Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
1. szám - Újvári József: Az Erdélyi Medence vízellátásának lehetséges jövője. A kárpáti vízkészlet és a vizek tározása
30 HIDROLÓGIAI KÓZIjÖNY 2001 81. ÉVF. 1 SZ. lyan doktorjelöltek, akik erről készítik értekezésüket Kiderül, hogy az Erdélyi Medence éppen a vízhiány miatt nem népesült be teljesen Imecs Zoltán doktorjelölt pl olyan véleménnyel is találkozott, hogy nem érdemes befektetni, mert az érdeklődés hiánya miatt nem érdemes lentről felszivattyúzni a vizet (el is hiszem!), nem érdemes utat építeni, stb. Azaz a vízválasztóra felköltözött lakosság tömörülésének hiánya miatt áll meg a fejlődés! A valóság viszont a völgyek jól fejlett közösségének kirajzásában keresendő. Még az előző század végén és a következő század elqén a földrajzi felmérések 5000-re értékelték az ú.n. szállás típusú apró településeket, amelyek sokszor 23 gazdaságot fogtak össze Molnár Jenő (1978) három település-típust különböztet meg: 1. A széles völgyekben fejlődött települések a lejtők és a völgy fenekek találkozásánál 2. A lejtőkön fejlődött kisebb medencékben alakult települések. 3. A fotyóköufikön kifejlődött helységek, amelyek a kirajzás telephelyét községpont gyanánt kezelték. E szerveződési formák az egész Erdélyi Medence aljzatán megtalálhatók. Ezeken kívül a szászok lakta vidékeken gyakoriak még a terraszolt lejtők mezőgazdasági formái is. Ezeken a megfelelő vízkészletek hiánya miatt, de ugyanakkor a helyt vízmérleg kielégítő volta következtében - említettük a fehéregyházi példát! - csak a kis méretű állattenyésztésnek kedveznek a vízkészletek. Pedig itt is nagy jelentőségű lenne egy bőséges vízellátásra dolgozó vízhasználati rendszer. Képzeljük el például, hogy egy nagy kitefjedésü állattenyésztő farmnak nemcsak itatásra kell a jó minőségű víz! A bőséges vízkészlettel rendelkező, megfelelő hőenergia mennyiséggel bíró melegház rendszer kapacitása sem megvetendő a "szállás"-ok adottságai között, mondjuk, egy megfelelően kiválasztott és művelt növényszerkezet esetében Igazi szakembert tevékenység ez! Az erdélyi földgáz és víz, meg a megfelelő talajok a legcsodálatosabb termelési potenciált jelenthetnék egy művelt gazda számára. 6. Van-e ehhez megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészlet? Úgy tűnik, hogy bőségesen van és elégséges. Hogyne volna, mikor 1500-1800-2500 m magas hegyvidékek veszik körül az Erdélyi Medencét! Számításaink szerint, amelyeket Konecsny Károly József végzett el az utolsó fázisban (időszak: 1950-1989) doktori értekezésében, kiderül, hogy a Kárpátok gerincvonalával körülvett, északnyugaton pedig a Szilágysággal határolt medence felszíne 45 440 km 2, ami Románia területének 19,1 %-a Három jelentős, hegyvidéken eredő folyóvíz csapolja meg vizeit: a Szamos Sülemedig (S = 11 752 km 2, Q 0 = 88,2 m 3/s, a Maros Gyulafehérvár-Ciyalmárig (S = 20 155 km 2, Q 0 = 97,0 m 3/s és az (Mi Cáinei-ig (S = 13 533 km 2, Q 0 = 102 m 3/s). (/. táblázat) A kárpéti hegyvidéken a fajlagos vízhozam déri és tízszer is meghaladja a dombvidékek fajlagos vízhozamát, amely a függőleges oroaerodrnamtkar jelenségek következménye (adiahatikus lehűlés és pérakresapódás, valamint ereszkedő jellegű katabatikus, főn-típusú felmelegedése a hegyvidékeken lefelé haladó szeleknek). (2. ikra). Az aerodinamikai felsíni formák hatásai a kétszeresétől a tízszereséig befolyásolják a legtöbb dinamikus tájképző folyamatot, tehát feltétlenül számba kell venni jelleget a hidrológiai tervező munka során (2_ ta'Hí raf) 1. táblázat Adatok az Erdélyi Medence központi st Ily edekének kiterjedéséről, morfometriai jellemzőiről, valamint több évi közepes víz-körforgásának összetevőiről F I«. X. V. z. s. u. w. 0. (km S) <m) (mm) (mm) (mm) (mm) (mm) (mm) (m 3/s) SWK 4 »-tfenoB - So— SJeaaed 11 7521 580 862 236 626 176 60 686 88,2 Marct-trftear - Maras-Cvalanr 20 1551 640 790 198 592 135 | 63 655 97,0 Oft-Cwi 13 5331 751 882 | 237 645 161 76 721 102,0 Összegek, käzrprs értekek 45 440| 657 844 224 611 157 66 687 287,2 Magvaráaá: F = a tágnjü Cefeáe, It_ = a vaj^íjlé kfcrprs aaagassaga, X« = az ói crapadrfcak lÜKfa rrtrkr, V, = lakk évi lián pi i ndrWm, Z» = lakk évi köepes párolgás, Uü = tíkk évi käaepes fcfezin alatti líritkhá, W, = a ah jr ii mt ); i uaff , = M vi naéuti tk 2. táblázat A dombvidéki és a kárpáti patakok néhány jellemzőjének összehasonlítása (A bjlagas v ár. t um Károly stáarirtsai) a.) I>—»kvideki patakak Patak Vizzaérce 11* K 1 Patak Vizzaérce (m) (1/sW) (mg/l) <c*> Mélves Alsóoroszlálu 416 3,73 > 1000 23 Nádas Méra 512 3,44 > 1000 21 Füzes Ordöngősiüzes 403 2,71 > 1000 23 Komlód Mezőbánd 403 2,49 > 1000 >25 Feketeügv -Sárrét 768 5,19 < 500 >22 Mezőségi patak Lúdas 384 1,18 0,800 >25 Magyaráaá: ^^^ K = anamünáciá, 1 = kft»»R>nHl avari vizkiiacrscklrt • b.) Hegyvidéki patakak Patak Vhaw'ui lln R t Patak Vhaw'ui On) (1/s.km 2) (mg/l) <C°) Anies Dombhát 1200 24,8 <500 < 16 Szamos Kolozsvár 960 12,3 <600 <20 Biszlra Bistra 1104 25,5 < 100 < 17 Sebes Oasa 1592 21,3 <300 < 10 Bílea Kercrsora 1872 56,6 < 100 <5 Porumbák Negoj 1888 63,4 < 100 <5 7. A vízkészletek mennyiségi tervezése A kérdéssel Sorocovschi Victor a természetföldrajzi és geoökológiai tanszék vezetője különös alapossággal foglalkozott az 1997-2000 évek során, a mezőségi települések és lakosság vízigényeit véve tekintetbe. A szakirodalomból ismert négy kategória, a 40, 65, 110, és 195 liter/fö nap vízigény alapján, 50 1/nap-ot számítva a nagytestű, 8 l/nap-ot a kisebb állatok itatására lehetett összeállítania a 3. táblázat anyagát. 3. táblázat A vízigény megyénkénti megoszlása a Mezőségen (Sarocavsria. V„ 1W8L ) Megye 1 A ..J, 1 r-rr,-í 1 rfrrg rnairljii Megye 1 L IL HL IV. Kokxzs 64 880 62 107 80 880 114 671 178 500 Beszterce 41 167 41 871 53 783 75 224 115 724 Maros 86 229 80 601 105 552 150 463 235 294 Összesen 192 276 184 579 240 215 340358 529 518
