Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Hankó Zoltán–Orlóci István–Bauer Mária: Újra Magyarország árvizeiről – és gondolatok: hogyan tovább…

3 Újra Magyarország árvizeiről - és gondolatok: hogyan tovább ... Mankó Zoltán - Orlóci István - Bauer Mária Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság (VITUKI Rt.) 1095. Budapest, Kvassay Jenő út 1. kivasal A 151 árvízi öblöret Magyarországon a nagy folyók mentén árvíz állal vcszélyerielctl- A Duna és a Tisza árvizei - nagyobb részi - Magyarország felségterületén kívül esti vízgyűjtőkről származnak, a Kárpálokból, valamint az AI/>ok és/aki és keleti lejtőiről. Ezeket az. árvízi őblözeteket árvédelmi (fökJ-)müvck védik az elöntéstől. Ezeken az. árvízj öblöseteken felül elöntés veszélyezteti a hegy- és dombvidéki kisvízfolyások völgyeit és a mély fekvésű síkvidékeket. Ez utóbbi, két elöntésveszélyes terület a helyi csapadékból szárma») döntés által veszélyeztetett, ha a csapadék mértéke, illetőleg a belőle származó lefolyás meghalad egy kritikus értéket (ami meghaladja a kisvízfolyás medrének vízszállító képességét és/vagy az altalaj beszivárogtató képességéi, ha ez párosul a bel vízlevezető csatorna vízszállító képességének elégtelenségével is). Ez. a tanulmány a nagy folyók árvízi űbifódcivd foglalkozik csupán A dolgozat HmmU Zekén előadását alapult, amely a Magyar Tudományos .ihxiémia Hidrológiai Bizottsága és l'izgazdálkodás-tudomáiyi Bizottsága együttes ülésén hangzntt el, 2000. október 16-án Mcaank árvíz, elöntés, árvízi öblftzet 1. Előszó Az éghajlatváltozásnak a vízkészletekre lehetséges hatása óriási bizonytalansággal becsülhető csupán A legfontosabb - általános - megállapítás szerint a mérsékelt éghajlatú régiókban, mint Magyarországon is, mind a hidrometeorológiai, mind a hidrológiai körülményekben a szélsőségek jelentékenyebbé válnak Az eredmény - várhatólag - növekedés lesz, mind a szélsőségek valószínűségét, mind tartósságát illetően, az árvizek és az aszály tekintetében egyaránt. Stratégiai szempontból az éghajlat-változás bizonytalan külső hatás, ami a meglévő - és a többékevésbé ismert - nehézségeket csak tetézi.

1 Mottó: In the Natare there are neither rewards nor punishments, there are only consequences! A Természetben nincs sem jutalom, sem büntetés, csak következmények vannak! Ingmoä, ft a (JUJ - lS9ff: K*ny » Nalart (Ti I í j<aTeiréortril)

. A jelenlegi éghajlati körülmények között az ívóvíz-igény - Magyarországon - kielégíthető felszín alatti vízkészletekből, és ez - feltehetően - így is marad még szerény mértékű éghajlat-változás esetén is, de gyökeres változás a hidrometeorológiai és a hidrológiai körülményekben e tekintetben is jelentős változások forrása lehet Magyarország 93 ezer km

2-nyí területéből mintegy 48 ezer km

2 (52 %) elöntés által veszélyeztetett Három különböző típusú döntés (árvíz) különböztethető meg. A 20-21 ezer km

2 kiterjedésű sík, mély fekvésű terület (22 %) belvízi elöntéssel veszélyeztetett, ha a helyi (folyékony, vagy hóolvadásből származó) csapadék mértéke meghaladja az altalaj pórusainak befogadó és az elvezető csatornák vízelvezető képességét A vízforgalom ebben az esetben jellemzően függőleges csapadék-beszivárgáspárolgás A 4,5 ezer km

2-nyi (5 %) völgyfeneket veszélyeztetnek elöntéssel a hegy- és dombvidéki kisvízfolyások árvizei Ezek az árvizek is a helyi csapadékból keletkeznek, s minthogy a kisvízfolyások mentén nincs kiépített árvédelmi rendszer, ezért a meder vízszállító-képességéi meghaladó vízhozam el(la)ontéssd járó árvizet eredményez A vízforgalom jellemzően: csapadék-helyi tározódás-lqtő»rányú lefolyás. A két nagy folyórendszer mentén találhatók az árvízi öblözeíek (a Duna mentén 55, a Tisza mentén 96, összesen 151 egység). A kél nagy folyórendszer árterülete mintegy 23 ezer km

2 (25 %), amiből védmű (vagy magas part) által védett 21 ezer km

2 (23 %) a mentett ártér, és 2 ezer km

2 (2%) az árvédelmi müvek által elfoglalt terület valamint a hullámtér (az árvízi meder: az árvédelmi töltés és a középvízi meder közötti sáv) és a középvízi meder Ezeket az árvízmentesített árvízi öbk>zeteket (a Duna vízrendszerében 5,5 ezer km

2, míg a Tisza vízrendszerében 15,5 ezer km

2) jobbára Magyarország területén kívül eső vízgyűjtőterületek (a keleti és az északi Alfxú és a Kárpátok) csapadékából keletkező árvízi lefolyás veszélyezteti A magyarországi szakaszokra jellemző vízforgalom: lefolyás, szerény medertározással. 2. Bevezetés Magyarország Közép Europa közepén, a Kárpál medence középső, legmélyebb részén helyezkedik el. Az ország területe (93 ezer km

2) valamivel kevesebb, mint líurópe teljes területének I %-a Az ország teljes területéből 84 % 200 m alatti, 14 % 200 és 400 m közé esik, míg mindössze 2 •/»-» magasabb 400 m-nél A legmagasabb pont a Kékeslelő, 1015 m-es magasságával, míg a legmélyebb pont Szeged környékén található, megközelítőleg 78 m-es magassággal A magyarországi hegyek középhegység jellegűek, a közepes magasságú területek dombvidéknek nevezhetőek, míg az alacsonyan fekvő területek sík alföldek.

1 Az ország területén mintegy 10 millió lakos él (a lélekszám az 1980as évtized közepe óta csökkenő tcndcnciájú), amelynek eredményeképpen a népsűrűség országos átlagban mintegy 109 főAm' A II. világháború óta gyors városiasodást tendencia figyelhető meg, mely nyomán napjainkra több mint a lakosság fele (köad kétharmada) városias lellegú településeken ét. Érdemes megemlíteni, hogy a népsűrűség nagyon kevéssé váltónk a hely x/vrint, kivéve a városias jellegű településeket és azok közvetlen környékét, és így a nagy fotyórendxzerek mdkttl árvízi óiikvEtck népsűrűsége csak kicsivel nagyobi), mint az országos átlag 3. Az ország legfőbb vízgazdálkodási és hidrometeorológiai jeUemzőiről Az ország vízgazdálkodási jellemzőit nagy mértékben meghatározza az a körülmény, hogy a Kárpál medence középső, mély fekvésű, sík területén helyezkedik d) Az 'Somlyódy László: A magyar vízgazdálkodás ilciywtkép és stratégia. Magyar Tudomány, XLV. kötet, 6. szám. Buda/test, 2000. 1 Fehér, János - Zoltán Hankó - István Orlóci - András Deli: /xmg range Study in Water Supply and Demand in Europe, level A Studies at Country - level: Hungary. (Final Report), VITUKJ Pic., Bpesl, 1996.