Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Józsa István: A hazai belvízvédelem gépészeti hátteréül szolgáló szivattyú gyártásunk fejlődésének rövid története

44 1 flDROLÓGLAI KÖZLÖNY 2001 81 ÉVF. 1. SZ. lentett akkor az export versenyképesség területén. A mai napig egyik legnagyobb referenciát adják a Ganz részére az 1926-31 között szállított, egyiptomi Abu el Menaga Sern - Mex-ll. telepek DN 2400 mm-es csonkú, Q = 8 m

3/s térfogatáramú, vízszintes tengelyű, kettős beömlésű, csigaházas propeller szivattyúi. Ezeket a dicsei motor hajtású szivattyúkat a 60-as, 70-es években szerelték le [3] Az első propeller gépek még a centrifugális, körforgó szivattyúkhoz hasonlóan csigaházas kivitelben készültek, de 1931-ben az axiális vezetőkerék bevezetésével kialakult a ma is használatos propeller csószivattyú, függőleges elrendezéssel, közvetlen villamos motor hajtással. Hazai felhasználásra, a vízrendezési feladatokhoz, elsősorban Q = 1,0 - 3,5 m

3/s, térfogatáramú szivattyúk készültek, de ezek között kiemelkedik az aszódi telep Q = 5 m

3/s-os, állítható lapátozású CSV A 1700 típusú propeller csőszivattyúinak 1941. évi szállítása [4], A szivattyúkat az. átemelő gépházakban kezdetben kizárólag gőzgépekkel hajtották, ami egészen 1940-ig előfordult, lizl követte a szívógáz. motor, majd a dicsei motor, és a mobil gépcsoportoknál a benzin, esetleg a petróleum üzemű Ottó motor a diesel motor mellett. A századfordulón és az előtt, a szivattyúgyártásban, de különösen a hajtó gépek területén - gőzgépek, gázgépek, diesel gépek - kiemelkedőt alkottak a hazai gépipar nagy elődei, a Röck I. Gépgyár Rt. a Worthington-Wien képviseletében, és Láng L. Gépgyár Rt. az Escher-Wyss Zürich képviseletében A villamos hajtás aránylag korán, 1908-ban már megjelent a szivatytyú üzemben, de elterjedése a stabil és a félstabil átemelő szivattyú telepeken csak a második világháború után, az. egységes kooperációs villamos energia ellátás kialakulásával vált általánossá. Az 1930-as években a MÁV AG szivattyú gyártása az átvett Teudloff profilnak megfelelően fejlődött tovább, s ez időben már komoly és sokszor eredményes versenytárs volt a szivattyú-gyártásban. Különösen a mobil és a fdstabil belsőégésű motoros hajtású átemelő szivattyúk területén volt sikeres ez a vállalat a vízrendezésben [2]. A mobil átemelő szivattyúk első sikeres generációja a csigaházas gépek szíjtárcsás hajtású, lábszelepes telepítésű változatai, de már csavart lapátozású félaxiális járókerékkel, a MÁV AG "RES" típuscsalád elterjedésekor. Ezek Hofherr traktorokkal és mobil robbanó motorokkal, vagy a MAVAG benzin motorjaival működtek. Sikeres típusa volt a gyárnak a "Hortobágy" típusú átemelő csigaházas szivattyú, targoncára szerelve, közvetlen benzinmotoros hajtással Ebbe a kategóriába tartoztak a Mazalán, később Kísszivattyúgyár átemelő szivattyúi "SP" és "TO 300" jelzéssel A mobil átemelő szivattyú-aggregátok állandó, mindig felmerülő telepítési problémái hozták előtérbe a függőleges tengelyű alvízbe merített járókerekű, csőszivattyú jellegű, de félaxiális lapátozású szivattyúk megjelenését a 40-es évek elején. Ebben a kategóriában a legsikeresebb típus a MÁV AG "PT" jelű "körteszivatfyú" családja volt. Ezek a gépek kitűntek egyszerű, könnyített kivitelű, (alumínium-hegesztett lemez) felépítésükkel, sokoldalú variációs lehetőségeikkel. Két csonkmérettd - DN350 és 500 egy és kétlépcsős hidraulikai felépítésükkel, háromféle hajtási móddal - DI MPT diesd, RPT szíjtárcsa, EPT villamos motor - jól voltak illeszthetők a legkülönbözőbb szivattyúzást feladatokhoz Szabadtéri szivattyúállásokba és úszóműre telepítve több ezer gépcsoport működött a hazai vízrendezésekben. A "DIMPT-22" típusú szivattyú cselében külön telepítési egység a vízhűtéses diesd motor fogaskerék hajtással, és a kétfokozatú félaxiális vertikális csőszivattyú. Az "RPT" típusnál a hajtás biztonsága érdekében a szíjtárcsa vízszintes tengelyű, és a kúpkerék hajtómű közbeiktatásával hajtja a szivattyú forgórészét A II. világháború után az öntözés és a belvízmentesítés területén jdentkező feszítő erejű szivattyúzást igények kielégítésére jellemző volt, hogy a vízügyi ágazat több vállalata gyártott szivattyúkat, sok esetben sikeres konkurenciát támasztva a gépgyártó vállalatoknak. így a Gyulai Vas-Fém Gépipari Ktsz. "KOMA" típusú szivattyúi és a Gyulai VÍZIG Gépműhely "FKT" típusú, könnyített kivitdű, vízszintes tengdyű, szíjtárcsa hajtású, propdler szivattyúi, mind növdték a választékot. A legnagyobb sikernek mégis a CSK-800 típusú vízszintes tengdyű, fdaxiális, gyűrűteres, diesd hajtású, mobil szivattyú aggregátot kell tekinteni, amit az elterjedt DIGEP „Pajtás" szivatytyúk után, a Közép-Tiszai Öntöző V_, Kunhegyes, 1966-tól a Vízgépészeti Vállafalt állított dő. Ez a „CSK800" gépcsoport, rugalmas tdepíthetőségévd, dfogatható nyomócsonkjával, gázsugár légtdenítésével magán viselte a korszerű mobil szivattyú-aggregát jegydt [1] A háború utáni központi irányítású hazai vízrendezés gyors ütemben építette a közepes és nagy tdjesítményű bdvíz átemdó szivattyútdepeket. Ezeket túlnyomó többségben a Ganz gyár, az egyesítés után, 1959-től a GanzMAVAG Mozdony, Vagon és Gépgyár propdler csőszivattyúival szerdték fd. Ezeket a szivattyútdepeket jellemezte a nyomott vagy nyitott födémes, nedves aknás szivattyú beépítés, a közvetlen villamos hajtás, ritkábban a kúpkerék hajtóművön át történő diesd hajtás, Ganz-Jendrassik rendszerű motorokkal. Ezeknek a csőszivattyús telepeknek (pl. Szarvas-Kákafok) jdlemző metszetrajza az /. ábráii látható Ezeket a robosztus szivattyúkat öntöttvas konstrukcióval gyártották a befalazó elemektől a szivattyúházakon át a közlömúvön keresztül a motorzsámolyig (Z átrw) Minden kopásnak kitett elem cserélhető, ezért a gépek élettartama több évtizednyi működést tesz lehetővé. A víz alatti zsírkeiiésú vezető siklócsapágy automata zsírzóval működik. A forgórész több tonnás terhelései olaj-kencsú gördülőcsapágy támasztja. Gyakran készültek üzem közben állitható lapábvású járókerékkel a szabályozható^ ság érdekében. Ez nagy előny t jelentett az al vízcsatorna folyamatos leszívásánál, valamint árvizek esetén, a nagy emelőmagasság miatt lel lépő motor-túlterhelés kivédésénél. Szerkezeti kivitelük rugalmasan alkalmasodon a helyi magassagi elrendezcs adottságaihoz. Ha a gép névleges átmérőjének nagyságrendjébe került a megvalósítandó emelőmagasság, a vertikális drendezés iránytörésdnek dkerülésére, és vde a tdep-hatásfok javítására, ferde tengdy drendezéssd, beton szívó- és nyomócsővel, tengdysíkban osztott házzal "CSP típusjelzéssd készültek propdler szivattyúk (3. ábra). A ferdetengelyű szárnylapátos csószivattyúk különösen dterjedtek a Nílus-ddtavidék vízrendezésénd. Az ide szállított legnagyobb ferdetengelyű Ganz szivattyú DN 2200 mm csonkátmérő vd, Q = 15 m/s térfogatárammal jdlemezhető Különleges az átemdési feladatokra tervezett csószivattyúk közi a "CCR" típusú "reverzibilis", kétirányú működésre képes propdler szivattyú, ahol a vízszintes tengelyű propdler hidraulikai fej egy gömbszerú házban 180°-kal átfordítható, miközben a villamos motor függőlegesen felülről, kúpkerék hajtáson át hajtja, így belvízmentesítésre, vagy öntözővíz emelésre is felhasználható. 90°-kal elfordítva a belső hidraulikai elemeket - a járó- cs vezetőtereket - gravitációs átvezetés is megvalósítható