Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Újvári József: Az Erdélyi Medence vízellátásának lehetséges jövője. A kárpáti vízkészlet és a vizek tározása

ÚJVÁRI J.: Az Erdélyi Medence vízellát

ásának jövője 29 elmaradott A szigorúan vett földrajzi viszonyokat nem tekintve az elmaradottság okai főként a geológiai- és a csapadék-viszonyokban találhatók fel. A miocén korszakbeli lerakódás talaja és altalaja mindenütt a legnehezebb, kötött sárga agyag, amely már magában is alkalmatlan, hogy a csapadék befogadásával némileg is kielégítő forrásokat, vagy kutakat tápláljon Ilyen körülmények közt tehát a területek vízzel való ellátása a köz- és állat-egészségügy rendkívül nagy kárára még rendes csapadékviszonyok közt is nagyon hiányos. A leginkább domboldalakon és tetőkön fekvő legelőkön pedig az itatás nagyon körülményes és időrabló" (V. K. 1913. 250. old) Meg kell jegyeznem, hogy a megoldás a "levegőben lóg". Például, 1963-ban a Segesvár melletti Fehéregyházára (Petőfi Sándor eltűnésének helye) hívtak meg egy konzultációra Itt határozták el egy 5000 tehenet ellátó legelő megszervezését Külön szerződést ajánlottak fel számomra, hogy kutassam fel a vízkészleteket A legelő csodálatos, közel vízszintes platón volt található, gazdag, bőséges lehetőségekkel, 23 %-os erdöborítottsággal, de a források vízhozama csupán 70-80 állatnak felelhetett volna meg. Emiatt csak egy 150 m magasságot áthidaló libegőt javasolhattam a Nagy-Kükülló árterülete és a legelő között. Felfelé vitte volna a vizet, lefelé, jött volna a tej Vitatkoztak, mayd érthető módon lemondtak róla. Nagyon energia-igényes volt a javaslat. Folytatva Habekost gondolatmenetét, kiderült, hogy a Mezőségen majdnem mindenütt sós és magas keménységi fokú a talajvíz, bár akad bőven földgáz is, mint hőenergia-forrás. Kolozsvár is csányi földgázt használ fűtésre Szép csendesen kiderült, hogy igaz Móricz Zsigmond allegóriája, miszerint ezen a gazdag vidéken virágos kertet, paradicsomi viszonyokat lehetne létrehozni, ha volna hozzá víz. 2. Az Erdélyi Medence vízföldrajzi sajátosságai és tanulmányozottsági foka Az Erdélyi Medencét a XX század elején kezdték műszaki igénnyel tanulmányozni, akkor is elsősorban a vízenergia és az ivóvízellátás, valamint az ébredő ipar igényei mozgósították az érdeklődést. A Hideg-Szamos erőtelepe kicsi volt ugyan (1200-2000 kW), de megmozgatta a vízügy akkor működő szakembereinek fantáziáját és alkotó képességét. Ekkor (1898) már létrejött a vízmérő hálózat, néhány év múlva működni kezdett a Bogdánfy-Viczián erővonal Megindul a vízhozamok mérése és tervezés, a vízhozamok közvetett és közvetlen értékelése. E kutató csoportból került ki Habekost Alajos is, aki az ivóvízhálózat fejlesztését célozta meg. Zseniális tevékenységének egyeden hibája volt csupán: közel száz évvel megelőzte saját korát. Geológus volt a szerző, terep-ember aki geológiai időben gondolkozott. Mint olyan, észrevette és megtalálta a vulkáni hegyvidékek hatalmas előnyét: azt, hogy kőzetei vízben nem oldódó szilíciumos anyagokból állnak, tehát vizeinek nagyon alacsony a mineralizációja. Oly alacsony, hogy megközelíti a természetes esővíz 40100 mg/l-es ásványi tartalmát. Emiatt a földrajzi táj gyér lakosságú, vagy kevés a letelepülök száma, hiszen "golyvás vidék"-nek számít A legkitűnőbb ilyen piroclaszütokban tározódó vizek a Kelemen-havasokban fordulnak elő Ez az eruptív közetek kutatásának egyik fő eredménye Ilyen kőzetekben van a Szent Anna tó is. Ezzel egyezik meg a vízkészletek minősége is. Ezért ezt a tavat és környékét is csak átmenő jelleggel használják. Ilyen a Mohos láp vize is. Egyikben sem jelentkezik a jelentősebb eutrofizálódás nyoma, amdy igényli a magasabb hőmérséklete és a megkívánt ásványi- és szervesanyag-tartalmat. Ezt veszi észre (ieley I.: "A Szent Anna tó" c cikkében (Földrajzi Közlemények, 1909) 3. Méretek ... Habekost arra a következtetésre jut, hogy: "A Mezőség csak más helyről ide vezetett vízzel volna ellátható. E tekintetben már végeztek ugyan tanulmányokat, de még mind ezideig kézzel fogható eredményre nem jutottak. Ezek a körülmények érlelték meg az alábbi gondolatot is, amely szerint a vizet saját súlya gravitációs úton vihetne a Mezőségre. Legcélszerűbb vízbeszerző helynek mutatkoznék a Maros-Torda megyei hegyekben eredő, és Déda községben a Maros folyóba torkolló Bisztra-palak mellékvize, a Donka-patak". (Ugyanott, 251. old.) Gondolom, néhány műszaki adat érdekes lehet a tervezők számára: A fővezeték hossza 118 km, az I és II-vel jelölt másodrendű vezet ekeké 50 (32 + 18) km. Felsorolja a szerző a vas- és beton csővezetékek funkcióját, és kiszámítja, hogy a bevezetett többlet 117 mm csapadékmennyiségnek felel meg Nagyon érdekesek a tételek értékei, hiszen azok arányai napjainkban is nagyjából érvényesek lehetnek Az alábbiakban felsoroljuk ezeket: 4. Árak (1913. évi osztrák-magyar k-ban) 1. Vízkivétel, völgy-zárógát 200 000 2. Földmunka a fö, I, II, 4 sz. vezetékben, 1,4 m mélységben 312 000 3. 4X km vas csővezeték, 0 100-400 mm 1 596 000 4. 135 km vasbetétes betoncső, 0 0,1-0,5 mm 1350 000 5. 15 km vas csővezeték 450 000 6. Átmeneti aknák, akvaduktok 100 000 7. Különfélék 292 000 Összesen: 4,3 mió K Ez a költség az évi vízszállítás minden köbmétere után 1,68 K befektetésnek felel meg. Ehhez adódik még a községeket közvetlenül tápláló mellékvezetékeknek a költsége, amely az évi vízszállítmány köbmétere után 85 fillér vagyis 2,2 millió K. (2,2 mió/0 85 = 2,6 millió m

3). Az 1900. évi népszámlálás szerint 66 ezer ember és 59 ezer nagy állattal lehetett számolni a fogyasztást, ami kb 110 l/s-t jelent Ez tehát a minimális vízhasználati norma Erdély egyik legszárazságosabb vidékén. Rendkívül hálásnak kell lennünk Habekost Alajosnak, ezért a támpontért, amely a mai számításoknál is igen fontos 5. A jövő lehetséges társadalmi képe * vízeHátás megfelelő megoldása esetén Tanulmányunk egy kezdeti stádiumában (1986) Makfalvi Zoltán geológussal fogtunk hozzá egy Habekost-úpusú tanulmány elkészítéséhez a hidrológiai tudományok mai lehetőségei között, valamint az általános gazdasági adottságok ígéretet szellemében. Az első ilyen tanulmány még 1970. előtt megszületett, s 1970-ben közöltem. (Újvári, 1970). Az ötlet jelentős érdeklődést keltett a Tanszék hidrológusai sorában Új hidrológiai iskola fejlődött belőle, szerződésekkel, speciális felmérésekkel. Voltak o-