Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

427 Eredmények Az egyedszám és a peteszám vizsgálatának eredményei l. ábra. A Keratella cochlearis egyedszámának változása napi mintavételek esetén A Keratella cochlearis egyedek számának dinamikáját vizsgálva (/. ábra) megállapíthatjuk, hogy az április 21-től április 29-ig terjedő szakaszban a populáció egyedszáma 500 ind./dm

3 alatt maradt. Április 29-e után indul meg az egyedszám növekedése, ami május 6-ig eléggé visszafogottnak, de egyenletesnek látszik, majd május 7-től egy rendkívül erőteljes növekedés következtében 15000 kid./dm

3 érték fölé emelkedik. A populáció összeomlása ugyanilyen intenzív. Három nap alatt az egyedszám 2000 ind./dm

3 alá csökken, majd egy második -egyedszámban ugyan szerényebb (7500 ind/dm

3) de időben kiteijedtebb (6 nap) - növekedési hullám után a populáció egyedszáma a kezdeti időszak szintjére zuhan vissza. — n vt o* — n vi r* — v* — n vt t^ oi CM r* ÍN CM C* O O O O O — — — -- — P* M M r* IN ST ? T ?vi v*vi

v*vi vi v>vi vi vi vi vi vi vi vi v OOOOOOOOOOOOOOOOOOOC 2. ábra. A Keratella cochlearis peték számának változása napi mintavételek esetén "V \ \ 1. 1, O O O OO• \ \ N V V X \ \ 1

l

1 -C V 3. ábra. A petés és pete nélküli Keratella cochlearis egyedek hányadosa Ha az összes peték számát vizsgáljuk (2. ábra) szembetűnő, hogy az ábra viselkedése tendenciájában teljesen azonos az egyedszám változását mutatóéval. Értékei azt mutatják, hogy a peteszám mennyiségileg nem sokkal marad el az egyedek számától. A legintenzívebb számbeli gyarapodás előtt itt is mintegy 1500 pete/dm

3-ről indul a növekedés, a legnagyobb érték idején megközelíti a 15000 pete/dm

3 értéket. A második növekedési szakasz alatt mintegy 4000 pete/dm

3 értékig jut el, és ezután a peték száma is az eredeti kiindulási érték közelébe esik vissza. Az 1. és a 2. ábrákat együtt szemlélve figyelemre méltó, hogy a literenkénti 1000-1500 petéből kiindulva fejlődik ki az a hatalmas csúcs, ami több mint 15000 egyed jelenlétét eredményezi, ugyanakkor a közel 15000 petéből csak egy jóval szerényebb csúcs lesz, majd az ekkor még mindig tekintélyes számú (mintegy 4000) dm

3-enkénti petemennyiségből annyira kevés állat fejlődik ki, hogy a populáció összeomlik. Ennek magyarázata minden bizonnyal az, hogy a populációs csúcs egyedei többségben tartós petéket képeznek. Rendkívül érdekesnek mutatkozott a petés és a pete nélküli állatok számarányának összevetése. Ha a petés állatok egyedszámát a minden napi mintában elosztjuk a pete nélküli egyedekével (3. ábra), azt tapasztaljuk, hogy a hányados értéke a populációs csúcs előtt, minden esetben nagyobb volt 1-nél, a populáció összeomlása után azonban következetesen alatta maradt l-nek. A tömegviszonyok vizsgálatának eredményei Pa. elővizsgálatban megállapítottaknak megfelelően a minden napi mintában lemért 200 db egyed és 200 db pete átlagtömegének meghatározása után, kiszámítottuk és ábrázoltuk az egyedek és a peték átlag-biomasszájának, valamint a teljes populáció átlag-biomasszájának napi mennyiségét. Az adatokat nedves testtömegre vonatkoztatva adtuk meg. o Q a c g o a Q o 4. ábra. A Keratella cochlearis egyedek (A) és peték (B) biomasszájának változása A Keratella cochlearis egyedek biomasszájának változását vizsgálva (4. ábra ,A") megállapítható, hogy az egyedek össztömege kezdetben 0,1 g/m

3 alatt van. Ezután felemelkedik 0,68 g/m

3-re, majd a második csúcs idején 0,3 g/m

3 értékre. Ezután tartósan 0,07 g/m

3 érték alatt marad. A peték össztömege (4 ábra „B") ugyanezen szakaszokban 0,055 g/m

3; 0,83 g/m

3, 0,2 g/m

3; 0,045 g/m

3. Az adatokból látható, hogy a vizsgált 40 napos időszak legnagyobb részében az állatok összes tömege többnyire rendszeresen meghaladta a peték összes tömegét, de a leg-