Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

440. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. 3. ábra. A makroszkopikus gerinctelen csoportok megje­lenése a kolonizáció során a mesterséges alzatokon (A = agyag, K = kavics, F = felszín, L = fenék, > = hosszú periódusú kolonizáció, < > = rövid periódusú kolonizáció) Az öt, faji szintig cs mennyiségileg meghatározott csoport a ma­gyar Duna-szakaszon is magas - 60 % fötótli - konstanciával előfor­duló rendszertani egysége. A nagy tömegben megjelenő fajokat a kí­sérteti szakaszra jellemző és az egész magyarországi szakaszon szá­zalékosan leggyakrabban előforduló taxonok reprezentálják. Az Amphipodákat gyakorlatilag a Dicerogammarus villosus képvisel­te, igen magas konstanciával és egyedszámmal. A Trichoptera cso­portban a Brachycentridae, Glossosomatidae, Hydropsychidae, Hy­droptüidae, Leptoceridae, Limnephilidae és Polycentropidae csalá­dok fajai fordultak elő. A talált egyedek túlnyomó részét a Hydrop­sychidae fajok alkották, a többi faj csak igen alacsony egyedszám­mal, elvétve fordult elő. Az Ephemeropterákat a Baetidae, Caenidae, Heptagenidac cs Potamanthidae fajok képviselték, Caenidae domi­nanciával. A hosszú periódusú kolonizációnál a nyár közepi mintá­tól eltekintve igen alacsony volt az egyedszám, és nem minden kom­bináción jelentek meg kérész, egyedek. A kagylók közül a Dreissena polymorpha jelent meg nagyobb számban a mesterséges alzatokon. A Gastropoda csoportból nagyobb egyedszámmal csak a Lithogly­phus naticoides és a Theodoxus danubialis képviseltette magát, de ezek előfordulása is szórványos volt mind időben mind a kombiná­ciók tekintetében. A faji szintig feldolgozott és mennyiségileg is kiértékelt csopor­tok időbeli megjelenését, a kolonizáció menetét bemutató további e­redmenyek e kötet következő publikációjában találhatók (Nősek et al.: Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában 6. A domináns szervezetek kokxiizác tójának menete) Köszönetnyilvánítás A kutatómunka az OTKA anyagi támogatásával, a T02S419 számú pályázat keretében folyik. A szerzők köszönetüket fejezik ki Csörgis Gábor­nak és Kdényiné Webter irmának a terepmunkában és válogatásban nyúj­tott segítségükéit. Irodalom Beak T.W., Griffing, T.C. & Appleby, A G. (1973): Use of Artificial Substrate Samplers to Assess Water Pollution. In: Cairns, J. Jr. & Dickson, K.L. (eds): Biological Methods for the Assessment of Wa­ter Quality. ASTM Spec. Tech. Publ., 528:227-241. De Zwart D. (1995): Monitoring Water Quality in the Future. Volume 3: Biomonitoring. Bilthoven, The Netherlands, pp. 83. Hellawell, J.M. (1978): Macroinvertebrate Methods In. Biological Sur­veillance of Rivers. A Biological Monitoring Handbook. Dorchester, England: Dorset Press, p. 35-90. Nosek J. d! Oertel, N. (1980-81): Zoologische Untersuchungen an Auf­wüchsen in der Donau zwischen Rajka und Budapest (Danubialia Hun­garica, C.). Ann. Univ. Sei. Bp., Sect. Biol., 22/23:187-204. Nosek J. & Oertel, N. (1983): A comparison of the periphytic communities in two sections of the Danube River. In: Wetzel,RG. (ed.): Periphyton of Freshwater Ecosystems. Developments in Hidrobiology 17. Dr. W. Junk Publishers, The Hague, ISBN 90 6193 768 X., chp. 3:17-22. Oertel N. (1991): Heavy-metal Accumulation in Cladophora glomerata (L.) Külz in the River Danube AMBIO, 20:264-268. Oertel N. & Dévai Gy. (1994): Gondolatok a biomonitorozás, a bioindikáció lehetőségeiről és aktuális kérdéseiről. Biomonitoring Kerekasztal (előa­dás), MTA 1994. 12.09. Palmer C.G., Maart, B . Palmer, A R. & Okeeffe, J.H. (19%): An As­sessment of Macroinvertebrate Functional Feeding Groups as Water­Quality Indicators in the Buffalo-River, Eastern Cape-Province, South-Africa. Hydrobiologia, 318:153-164. Resh V.H., Norris, R.H. & Barbour, M.T. (1995): Design and Imple­mentation of Rapid Assessment Approaches for Water-Resource Monitoring Using Benthic Macroinvertebrates. Australian Journal of Ecology, 20:108-121. Rosenberg DM. & Resh, V.H. (1982): The use of artificial substrates in the study of freshwater benthic macroinvertebrates In: Caims, J, Jr. (ed.): Artificial substrates. Ann Arbor Science, p. 175-235. UN/ECE (1995): Biological assessment methods for watercourses. Task Force on Monitoring & Assessment. TF 3.05. Final draft report III. RIZA - Wittevcen+Bos Cons, engineers, The Netherlands, pp. 62. Woodiwiss F. S. (1964): The biological system of stream classification used by the Trent River Board. Chemistry and Industry, 14:443-477 Wright J.F., Armitage P.D. & Furse M.T. (1989): Prediction of inverte­brate communities using stream measurements. Regulated Rivers: Research and Management, 4:147-155. Bioindication by macroinvertebrates in the Danube. 1. Use of artificial substrates in studies of colonization Oertel, N., Nosek, N.J. & Andrikovics S. Abstract Biological water quality assessment based on macroimwtabrates has several conceptual and methodological problems in large rivers. Taking the advantages of the artificial substrates (quantitative sampling, standardiration) the problems could be partially reduced. On the other hand selectivity caused by artificial substrates and the course of colonization must be determined Knowledge of the appropriate colonization time and the equilibrium parameters of macroinvertebrate communities are prerequisites of routine use of the artificial substrates for monitoring human disturbances, pollutions. In the present study the applicability of different substrates (wood, clay, gravel) in several combination of the space and time (surface, bottom and short and/or long term colonizaloion) were compared. Keywords: Danube, macroinvertebrates, artificial substrates, colonization

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom