Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

439 senberg & Resh 1982) alapján lettek megválasztva. A kutatók által eddig kipróbált alzatok szinte összehasonlíthatatlan halmazából az általunk kifejlesztett alzatoknál azokra a tulajdonságokra és paraméterdere koncentráltunk, amelyeket leggyakrabban alkalmaztak, amelyekre a legtöbb összehasonlítható adat áll rendelkezésre és amelyek könnyen kezelhetők, standardizálhatok jövőbeli monitorozás során. Háromféle mesterséges alzattípust használtunk, többféle elrendezésben Ismert felületű (200 x 100 x 20 mm) fenyőfa lapokat és 5000 cm

3 térfogatú konténereket használtunk. Ez utóbbiak 120 mm átmérőjű, 450 mm hosszúságú 9 mm lyuk mérettel perforált műanyagcsövek. A konténereket a helyi meder kavics anyagával ill. agyag-granulátummal töltöttük meg. Ez utóbbi porózusosabb és felülete is érdesebb A kavics mérete tágabb határt* között változott, de az 5000 cm

3 térfogatból a víz térfogata - a szervezetek által valóban elfoglalható tér - a kavics esetén 2005 ± 65 cm

3, az agyag-granulátum esetén 1945 ± 125 cm

3 (n = 10) közel azonos és összehasonlításra alkalmas. A 2. folyamatábra sematikusan mutatja be azt a térbeli elhelyezést: felszín (F), fenék (L); a háromféle minőségű alzatot: falap, kavics (K), agyag-granulátum (A) és kétféle expozíciós periódust: hosszú (HPK>) ill rövid periódusú kolonizáció (< RPK >), amelyek kombinációja a 210 napos terepkísérlet során számos összehasonlítási lehetőséget rejt magában. Példaként az agyag-granulátummal (A) töltött, fenéken (L) elhelyeziett, rövid (< AL > 0/3, < AL > 3/6, ... < AL > 27/30) ill. a hosszú periódusú kolonizációban (AL > 3, AL > 6,... AL > 30) használt alzatok kezdő és végső kódjai szerepelnek. 1999. április 13. és 1999 november 9. között, 210 nap alatt 3 hetente vettünk mintákat az egyes alzatfajtákról - hosszú periódusú kolonizáció (HPK >) - ill. minden 3 hetes rövid periódusban is indítottunk expozíciót még nem kolonizált, új alzaton - rövid periódusú kolonizáció (< RPK >) (vö. 1. ábra). A későbbi összehasonlíthatóság érdekében - a vízállás adta lehetőségek között - a mennyiségileg kontrollálható kolonizációs minták mellett 3 hetente a helyi fauna kvalitatív és szemikvantitatív gyűjtését is elvégeztük. A fenéken elhelyezett - kaviccsal, ill. agyag-granulátummal töltött - konténereket szögvasból készített súlyos keretekbe rögzítettük, amelyeit így egyben a lehorgony/ásra is szolgáltak. A felszínre tervezett - agyag-granulátummal töltött - konténereket és a falapokat műanyag hordókra telepített dexion keretekbe helyeztük. Mind a felszínen úszó, mind a fenékre leeresztett mesterséges alzatok egy lehorgonyzott ladik után lettek rögzítve a könnyű kezelhetőség (mintavételi megközelíthetőség, áradás esetén való elsodortatás, stb.) érdekében. A bárhol beszerezhető anyagok és szerkezeti elemek, az egyszerű és olcsó kivitelezhetőség, ill. a többszöri - szinte korlátlan - felhasználhatóság jó alap lehet a standardizálásra. A minták felvétele minden évszakban rendkívül egyszerű, ami a folyóvízben való mintavételnél nagy előny jelent A négy - egyben négy párhuzamos mintát is jelentő - falapnál meggátolandó a mobílisabb állatok el-, ill. egyik falapról a másikra való átúszását speciális közös keretbe rögzített, de bontható és egyenként is kezelhető keretes hálókat alkalmaztunk. A falapokról a teljes élőbevonat lekaparása után, a konténerekből a kavics és agyag-granulátum szitán keresztül való mosása után a makroszkópikus gerinctelen szervezetek 4 %-os fonnalinban lettek rögzítve. Az eredmények értékelése A nagyon időigényes és faji szintű identifikálást igénylő anyag minőségi és mennyiségi feldolgozása folyamatos, a munka immáron második évi ismétlésén dolgozunk. Jelen dolgozat az 1999. év kezdeti eredményeiről ad számot. A hosszú (HPK >) és rövid periódusú kolonizációs (< RPK >) kísérletek felszíni (F) és fenéken (L) elhelyezett agyaggal (A) és kaviccsal (K) töltött mesterséges alzatairól származó mintáiból 15 rendszertani csoport - Ephemeroptera (EPH), Trichoptera (TRI), Odonata (ODO), Chironomidae (CHI), Oligochatea (OLI), Heteroptera (HET), Diptcra (DIP), Gastropoda (GAS), LameUibranchiata (LAM), Amphipoda (AMP), Isopoda (ISO), Hirudinoidca (HIR), Platyhelminthes (PLA), Bryo/oa (BRY), Colcoptera (COL) - képviselői kerültek elő. Első lépésben megtörtént az 5 rendszeresen előforduló csoport - Ephcmeroptera, Trichoptera, Gastropoda, LameUibranchiata, Amphipoda - faji szintig történő meghatározása és mennyiségi értékelésé, ami 38730 egyedet jelent. A többi csoport határozása és mennyiségi leszámolása folyamatban va

a Z ábra. A rövid (3-hetes) és hosszú (3-tól 30 hétig terjedő) periódusú kolonizáció folyamatábrája (részletes magyarázat a szövegben). Módszertani eredményként könyvelhető el, hogy az általunk kifejlesztett eljárás, ill. eszközök már második éve - kora tavasztól öszig - sikeresen használhatók a Duna igencsak változékony vízjárási körülményei között. A szerkezetében moduláris alzatok minden idöés vízjárási körülmények között könnyen kezelhetők. Komolyabb veszélyt csak az áradások idején jelentkező nagytömegű uszadék jelent, amit kellő felügyelettel időben eltávolítva elkerülhető az alzatok sérülése, elves/lése. A 3. ábra rendszertani csoport szinten mutatja be a térben (F, L), időben (HPK >, < RPK >) és az agyag, ill. kavics alzatokon (A, K) megjelenő makroszkópikus gerincteleneket. (A 21. hét adatai kimaradtak a táblázatból, mivel rögzítési problémák miatt megbízhatóan értékelhető eredményt csak a fenék minták kavics alzatáról kaptunk rövid periódusú kolonizáció során.) Az összes kombinációból származó átlagos konstancia értékek alapján a leggyakrabban megjelenő csoportok sorrendben: Isopoda (100 %), Amphipoda (98 %), Oligochatea (89 %), Chironomidae (85 %), Trichoptera (83 %), Ephemeroptera (63 %), Diptera (61 %), Lamellibranchiata (50 %); kevésbé rendszeresen a Gastropoda (41 %), Hirudinoidea (37 %) ill. szórványosan a Platyhelminthes (19 %), Odonata (9 %), Bryozoa (7 %), Heteroptera (2 %) és Coleoptera (2 %) csoportok fordulnak elő. A legnagyobb konstanciával jelentkező Isopoda, Amphipoda csoport minden alzattípust elfoglal már az expozíció első három hetéből és folyamatosan - 100 % -os konstanciával - jelen van az egész év során. A hasonlóképpen nagy konstancia értékű Oligochatea, Chironomidae és Ephemeroptera csoport jobban preferálja az agyagot mint alzatot, ahol az első két csoport magasabb értékeket mutat a hosszú periódusú kolonizáció során. A Trichoptera csoport tagjai szórványosabb előfordulása tükröződik abban is, hogy a rövid periódusú kolonizáció során jelennek meg gyakrabban A felszíni mintákban való magasabb konstancia érték egyes csoportoknál driítrc is utalhat (pl. Ephemeroptera), míg az üledéklakók esetében mindig szorosabb a kapcsolat a fenéken elhelyezett alzattal (pl. Trichoptera, Gastropoda, Lamellibranchiata). A rendszertelenebbül megjelenő csoportok közül a Dipterák kora ősztől elmaradnak, az Odonáták csak nyár közepén és a rövid periódusú kolonizáció során jelentkeznek, míg a Bryophyta, Heteroptera és Coleoptera csoport tagjai csak a hosszú periódusú kolonizáció során és az agyag alzatokon fordulnak elő.