Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

409 billingiae-i csak a nádnzóma belső felületéről, a Pantoea agglomerans-l pedig csak a külső felületéről tudtuk kitenyészteni. Fluoreszcens pigmentet termelő Pseudomonas-okal az cgészséges állományok külső és belső felszínéről egyaránt sikerült izolálnunk. Ezek a szervezetek sziderofór termelésük révén egyrészt vashiányos állapotokat teremthetnek a növény gyökérkörnyezetében, miáltal megakadályozzák más szervezetek túlzott elszaporodását (de Weger és mtsai, 1986), másrészt magától a növénytől is elvonhatják a vasat. Hugouvieux-Coite-Paitat és mtsai (1996) leírták továbbá, hogy a növény belsejébe jutott Erwinia chrysanthemi esetében a pcktinázok termelésének egyik kulcstényezője a vashiány. Az egészséges és pusztuló nádrizómák felületéről kitenyésztett baktériumközösségek szerkezetét megvizsgálva kitűnik, hogy az egészséges mintából arányaiban sokkal több fakultatív fermentáló szervezetet izoláltunk. Ez részben az erős Aeromonas dominanciával magyarázható, ami a pusztuló minta esetében visszaszorult. Ezen kívül az egészséges rizómáról izolált nagyobb csoportok sokkal szélesebb szénforrás-spektrumot hasznosítottak (/. táblázat). A pusztuló nádrizómán inkább bizonyos típusú szénforrásokat, elsősorban szerves savakat értékesítő fajokat találtunk nagyobb számban. Ismeretes, hogy a pusztuló nádnzómán az obligát anaerob fermentálók, szulfátredukálók lebontási aktivitása erőteljes (

Armstrong és mtsai, 1996), ezért feltételezhetjük, hogy az általuk létrehozott anyagcsere végtermékek eloxidálásában az obligát aerob légző szervezetek is fontos szerepet játszhatnak Összefoglalás Kutatási eredményeinket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a pusztuló nádas állományok rizómáiról nem sikerült kifejezetten patogén fajokat kitenyészteni. Főként olyan szaprotróf szervezeteket találtunk, amelyek elhalt szövetek lebontásában vesznek részt. Az egészséges nádrizóma esetében azonban kimutattunk olyan patogén fajokat, amelyek részt vesznek a rizóma külső és belső felületeinek kolonizálásában, mégsem okozzák a növény pusztulását. A tünetek kialakulását a fluoreszcens I'seudomonas-ok is fékezhetik a mikrobiális aktivitás féken tartásával. Ha azonban a tó és a nádas anyagcsere egyensúlya valamilyen oknál fogva megbomlik (eutrofizáció, magas kénhidrogénszint, algatoxinok, gombás fertőzések, nagyüzemi nádaratás, rovarkártevők, etc.), akkor ezek az opportunista kórokozók elszaporodhatnak, és károsíthatják a nádat (Kovács és mtsai, 1998; Borbély és mtsai, 1998). Köszönetnyilvánítás A kutatásokat az OTKA T032444 sz. pályázata támogatásával végeztük. Irodalom Armstrong, J., Afreen-Zobayed, F., Armstrong, W. (1996): Phragmites die-back: sulphide- and acetic acid-induced bud and root death, lignifications, and blockages within aeration and vascular sustems. New l'hytol. 134:601-614. Bacon, C. W., Hintón, D. M. (1997): Isolation and culture of endophytic bactena and fungi. In: Hurst, C. J., Knudsen, G. R., Mclnemey, M J , Stet/enbach, L. D., Walter, M V. (s7crk) Manual of Environmental Microbiology, 4

13-421. ASM Press, Washington IX). Beji, A., Mergaert, J., Gavini, F., Izard, D., Kersters, K., Leclerc, //., De Ley, J. (1988): Subjective synonymy of Erwinia herbicola, Erwinia milletiae, and Enterobacter agglomerans and redefinition of the taxon by genotypic and phenotypic data. Int. J. Syst. Bacteriol. 38 77-88. Bergey's Manual of Determinative Bacteriology (1994): Holt, J. G. (szerk.) Williams&Wilkins, Baltimore/Ix>ndon Borbély, Gy., Máté, Cs., Hamvas,, M„ Grigorszky, I. (1998): Az eutrofizálódó vizekben megjelenő cianobaktériumok (kékalgák) toxintermclése és interakciója a felszíni vizekben előforduló növényekkel (a nád modell) In: Salánki, J., Padisák, J. (szerk.): A Balaton kutatásának 1997-es eredményei. Veszprém. Bott, T. L. Kaplan, L. A. (1991): Selection of surrogates for a genetically engeneered microorganism with cellulolytic capability for ecological studies in streams. Can. J. Microbiol 37:848-857. Cowan, S. T., Steel, K. J. (1974): Manual for the identification of medical bacteria. University Press, Cambridge de Weger, L. A., van Boxtel, R. van der Burg, B., Gruters, R. A., Geels, F. P., Schippers, B , ÍMgtenberg, B. (1986): Siderophorcs and outer membrane proteins of antagonistic, plant-growth-stimulating, rootcolonizing Pseudomonas spp. J Bacteriol. 165:585-94. Hauben, L., Moore, E. R. B, Vauterin, L., Steenackers, M., Mergaert, J., Verdonck, L., Swings, J. (1998): Phylogenese position of phytopathogens within the Knterobactenaceae. Syst. App. Microbiol 21:384-397. Hugouvieux-Cotte-Pattat, N., Condemine, G., Nasser, W„ Reverchon, S. (1996). Regulation ofpectinolysis in F.rwmia chrysanthemi. Amui. Rev. Microbiol. 50:213-257. Kovács, G., Nikolausz, M„ Halbritter, A., Villányi, I., Rifaat, H. M., Márialigeti, K. (1999): Bacterial communities of cattail (Typha angustifolia) rhizoplane (abstract). 13

t

h International Congress of the Hungarian Society for Microbiology, Budapest. Kovács, M., Engloner, A., Turcsányi, G. (1998): A Balaton sekélyvízi zónája növényzetének (hínárosok, nádasok) vizsgálata, szerepük a tápanyageliminációban (összefoglalás). In: Salánki, J., Padisák, J. (szerk.): A Balaton kutatásának 1997-es eredményei. Veszprém. Massol-Deya, A. A., Odelson, D. A., Hickey, R. F., Tiedje, J. M,. (1995): Bacterial community fingerprinting of amplified 16S and 1623S ribosomal DNA gene sequences and restriction endonuclease analysis (ARDRA) In: Molecular Microbial Ecology Manual. 3.3.2: 1-8. Kluwer Academic Publishers. Mergaert, J., Hauben, L„ Cnockaert, M. C„ Swings, J. (1999): Reclassification of non-pigmented Erwinia herbicola strains from trees as Erwinia billingiae sp. nov. Int. J. Syst. Bacteriol. 49:377-383. Manfort, P., Baleux, B. (1990): Dynamics of Aeromonas hydrophila, Aeromonas sobria, and Aeromonas caviae in a sewage treatment pond Appl. Environ. Microbiol. 56:1999-2006. Ophel, K, Kerr, A. (1990) Agrobacterium vitis sp. nov. for strains of Agrobacterium biovar 3 from grapevines. Int. J. Syst. Bacteriol. 40:236-241. Takeuchi, M., Hatano., K. (1998): Union of the genera Microbacterium Orla-Jensen and Aureobaclerium Collins et al. in a redifined genus Microbacterium. Int. J. Syst. Bacteriol. 48:739-747. Comparison of the bacterial communities inhabiting the rhizomes of healthy and degrading reed stands in Lake Veiencei, Hungary Micsinai, A., Borsodi, A., Horváth, A., Oravecz, 0., Reskóné, N. M, Márialigeti, K. Abstract: From the surfaces of healthy and degrading reed rhizomes 143 and 101 bacterial strains were isolated, respectively. Numerical analysis based on phenotypic data yielded 6 major groups from the healthy, 11 major groups from the degrading samples The former groups were identified as flourcscent pigment producing Pseudomonas azotoformans

, Exiguobacterium aurantiacum, Erwinia billingiae

, Pantoea agglomerans and Aeromonas sobria. From the degrading rhizomes Aeromonas hydrophila, Microbacterium liquefaciens, Curtobactermm luteum, Acinetobacter Iwoffii

, Acinetobacter haemolyticus, Arthrobacter pascens, Agrobacterium vitis, an unidentifed group related to Agrobacterium tumefaciens, and another group close to Brenneria rubrifaciens were isolated. Degrading reed rhizomes were rather characterised by saphrotrophic bacteria, healthy reed however contained potentially pathogenic species as well. It is possible that these opportunistic pathogens invade the plant only when different factors negatively influence the defensive system of the plant Keywords: rhiz»sphere, reed die-back, I-ake Velencei, plant pathogenic bacteria