Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
1. szám - Orlóci István: „Maradandó eredmények, korszakváltó kezdeményezések” – Mosonyi Emil köszöntése, kerettervezői munkálkodását közel fél évszázaddal követő 90. születésnapján
2 HIDROLÓGIAI KÖZIjÖNY 2001. 81. ÉVF. 1. Sí. "Maradandó eredmények, korszakváltó kezdeményezések" Mosonyi Emil köszöntése, kerettervezői munkálkodását közel fél évszázaddal követő 90. születésnapján Visszatekintve a hazai vízépítés, vagy tágabban értelmezve: a vízgazdálkodás társadalmi és politikai megítélésének két évszázados történetére, változatos és némileg egyoldalú képet kapunk Változatos a kép a minősítést illetően, mert a vízimérnököknek volt és van részük hangsúlyos elismerésben, de nem szűkölködtek erőteljes elítélésben sem. Megnyugtató, hogy az ország gazdasági fqlödésc, valamint az élet- és a vagyonbiztonság növekedése igazolta a vizek szabályozásának és a vízigények kielégítésének indokoltságát és szakszerűségét hgvoldalú ugyanakkor a kép, mert nemileg .t/ük kőrú a megítélés tárgya. Az emberek a rendezett folyókat, az önttoöcsatofnákal, a vízműveket, tehát általában csak a munka tárgyi eredményeit minősítették Ez érvényesül a politikai elismerésekben, illetve elítélésekben is. A szakmai k&zösscg is csak a tudományos eredményekkel bővíti a tárgykört, és kevés példát lehet találni a vízgazdálkodás infrastruktúráját, intézményrendszereit, vagy a milvántartási-tervezési módszereit alakító, fejlesztő munkálkodások éretnleges értékelésére. Sokkal hangsúlyosabban emeljük ki Széchenyi Istvánnak a Tisza szabályozásában betöltött operatív szerepét, mint a vízgazdálkodás integráltságát és sokrétű gazdaságpolitikai összefüggéseit feltáró, irányt adó eszmerendszerét. Alig esik szó arról, hogy a vízgazdálkodás hosszú távú tervezése - ha csak Vedres Istvántól és Beszédes Józseftől számítjuk is - két évszázada alakul, és esetenként gyengébben, máskor, mint például az Öntözési Kerettervvel, erőteljesebben hat a mindenkori gazdaságpolitikára. Nagyra értékeljük Kvassay Jenő gyakorlati és szervezői munkásságát, de lassan feledésbe merül, hogy ő volt a vízgazdálkodás működését közel szá z évig meghatározó 1885. évi Vízjogi Törvény alkotója. A teljesség igénye nélkül vett példák sorában utalok Bogdán/y Ödönre, aki hamarabb volt szociológus, mint ahogy ez a tudomány ismertté vált volna, és akiről - mint az intézményes árvízi előrejelzések megszervezőjéről is - ritkán esik szó. Mosonyi Emil köszöntésének szándéka villantotta fel bennem az előzőkben vázolt képet. Ösztönösen, mert sokrétű munkálkodásának eredményei között válogatva és keresve az időszerüen kiemdendöt, tűnt fel, hogy ritkán említődik tervezést fejlesztő munkássága, s talán már elfelejtődött a hazai vízkészletgazdálkodás megalapozásában betöltött szerepe A '40-es évek végén, az '50-es évek elqén az ország vízgazdálkodási helyzete romos, elhanyagolt és zaklatott volL A vízügy nem tartozna &z újjáépítés és gazdaságfejlesztés politikailag preferált ágazatai kftzé. Akik ismerték a fokozódó vízgondokai és felismerték a vízgazdálkodási feladatok nagyságát, kutatták és kerestek a fejlesztési feltételek megteremtésének lehetőségeit. Kulcskérdés volt a politikai vezetés meggyővése. Kiváló helyzetfelismerésről tanúskodik, hogy Mosonyi Emil a vízgazdálkodás távlati fejlesztési tarvének, az Országos Vízgazdálkodási Kerettervnek az elkészítését tartotta az első és legfontosabb ágazati feladatnak A megszülető központi irányítású gazdálkodás kereteibe kellett a vízgazdálkodást beilleszteni ahhoz, hogy eszközeit, forrásait gyarapítani lehessen. Erre az ágazati terv - mint a tervgazdaság alapvető eleme - volt a legalkalmasabb A munka politikai jelentőségét érzékelteti, hogy a Vízgazdálkodási Keretterv volt a magyar tervgazdálkodásban az első hosszú-távú tervezési kísérlet. Olyan kísérlet, ami érdemlegesen hatott a népgazdasági tervezés fejlesztésére. A tervnek számottevő volt a szemléletformáló szerepe Meggyőzően bizonyította egyfelől az ágazat súlyát a gazdaságfejlesztésben, másfelől érvényesítette a vízgazdálkodás komplex egységét. Amint Mosonyi Emil fogalmazta: "a vízgazdálkodás fqlesztésében nem szabad egyegy létesítményt kiragadni, az egészet együtt kell nézni, nemcsak műszaki, hanem gazdasági szempontból is". Az árvízvédelemhez, az öntözés és vízellátás fejlesztéséhez - mint a korszak kiemelt feladatainak megoldásához - valamint az akkor már jelentkező vízminőség) veszélyek elhárításához azonban nem csak politikai elismertetésre és gazdasági fonásokra volt szükség, hanem új és a korábbit mennyiségében is számottevően meghaladó vízgazdálkodási és hidrológiai ismeretekre. A Mosonyi EmiI irányításával kidolgozott és 1954-ben közreadott Országos Vízgazdálkodási Keretterv lényegében két célt teljesített. Egyfelől fölvázolta a várható igények kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeit, másfelől meghatározta a vízgazdálkodási tervezés fejlesztésének irányát és módozatait Elsőrendű (eladat a hidrológiai ismereteink bővítése, valamint az ágazati kapcsolatok erösítése - állapította meg Mosonyi Emil 1954-ben, a Keretterv nyilvános megvitatásán. Felhívta a ügyeimet arra is, hogy: "az egész népet érdekeltté kell tenni a feladatok megoldásában, sok problémát szét kell sugároztatni ... és általában közvéleményt, közkntikát kell hallanunk". A Kerettervben számszerűen igazolták, hogy: "vízkészleteink távolról sem kimeríthetetlenek, és ugyanakkor a szennyvizekkel fokozottabban veszélyeztetettek, ezért a vízzel épp úgy gazdálkodni kell, mint bármely más .. természetes kinccsel" A Mosonyi Emil irányította tervező munka legmaradandóbb értékei és különösen korszakváltó kezdeményezései a vízkészletgazdálkodáshoz kapcsolódnak A mai vízrajzi, vízkészlet feltárási intézményeink szemléletét, eszméit és a vízkészletgazdálkodás módszereit a Kerettervben alapozták meg. A mai hidrológiai adathalmazunk számottevő részét a Keretterv hatására megindult feltárással gyűjtötték össze. Figyelemre méltó és elgondolkodásra késztető, hogy az Európai Unió vízkészletgazdálkodási irányelvei lényegében megegyeznek a Keretterv nyomán kialakított hazai elvekkel. Szakmánk lényegi sajátosságaiból fakad a kerettervezés indokoltsága. Feladataink hatékony megoldásához lassú és bonyolult kölcsön hatású természeti és társadalmi folyamatokból eredő feltételeket kell elemeznünk, és számításba kell vennünk, hogy műveink többnyire unokáinkat is túlélik Mosonyi Emil munkásságát méltatva és eredményeinek időszerűségét kiemelve köszöntöm első tanítómesteremet, s kívánok Neki - mindannyiunkkal együtt - Hete tizedik évtizedében jó egészséget Oríóci István
