Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Józsa István: A hazai belvízvédelem gépészeti hátteréül szolgáló szivattyú gyártásunk fejlődésének rövid története

;ÓZSA 1: A hazai belvízvédelem szí' 45 iiäilg»ll 1. ábra. Átemelő szivattyútelep CSV típusú csőszivattyúval Z ábra CSF típusú ferdetengelyt! propeller szivattyú metszetrajza. (Ganz) Minden idők legsokoldalúbb átemelő szivattyútelepe a Tiszába pillér-gépházként telepített HódmezövásárhelyLúdvár-i szivattyútelep Az eredetileg két CSV 1200/950 típusú Ganz szivattyú két irányban, öntözővíz átemelésre és belvízmentesítésre volt kapcsolható, de a szomszédos aknába átemelve a két gép sorba kapcsolva, kétszeres e melómagasságra is tud szivattyúzni mindkét irányban. Ezen kívül a gépház kétirányú, gravitációs átvezetésre is képes. Beruházását a II. világháború késleltette, és a háború után, 1947-ben volt az üzembe helyezése. A telepet teljes villamos és gépészeti rekonstrukció után 1997-ben adták át újra, "PL 7101835" típusú Flygt merül ó-motoros propeller szivattyúkkal. A gépészeti átalakítás célszerűen a régi gépek elrendezésével került megvalósításra, és így az eredeti üzemeltetési lehetőségek megmaradtak. A kalickás forgórészű, közvetlen indítású merülömotorok tinsztoros lágyindítóval és frevenciaváltós fordulatszám-szabályozással vannak ellátva [6], A lágyindító az indítási áramlökések sikeres csökkentésére, a frekvenciaváltó, a kis emelő-magasságoknál a gazdaságos szabályozott üzemre ad lehetőséget. Ez a rekonstrukció példaértékű lehet a vízrendezési feladatok jövőbeni gépészeti fejlesztéseire. 3. ábra CSV A típusú állítható lapátozású propeller szivattyú metszetrajza (Ganz) Ennek a rekonstrukciónak a kapcsán célszerű áttekinteni az átemelő szivattyúk fejlődésének kiemelt iramait, amelyekel a hidraulikai fejlesztések és a gyártástechnológia mindenkori adottságai határoztak meg. Kezdetben voltak a Lassú fordulatszámú, gőzgép hajtású, csigaházas, öntöttvas konstrukciójú monstrum gépcsoportok. Ezek Özemben tartása nagy élőmunka ráfordítással történt A nagyszámú kezelőszemélyzet megerőltető fizikai munkál végatt Az első áttörés a propeller járókerék megjelenése, és vele a nagy obb fordulatszám, csökkenő súly és méretek mellett a javuló hatásfok gazdaságosabb üzemet eredmény evett. A propeller csószivattyúk méreteinek csökkentésével együtt járt az áramlási sebességek szivattyúzáskor megvalósított növelése, és a modellkísérletekre alapozott gondos hidraulikai kialakítás, különös tekintettel a szívóaknákra. Mindezeket kiegészítette a villamos energia felhasználásának kényelme a hatásoknál, valamint az üzemirányítás, a mérés és ellenőrzés területén. A csószivattyúk felépítését meghatározta az árvízszint felett elhelyezett motor és a legkisebb vízszint alatt működő járókerék. Ezek karcsú szerkezeteinéi az öntöttvas konstrukciót a fejlődés során átvette a hegesztett lemez és az öntött elemek kombinációja Mechanikai felépítésük egyszerűsítésével üzemeltetésük könnyebbé vált, s alkalmasak lettek távirányított, illetve automatikus üzemre is. Áttörést hozott a merülő villamos motor megjelenése az átemelő szivatytyúknál. A motor víz ala helyezéséve! a szivattyú szerkezeti egységet képez a motorral. Elmarad a terep adottságaihoz igazodó tengdyhosszabbitás, a nyomócső pedig, hasonlóan a szivóoldali rávezetéshez, már épületszerkezeti résznek tekinthető A szivattyú-motor gépcsoport mechanikai felépítése így a lehető legegy szerűbb a két gördülőcsapágytan vezetett közfts forgórésszel. Ez lehetőséget ad a kezelésmentes üzemeltetésre, de megköveteli a folyamatos, villamos jdek formájában megjdenő fdügyeletet A gépcsoport védődemei a motor villamos adatain túlmenően an-