országokban eltérő Az ausztriai szabvány (ÖNORM M6232) szerint az értékelés verbálisan történik, összehasonlítva az adott pontot a neki megfelelő rcfcrcnciahelylyel. Ez a szabvány megengedi, hogy ha ilyen hely nincs, akkor az összehasonlítást a rendelkezésre álló szakirodalom segítségével is el lehet végezni. Bajorországban (

Bayerisches Landesamt für Wasserwirtschaft 1998, Schneider é n.) a fajokhoz trofitási indikátorértéket rendelnek és ennek segítségével, a tömegesség figyelembevételével állapítják meg az adott víztest trofitási szintjét (aktuális trofitás). Haury és mtsai (1996) közzétesznek egy listát, amelyben az irodalom és a szerzők tapasztalata alapján az egyes vízinövény fajokhoz vagy csoportokhoz (algáktól a zárvatermőkig) egy 0 és 10 közötti számot rendelnek, ahol a 0 a legroszszabb, a 10 a legjobb vízminőséget (elsősorban trofitás alapján) jelenti A Hínárhatározó közli az edényes hínárfajok előfordulási körülményeit (víztípus, vízkémiai adatok) is, ezért az adatértékeléskor mint alapadatbázis használható. Mohákkal kapcsolatos méréseket Papp és Rajczy (1995, 1996, 1998a, 1998b) dolgozatai tartalmaznak. Kívánatos lenne - a Bayerisches Landesamt fur Wasserwirtschaft kiadványához hasonlóan, azt is felhasználva - egy bővebb adatbázis felépítése a környező országok irodalmának felhasználásával, ill. ennek továbbfejlesztése a későbbi tapasztalatok szerint. Az első eredmények értékelése verbálisan, a referenciahellyel vagy az irodalommal való összehasonlítással történjen. A későbbiekben a kapott eredmények tükrében eldönthető, hogy megmaradjon-e a szóbeli értékelés, vagy célszerűbb a hínárfajokat valamely szempont(ok) szerint kategóriá(k)ba sorolni. Utóbbi esetben a besorolás az első felmérés eredményei és az irodalom felhasználásával elkészített adatbázis segítségével történhet. A kategorizálás lehetséges szempontjai: trofitás, szerves szennyezés, egyéb zavarás (búja ill. jelzője), természetesség. A makrofítonok és a kétéltűek felhasználása a biodiverzitás-monitorozásban A biodiverzitás-monitorozás eredményeinek értékelése (az esetleges erős szennyezések vagy élőhely-károsítás kivételével) rendkívül nehéz, hiszen az egyes csoportok mást és más sebességgel indikálnak. Az előbbiekben tárgyalt két csoport között nagy különbségek vannak. Ennek ellenére mindkettő azonos élőhelyről, elsősorban a vizes élőhelyek állapotáról szolgáltat információt. Helyhez kötöttségük illetve kis terjedési sebességük miatt jellemző, hogy az aktuálisan vizsgált víz (illetve az. ahhoz kötődő metapopuláció) sajátosságait indikálják. A természetes módon jelentkező eltérő indikációs sebesség mellett tehát a két csoport által szolgáltatott, egymást kiegészítő információ szintézise természeti környezetünk jobb megértéséhez, ezáltal eredményesebb megvédéséhez nyújt fontos segítséget. Köszönetnyilvánítás Ennek a dolgozatnak a létrejöttét a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala és a VITUKI Rt támogatása tette lehetővé. Hálásan köszönjük dr. Felföldy Lajosnak a vízi makrotiton, a Kétéltű és Hüllő Projekt Munkacsoportnak a kétéltű protokoll kidolgozásához nyújtott szíves segítségét, értékes tanácsait és biztatását. Irodalom Bayerisches iMndesamt für Wasserwirtschaft (1998): Trophickartierung von aufwuchs- und makrophytendominierten Fließgewässem, Erarbeitung von Trophieindikationswerten fiir ausgewählte benthische Algen und Makrophyten. Informationsberichte Heft 4/98, 516 pp. Dévát Gy. (1997): Víztér-tipológiai törzsadattár (V-NER). in: Fekete G„ Molnár Zs., Horváth F. (szerk.): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 374 pp. Európai Unió N

9 97/0067 (6404/99, 1999. március 2.) direktívája (Amended proposal for Council Directive establishing a framework for Community action in the field of water policy), 97 pp. Fehér G. és Schmidt A. (1998): Adventiv vízipáfrányfaj egy gemenci holtágban: Azolla filiculoides Lam. Botanikai Kőzi. 85( 1 -2): 57-61. Felföldy L. (1984): Hidrobiológia - szavakban, in: Felföldy, L. (ed.): Vízügyi Hidrobiológia 13. Vízgazdálkodási Intézet, Bpest, 252 pp. Felföldy, L. (1990): Hínár határozó, in: Felföldy, L. (ed.): Vízügyi Hidrobiológia 18. Aqua Kiadó, Budapest, 144 pp. Fellers, G. M. és Freel, K. L. (1995): A standardised protocol for surveying aquatic amphibians. Davis, CA. National Biological Service, University of California pp 117. Griffiths, R. A. és Raper, S. ,/. (1994): A review of current techniques for sampling amphibian communities JNCC Report No 210. Joint Nature Conservation Committee, Peterborough pp. 26. Haury, J. és mtsai (1996): Des indices macrophytiques pour estimer la qualité des cours d'eau tran^ais: premiere propositions. Ecologie 27(4): 233-244. Heyer. W. R„ Donelfy, M. A., McDiarmid, ft. W„ Hayek. L.C. & Foster, M. S. (eds) (1994). Measuring and monitoring biological diversity: Standard methods for amphibians Washington: Smithsonian Institution Press pp 364. Horváth F. és mtsai (1995): Klóra adatbázis 1.2 Taxon-lista és attribútum állomány. MTA ÖBKJ Vácrálót Kohler, A. (1978): Methoden der Kartierung von Flora und Vegetation von Süßwasserbiotopen. Landschaft + Stadt 10

(2). 73-85. Kohler, A. és G. Janauer (1995): Zur Methodik der Untersuchung von aquatischen Makrophyten in Fließgewässem. in: Ch. Steinberg, H. Bernhardt, II. Klapper (Hrsg.): Handbuch Angewandte Limnologie Korsós, Z. (1997): Nemzeti Biodiveratás-monitorozó Rendszer VIII. Kétéltűek és hüllők Magyar Természettud. Múzeum, Bpest, pp. 44 Krause. W. (1997): Charales (Charophyccae). in: 11. Etil, G. Gärtner, H. Heynig, D. Mollenhauer (Hrsg.): Süßwasserflora von Mitteleuropa Band 18. Jena, Stuttgart, Lübeck, Ulm Olson, D. H., Leonard, W. P. és Bury, B. (1997): Sampling amphibians in lentic habitats. Northwest Fauna No. 4. Society for Northwestern Vertebrate Biology pp. 134. ÖNORM M6232 (1997): Richtlinien fur die ökologische Untersuchung und Bewertung von Fließgewässem. Österreichisches Normungsinstitut, Wien, 93 pp. Papp B. és Rajczy M. (1995): Changes of Bryophyte vegetation and habitat conditions along a section of the River Danube in Hungary Cryptog. Helv. 18: 95-105. Papp B. és Rajczy M. (19%): Bioindication of habitat conditions with Bryophytes at some streams in Aggtelek National Park and Balatonfelvidék Region, Hungary. Proceedings of „Research, Conservation, Management

" Conference Aggtelek, Hungary, pp. 47-57. Papp B. és Rajczy M. (1998a): The role of Bryophytes as bioindicators of water quality in the River Danube. Verh. Internat. Verein. Limnol. 26: 1254-1256. Papp B. és Rajczy M. (1998b): Investigations on the condition of Bryophyte vegetation on mountain streams in Hungary. J. Haltori Bot. Lab. 84: 81-90. Puky M. és Steták D. (in press ): Vízi makrofítonok és kétéltűek biodiverzitás vizsgálata magyarországi felszíni vizekben és vizes élőhelyeken I. Elméleti háttér. Hidrológiai Közlöny Ráth T. (1992): Új adventiv vízi növény Magyarországon: Elodea nuttallii (Planchon) St. John. Botanikai Közlemények 79(1): 35-40. Schneider, S. (é. n ): Entwicklung eines Makrophytenindex zur Trophicindikation in Fließgewässem. Doktori disszertáció, kézirat, München - Freising Simon T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója Tankönyvkiadó, Budapest 892 pp Abstract: The Hungarian National Biodiversity Monitoring System is to be launched at the beginning of the 21" century Both aquatic macrophytes and amphibians were chosen to be investigated in some of the ten main projects This paper shortly summarises the relevant methodology Keywords: aquatic macrophytes, amphibians, biomonitoring, water quality assessment