Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

425 Az eredmények értékelése Vizsgálataink szerint a Tisza-tó apotai térségében a makroszkopikus gerinctelen szervezetek biomasszája átlagosan 15,4864 n.t. g/m

3. Ezt az értéket összevetve a víztér ökológiai szempontú minösitése során ugyanabban az időszakban mért zoobentosz- és zooplankton-biomasszával (zoobentosz-biomassza 10-25 g/m

2 közti, zooplankton-biomassza 3-10 g/m

3 közti) megállapíthatjuk, hogy a metafitikus életmódot folytató makroszkopikus gerinctelen szervezetek a nagy növényzeti borítású sekély vízterek anyagforgalma szempontjából legalább olyan fontosak, mint a másik két életforma-típusú élőlénycsoport. A metafitikus életmódot folytató makroszkopikus gerinctelen csoportok közül a vizsgált víztérben kiemelkedően nagy volt a csigák biomasszája, emellett igen jelentős biomasszát képviseltek a vízi- és vízhez kötődő bogarak, a szitakötők, ill. a vízi- és vízfelszíni-poloskák. E csoportok esetében a nagy számban előforduló kis méretű fajok mellett voltak, amelyek ugyan kis egyedszámban voltak jelen, de nagy tömegük következtében egyes mintákban a csoport biomasszáját kiugróan megnövelték. A makroszkopikus gerinctelenek biomasszája kiugróan nagy volt az imbolygó békaszőlő állományaiban, ami a csigák rendkívül nagy biomasszájából adódott. Ebben valószínűleg lényeges szerepe van annak, hogy imbolygó békaszőlő állományokat csak a tározótérbe torkolló Eger-patak befolyása környékén találtunk, így itt az állóvízi és az áramláskedvelő fajok egyaránt megtalálják életfeltételeiket. A mocsári-növényzetben mért magas biomasszához jelentősen hozzájárultak a felszín fölé magasodó szárakon élő hálószövő pókok és a vízhez kötődő bogarak. Az apotai térség vizsgált növényállományai szignifikánsan különböztek egymástól a hat - faji szintig meghatározott - csoport esetében mért változók többsége alapján. A szitakötők, ill. vízi- és vízfelszíni-poloskák esetében a m

3-re és m

2-re vonatkoztatott legmagasabb biomassza értékeket különböző növényállományokban mértük, ami foként az eltérő szerkezettel és a különböző vizmélységgel magyarázható. Az egyes csoportok más-más növényállományt preferálnak, így konzerváció-ökológia szempontból nagyon fontos a vízterek növényállományainak minél változatosabb formában történő megőrzése, a mozaikosság fenntartása. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának, az OTKA F029825 és F030527 számú pályázatainak, a Soros Alapítványnak, az MTA Bolyai Ösztöndíjának, a Magyar Vidékért Alapítványnak, az Universitas Alapítványnak, ill. a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársainak a vizsgálati feltételek megteremtéséért és a lebonyolításhoz nyújtott támogatásáért. Irodalom Andrikovics S. 1975: Maerofaunal biomass in the submerged vegetation stands of I,ake Velence. - Symp. biol. hung. 15: 247-254 Buchwald, R. 1992: Vegetation and dragonfly fauna - characteristics and examples of biocenological field studies. - Vegetalio 101: 99-107. Davis, T.J. (ed.) 1994. The Ramsar Convention Manual. A guide to the convention on wetlands of international importance especially as waterfowl. - Ramsar Convention Bureu. Gland., Switzerlnd X+207 pp Decamps, H. 1993: River margins and environmental change - Ecol. Appl. 3/3: 441—445. Dévai Gy.- Czégény I.- Dévai I.- Heim Cs.- Moldován J.- Preczner Zs. 1984. Balatoni és zalai üledékek ökológiai hatásvizsgálata az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) példáján - Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 1: 3-183, 1-7 tábla, 1-59 ábra. Dévai Gy. - Miskolczi M. - Tóth S. 1997: Egységesítési javaslat a névhasználatra és az UTM rendszerű kódolásra a biotikai adatok lelőhelyeinél. -Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 8: 13-42. Franklin, J.F. 1993: Preserving biodiversity: species, ecosystems, or landscapes? - Ecol. Appl. 3/2: 202-205. Gallé, L - Margóczi, K- Kovács. Gy.- Györffy, Gy.- KőrmOczi, L.- Németh, L. 1995: River valleys: Are they ecological corridors? - Tiscia 29: 53-58. Gerking, S.D 1957: A method of sampling the littoral macrofauna and its application. - Ecology 38/2: 219-225 Higler, L.W.G. 1977: Observations on caddis larvae in Stratiotes vegetation. - Proc. of the T

d Int. Svmp. on Trichoptera, Junk, The Hague, p 309-315. Killgore, K.J. - Dibble, E.D. - Hoover, J.J. 1993: Relationships between fish and aquatic plants: a plan of study. - U.S. Army Corps Eng. Misc. Pap. A-93-1. Krecker, F.H. 1939: A comparative study of the animal population of certain submerged aquatic plants. - Ecology 20/4: 553-562. Macan, T.T. 1977: The fauna in the vegetation of a moorland fishpond as revealed by different methodes of collecting. - Hydrobiologia 55: 3-15. Nagy S.- Dévai Gy.- Tóth A.- Kiss B.- Olajos P.- Juhász P. - Grigorszky I.- Miskolczi M. 1998: Aqualex: Egy új mintavételi eszköz és módszer a hínár- és mocsárinövényzettel borított víztestek makroszervezetemek mennyiségi vizsgálatára. - Hidr. Kőzi. 78/5-6: 377-378. Olajos P. - Kiss B. - Tóth A. 1997: Különböző habitat-típusokban előforduló szitakötő és vízipoloska fajok csoportosítása előfordulási gyakoriságuk alapján. - Hidr. Közi. 77: 94-95. Soszka, G.J. 1975: Ecological relations between invertebrates and submerged macrophytes in the lake littoral. - Ekol. Pol. 23: 393—415. Spence, J R. 1981: Experimental analysis of microhabitat selection in water-striders (Heteroptera: Gerridae). - Ecology 62: 1505-1514. Vásárhelyi, T. 1989: Microhabitat preference of the pondweed bug Mesovelia fiircata (Heteroptera: Mesoveliidae) - Folia ent. hung.. Ser. nov. 50: 165-168. WHlard, N.R. 1955: The distribution of invertebrates on submerged aquatic plant surfaces in Muskee Lake, Colorado.-Ecology 36/2: 308314. Quantitative studies on macroinvertebrates inhabiting weed and marsh vegetation stands in the Apota region of Lake Tisza Z. Müller

1, B. Kiss

1, R Horváth

2, Z. Csabai', N. Szállassy', A. Móra, K Bárdosi, Gy. Dévai

1, 'Department of Ecology, Debrecen University, POH. 71, H-iOlO Debrecen, HUNGARY 2Department of Evolutionary Zoology and Human Biology, Debrecen University, POR 3, H-4010 Debrecen, HUNGARY Abstract: Field work was carried out in the Apota region of Lake Tisza (Kisköre Reservoir) in September 1999. Five different vegetation stands typical of the water body were investigated. Quantitative samples were taken with an aluminum cylinder (called as AQUALEX). We wanted to know (I) what kind of biomass values characterise the metaphitic macroinvertebrate community compared to the biomass values of Zooplankton and zoobenton and (TT) whether there is significant difference between the characteristic macrovegetation stands of the study area on the basis of species richness, diversity, number of individuals and biomass of the investigated macroinvertebrates (spiders, mayflies, dragonflies, water bugs, water beetles and caddisflies). We could state that metaphitic macroinvertebrates have at least the same importance as Zooplankton and zoobenton organisms in the cycle of materials in water bodies with extended vegetation cover. The investigated vegetation stands m the Apota region exhibited significant differences on the basis of the most parameters of the six invertebrate groups identified to species level. Each group prefers different vegetation stands, consequently it is of vital importance to preserve the diversity of macrovegetation as far as possible and to sustain their mosaic-like distribution. Keywords: Lake Tisza, macrovegetation, diversity, biomass