Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
408 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6 SZ. Eredmények és értékelésük Az egészséges nádrizómák külső felületéről 59, belső felületéről 84 törzset, a pusztuló állományból vett nádrizómák külső felületéről 77, belső felületéről 24 törzset izoláltunk és sikerült tiszta tenyészetben fenntartanunk. A 26 tulajdonságra alapuló numerikus analízis eredményeképpen 70 %-nál nagyobb hasonlósági szinten az egészséges nádrizóma felületéről származó törzsekből 6, a pusztulókéból 11 nagyobb csoport alakult ki (I. cs 2. ábra). HtumíöláK (S M) N* !WS CíOfK El E2 B3 E<! E5 ;'3 P4 Pi P7 n F10 ?11 1. ábra 2. ábra Egészséges nádas rizómáinak Pusztuló nádas rizómáinak felületéről kitenyésztett bak- felületéről kitenyésztett baktériumok dendrogramja tériumok dendrogramja Az oldódó fluoreszcens pigmentet termelő El jelű csoportból kiválasztott törzs 16S rRNS génje 99,79%-os hasonlóságot mutatott a Pseudomonas azotoformans génjével. Az E2 jelű csoport reprezentánsa a mérsékelten alkalofil és halofil Exiguobacterium aurantiacum-hoz hasonlított legjobban (98,8 %). Az E3 és E4 csoportok képviselőit az Erwinia billingiae fajba tartozónak határoztuk meg (99,8 %). A két csoport közötti legjelentősebb fenotipikai különbséget az jelentette, hogy az E3 csoportot alkotó 3 törzs O/F médiumon nem növekedett. Az E5 csoport reprezentáns törzse a 16S rDNS vizsgálatok során a Pantoea agglomerans baktériumfajjal mutatott 98,52%-os hasonlóságot. Az. E6 csoportot a fenotipikai (Bergey's Manual of Determinative Bacteriology, 1994) és a BIOLOG eredmények alapján Aeromonas sobria-ként határoztuk meg. A pusztuló állomány nádrizómáiról izolált törzsek első nagyobb csoportját, a P1 fenont fenotipikai és szénforrás értékesítési adatok alapján Aeromonas hydrophila-kc.nl identifikáltuk. A P2 csoport a 16S rDNS homológia alapján a Brenneria rubrifaciens fajhoz, állt legközelebb, azonban a hasonlóság mindöszsze 94,74 %-os volt. A P3 csoport reprezentánsa a DNS vizsgálatok alapján 98,9 %-os hasonlósággal Microbacterium liquefaciens-nck bizonyult. A P4 csoport kiválasztott törzse 99,11 %os hasonlóságot mutatott a Curtobacterium luteum fajjal. A P5 csoport törzseit fenotipikai és BIOLOG eredményeik alapján az Acinetobacter nemzetségbe tartozónak határoztuk meg. A P6 és P8 fenonokat Acinetobacter Iwoffn-ként identifikáltuk - a P6 reprezentánsát 97,5 %-kal, a P8-ét pedig 99,32 %-kal. A P9 csoport képviselője is ebbe a nemzetségbe nyert besorolást, és 97,42 %-os hasonlósággal Acinetobacter haemolyticus-kcnl azonosítottuk. A P7 csoport az Agrobacterium vitis fajhoz állt legközelebb, a hasonlóság 98,4 %-os volt. A PIO fenont molekuláris módszerekkel sem tudtuk meghatározni, legközelebbi rokona ül Agrobacterium tumefaciens (95,8 %) volt. A Pl 1 csoportból kiválasztott törzs Arthrobacter pascens-nck bizonyult, 97,62 %-os homológiával. Az egészséges és a pusztuló nádrizómákról izolált törzsek dcndrogramjáról látható, hogy a pusztuló nádról több csoportot sikerüli kialakítani és azonosítani. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a pusztuló nád esetében az elhalt növényi anyagok degradációja nagy mennyiségű szerves anyag felszabadulását eredményezi, ami többféle anyagcsere-típusú és eltérő szénforrásprcfcrcnciájű baktérium szaporodásához nyújt lehetőséget. A pusztuló mintában obligát aerob és erősen fermentatív szervezetek egyaránt előfordultak. A szigorúan respiratórikus anyagcscrct folytató, talajokban, vizekben, szennyvizekben gyakori, többek között szerves savakat hasznosító (I. táblázat) Acinetobacter-ck valószínűleg olyan határterületeket foglalhatnak el a rizoszférában, amelyekben oxigén is jelen van és gazdagok fermentációs végtermékekben. Az ugyancsak obligát aerob Agrobacterium vitis a szőlő és más kétszikű növények potenciális kórokozója: tumorokat, gyökérrothadást idézhet elő (Ophel és Kerr, 1990). A rizsföldekről izolált nem-patogén Curtobacterium luteum a hervadást, folto sodást cs tumorokat is okozó Curtobacterium nemzetség tagja A két pontosan meg nem határozott csoport, a P2 és a P10 olyan szervezetekhez áll közel, amelyek növény-patogénként ismertek - a Brenneria rubrifaciens diófák kéregnekrózisát okozhatja ( Hauben cs mtsai, 1998) - míg az Agrobacterium tumefaciens sejt- és szövetbuijánzást indukálhat. Agrobacterium fajokat, amelycket általában kétszikű növényekkel asszociálva írtak le, Kovács és mtsai (1999) a gyékény rhizoplánjából is kimutattak. A Microbacterium liquefaciens általánosan előforduló baktérium, gyakran izolálták tejtermékekből. Ez a faj a Microbacteriumokbd. nemrég beolvasztott Aureobacterium nemzetségben szerepelt idáig, melybe többségében talajokból izolált törzsek tartoztak (Takeuchi és Hatano, 1998). Az Arthrobacter-ck szinten jellemzően talajokból izolálható aerob, oxidatív anyagcscrcjű baktériumok. A pusztuló mintából kitenyésztett Aeromonas hydrophila a meleg, eutrof vizek jellegzetes képviselője (Montfort és Baleux, 1990). Fermentációs végtermékei révén hozzájárulhat a közösségi anyagcsere kialakulásához és fenntartásához. Az egészséges állomány nádrizómáiról kitenyésztett Aeromonas sobria szintén az eutrof vizek autochton tagja. Ebben a mintában további, fakultatív fermentáló fajok is előfordultak, így pl. a Pantoea agglomerans, amely taxont az Erwinia herbicolaból, az Erwinia milletiae-bö\ és az Enterobacter agglomeransból alakították ki. Ezeket a szervezeteket általában tünetmentes növényi szervek felületéről izolálták, de némelyikük rákosodást, szár- cs levclnekrózisokat is okozhat (Beji és mtsai, 1988). Az egészséges nádrizómáról egy hasonló rokonsági körbe tartozó baktériumot, az Erwinia billingiae-l is kitenyésztettük. Ezt a fajt gyümölcsfák kéregnekrózisaiból, tüzelhalásos virágzatokból izolálták (Mergaert és mtsai, 1999). Érdekes módon az Erwinia
