Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
426. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. Populációdinamikai változások elemzése napi mintavételek alapján kerekesférgeknél, a Keratella cochlearis példáján Nagy Sándor 1, Dévai György 1, Kertész György 2, Grigorszky István 3,Bárdosi Erika 1 debreceni Egyetem, TTK, Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. z1082. Budapest, Üllői út 64. 3Debreceni Egyetem, TTK, Növénytani Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: A vízi ökológiai kutatások során viszonylag ritkán adódnak olyan lehetőségek, amikor napi mintavételek feldolgozása alapján alkothatunk véleményt valamely populáció időbeni változásairól. Munkánkban egy - a Balaton Keszthelyi-medencéjéből származó, 212 napon keresztül naponkénti gyakorisággal vett - Zooplankton mintasorozatból kiválasztott 40 napos periódus populációbiológiai szempontú elemzését mutatjuk be, a Keratella cochlearis példáján. A számosságok tekintetében vizsgáltuk az egyedek és a peték számának változását, az egyedszám és a peteszám egymáshoz való viszonyát, a petés és a pete nélküli egyedek számát és arányát, valamint az összes egyed és az összes pete számának viszonyát. A tömegviszonyok tekintetében vizsgáltuk az egyedek és a peték átlagtömegének, összes tömegének, valamint együttes tömegüknek napról napra történő változását. A kapott eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy populációdinamikai változások pontos felderítéséhez mindenképpen sűrű, a vizsgált populáció generációs idejére tekintettel lévő mintavételek szükségesek. A peték bevonása a vizsgálatba egyértelműen igazolta, hogy a kerekesférgek populációdinamikai és produkcióbiológiai vizsgálatánál nem elhanyagolható a peték tanulmányozása, hiszen mind számukban, mind biomasszájukban legalább akkora jelentőségük volt az egész vizsgálati időszakban, mint az egyedeknek. A petés és a pete nélküli állatok egymáshoz viszonyított számának, ill. számosságuk arányának ismerete lehetőséget teremt annak pontosabb megítélésére, hogy az adott populáció a kibontakozás vagy éppen az összeomlás szakaszában van. Kulcsszavak: Kerekesférgek, populációdinamika, napi mintavétel, Balaton, Bevezetés A zooplankton-szervezetek - közöttük a kerekesférgek - rövid generációs idejük, valamint tanulmányozásuk bőséges irodalma következtében, igen alkalmasak populációdinamikai tanulmányok céljaira (Bottrell et al. 1976; De Bernardi 1984; Nóra P Zánkai 1989, 1990; ). Munkánk során a Balaton Keszthelyi-medencéjéből, a Keszthelyi hajóállomás mólójának végéről származó Zooplankton mintákat használtuk fel. Vizsgálati objektumként a rendelkezésre álló 212 napi mintában előforduló 21 Rotatoria faj közül - mint legnagyobb egyedszámban és legtöbbször jelenlévő fajt - a Keratella cochlearist választottuk. A mintasorból kijelöltünk egy olyan 40 napos szakaszt - április 21. - május 31. - amelyben populációdinamikai szempontból a legjelentősebb változások zajlottak E mintasorban vizsgáltuk az egyedszám-változásokat, a peték számának változását, az egyedszám és a peteszám egymáshoz való viszonyát, valamint az egyedek és a peték átlagtömegének és összes tömegének változásait. Anyag és módszer Az egyedek és a peték számának vizsgálata A minták 25 1 víz 60 nm-cs planktonhálón történő átszűréséből származtak, tartósításuk formaiinnal (4 %-os végkoncentrációban) történt. A számláláshoz az egész mintát számlálókamrába öntöttük. A számlálást Dévai I. et al.( 1981) szerint végeztük. Eszerint, ha 50 egyednél (peténél) több volt egy négyzetben, öt négyzetben elvégzett számlálás biztonsággal elég az egyedszám és peteszám pontos meghatározásához. Ha egy négyzetben 35-50 db egyed, vagy pete van, 10 négyzetben, ha 20-35 db 15 négyzetben, ha 10-20 db 30 négyzetben, ha 5-10 db 60 négyzetben, ha pedig 5 db-nál kevesebb van, az egész kamra összes négyzetében el kell végeznünk a számlálást. A négyzetek eleire eső állatokat és petéket úgy számoltuk, hogy - megegyezés szerint - a felső és a jobb oldali élen elhelyezkedőket bevontuk a számlálásba, a másik két élet elhelyezkedőket nem. Egy petét vagy állatot a négyzeten belülinek tekintettünk, ha a nagyobb része belül volt. Az összes egyedek száma mellett külön jegyeztük a petés és pete nélküli egyedeket. A petéknek a vizsgálatba való bevonása két problémát vetett fel. Az egyik, hogy a Keratella cochlearis leszakadt petéit biztonságosan el kellett különíteni más fajok leszakadt petéitől. A vizsgált 40 mintában a Keratella cochlearison kívül a Kellicottia longispina, a Keratella qudrata quadrata, a Polyarthra vulgaris és a Brachionus angularis fajok fordultak elő számottevő mennyiségben. A Kellicottia longispina petéi elsősorban erősen eltérő alakjuk, a többi felsorolt faj petéi pedig elsősorban jóval nagyobb méretük miatt jól megkülönböztethető volt a vizsgált faj petéitől (Ruttner-Kolisko 1977). A másik, hogy a minta minden mozgatása során fennáll annak a veszélye, hogy a petés egyedekről peték szakadnak le, így számolnunk kellett a leszakadt petékkel is, mivel természetesen ezek korábban egy-egy állathoz tartoztak. A megállapított petéspete nélküli arányt ezzel az adattal módosítani kellett. Ez azonban nem történhetett mechanikusan, hanem mindig figyelembe kellett venni az adott napra vonatkozó petés és duplapetés egyek arányát. Például április 21-én, a szükséges 60 négyzetben elvégzett számlálás után a literenkénti egyedszám 444, a peteszám 348, petés állat 227, pete nélküli állat 217. A petés állaton lévő pete 250, leszakadt pete 98 volt. Nyilvánvaló, hogy a 98 leszakadt f>ete a petés állatok számát növeli, de olyan arányban, ahogyan a 227 petés állathoz aránylik a 250 rajta lévő pete. így végül 316 petés állattal, és 128 pete nélküli állattal számolhattunk. A tömegviszonyok vizsgálata Az állatok és a peték tömegére vonatkozó adatokat a térfogatok kiszámításán keresztül kaptuk. A térfogat kiszámítását Ruttner-Kolisko (1977) szerint végeztük. Ennek alapján a pete egy forgási ellipszoiddal közelíthető leginkább, mely test térfogatának kiszámításának képlete: 0,52 . a . b 2. Az állatok teste geometriailag leginkább 1/2 kúppal közelíthető, amely test térfogatának kiszámítási képlete: 0,13 . a . b 2. Mindkét esetben az "a" a hosszúság "b" pedig a szélesség adata. A hosszúságot és a szélességet a szakirodalomban elfogadott gyakorlat szerint mértük (Mc Cauley andKalffl981) Mivel mind a peték, mind az állatok esetében a méréseket nban végeztük, a térfogat adatokat közvetlenül n 3-ban kaptuk. A fajsúlyt l-nek véve, a tömeg ng-ban, illetve g-ban közvetlenül meghatározható volt. A meghatározás minden esetben nedves testtömegre vonatkozik. További fontos kérdés volt, hogy hány egyedet és petét kell lemérni ahhoz, hogy a kapott adatok reprezentatívak legyenek. Ezt Sváb (1973) szerint határoztuk meg. Megállapítottuk, hogy minden mintában legalább 200 állatot és 200 petét kell lemérni ahhoz, hogy az adatok 80%-os biztonsággal igazak legyenek.
