Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

444. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. A kétéltűek jelentősége a biodiverzitás-monitorozásban A kétéltűek (Amphibia) más gerinces osztályoknál fokozottabb mértékben tűnnek el a mérsékelt égövi és trópusi ökoszisztémákból (Griffiths és Bee bee 1992), az összehasonlító felmérések egy része szerint veszélyeztetettségük nagyobb mértékű, mint például a madaraké vagy emlősöké, ezért a vizsgálatuk kiemelt jelentőségű biodiverzitás-monitorozási feladat. A fajok kipusztulása gyakran anélkül történik, hogy erre a környezeti tényezők változása vagy emberi tevékenység nyilvánvaló okot szolgáltatna (Blaustein és Wake 1990, Wake 1991, Wyman 1990). A dokumentált esetek többségében a kétéltűek eltűnésének vagy jelentős egyedszám-csökkenésének legfontosabb kiváltó tényezője az élőhelyek eltűnése vagy degradációja (Vial és Sailor 1993), de emellett a vízminőséget befolyásoló beavatkozások (mezőgazdaság, erdészet, stb.), vízrendezés, turizmus, idegen fajok betelepítése, kisebb vizek halakkal való túlnépesítése, savas eső, közúti pusztulás, kereskedelmi (étkezési és oktatási célú valamint díszállat) begyűjtés, oktalan irtás is jelentős hatással bír (Cooke 1995, Corbett 1989, Drost és Fellers 1996, Petranka 1994, Puky 1991). Több kétéltűfajt alapvető biológiai jellegzetességei (például összetett élőhely-igény és gyenge kolonizációs képesség) is sérülékennyé tesznek Ennek következtében időlegesen fellépő negatív hatások is gyakran populációk eltűnéséhez vagy megritkulásához vezethetnek (Young 1981). A kétéltű monitorozás lényeges előnye, hogy a bonyolult átalakulás alatt kialakuló fejlődési rendellenességek könnyen észlelhető elváltozásokat okoznak. A kétéltűekre emellett a populációméret jelentős fluktuációja is jellemző (Grossenbacher 1995, Pechman és Wilbur 1994), ami hosszú távú, rendszeres vizsgálatok (monitorozás) elvégzését teszi szükségessé. További természetvédelmi szempont, hogy a pontosabbá váló rendszertani meghatározás miatt a taxonok besorolása a Magyarországon élő fajok esetében is változik. Ennek természetvédelmi egyezményekben megjelenő következményei (pl. egyes új fajokra vonatkozó előírások, lásd IUCN 1996) adatok hiányában nehezen teljesíthetőek. Ez különösen olyan csoportoknál okoz gondot, ahol a fajok döntő többségére nem dolgoztak ki a speciális igényeket figyelembe vevő kezelési javaslatokat, aminek alapján például a kétéltűek hosszú távú megőrzése biztosítható lenne (Gase 1997). A dolgozat második részében a vízi makrofiton és a kétéltű protokollok kidolgozásának néhány kulcskérdését tekintjük át Köszönetnyilvánítás Ennek a dolgozatnak a létrejöttét a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala és a VITUKI Rt. támogatása tette lehetővé. Irodalom Bayerisches Landesami fur Wasserwirtschaß (1998): Trophiekartierung von aufwuchs- und makrophytendomimerten Fließgewässem, Erarbeitung von Trophieindikationswerten fur ausgewählte benthische Algen und Makrophyten. Informationsberichte Heß 4/98, 516 pp. Blaustein, A. R. és Wake, D. B. (1990): Declining amphibian populations: a global phenomenon? Trends in Ecology and Evolution 5: 203-204. Cooke, A. S. (1995): Road mortality of common toads (

Bufo bufo) near a breeding site, 1974-1994 Amphibia-Reptiha 16: 87-90. Corbett, K- F. (1989): Conservation of European reptiles and amphibians. London. Christopher Helm Publishers Ltd. pp. 274. Drost, C. A. és Fellers, G. M. (1996): Collapse of a regional frog fauna m the Yosemite area of the Sierra Nevada. Conservation Biology 10

(2): 414-425. Európai Unió N

2 97/0067 (6404/99, 1999. március 2.) direktívája (Amended proposal for Council Directive establishing a framework for Community acüon in the field of water policy), 97 pp Gase, J. P. (ed.) (1997): Atlas of amphibians and reptiles in Europe. Societas Europea Herpetologica & Muséum National d'Histoire Naturelle, Paris, pp 4%. Griffiths, R. A. és Beebee, T. (1992): Decline and fall of the amphibians New Scientist 1826: 25-29. Grossenbacher, K. (1995): Observations from long-term population studies in Switzerland. Froglog 15: 3-4. Harding, J. P. C. (1981): Macrophytes as monitors of river quality in the southern N. WW. A. area. North West Water Authority, 53 pp. IUCN (19%): 19% IUCN Red List of Threatened Animals IUCN, Gland, Svájc, pp. 368. Khangarot, B. S„ Sehgal, A. és Bhasin, M. K. (1985): "Man and Biosphere" - Studies on the Sikkim Himalayas Part 5. Acute toxicity of selected heavy metals on the tadpoles of Rana hexadactyla Acta Hydrochim. Hydrobiol. 13: 259-263. Kohler, A. (1995): Wasserpflanzen als Bioindikatoren - was können sie als Zeigerorganismen für Gewasserbelastungen leisten? Berichte des Institutes ßir Ixindschafls- und Pflanzenökologie der Universität Hohenheim Heft 4: 15-28. Papp B. és Rajczy KI. (1995): Changes of Bryophyte vegetaüon and habitat conditions along a section of the River Danube in Hungary. Cryptog. Helv. 18: 95-105. Pechmann, J. H. K. és Wilbur, H. M. (1994): Putting declining amphibian populaüons into perspective: natural fluctuations and human impacts. Herpetologica 50: 65-84. Petranka, J. W. (1994): Response to impact of timber harvesting on salamanders. Conservation Biology 8: 302-304. Pomogyi P. (1994): Biomonitoring with Macrophytes. in: Biomonitoring magyarországi vizekben: alkalmazás és gyakorlás. Első Holland-Magyar Tanfolyam, Göd, 1994. április 18-22. kézirat PukyM. (1991): The role of technology in solving a man-made barriercorridor problem in Hungary's parks and reserves: the conflict between roads and amphibians in: Resource Technology 90. Proceedings 353-358. Vial, J. L. és Saylor, L. (1993): The status of amphibian populations: a compilation and analysis. Working Document No. 1 IUCN Species Survival Commission, Declining Amphibians Populations Task Force Wake, D. B. (1991): Declining amphibian populations. Science 253 860. Wiegleb, G. (1988): Analysis of flora and vegetation in rivers: concepts and applications in: J. J. Symoens (ed.): Vegetation of inland waters. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, pp 311-340 Wyman, R. L. (1990): What's happening to the amphibians? Conservation Biology 4: 350-352. Young, J. Z. (1981): The life of vertebrates. Oxford: Clarendon Press Abstract: The Hungarian National Biodiversity Monitoring System is to be launched at the beginning of the 21" century. Both aquatic macrophytes and amphibians were chosen to be investigated in some of the ten main projects. This paper shortly summarises the theoretical background of their selection. Keywords: aquatic macrophytes, amphibians, biodiversity, monitoring, water quality assessment