Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítás irányításának információs rendszere Magyarországon

Millenniumi konferencia, 2000. december 11-12 263 lyek potenciálisan a rendelkezésére állnak. A védekezés-irányitás informatikai támogatásának legfontosabb lehetősége és megoldandó feladata az információk integrálása. Az alapvető célkitűzés az árvizvédekezési tevékenység hatékonyságának növelése az információkezelés és -továbbítás korszerűsítésével. Ennek érdekében: - a védekezési tevékenységek előkészítésére szolgáló időelőny megnövelése, - a védelmi szituációkban meghozandó döntésekhez, azok előkészítéséhez mennél több, jobban feldolgozott, elemzett, rendszerezett, összehasonlított, jól szemléltetett információ biztosítása, az információk folyamatos nyomon követése, amely különösen egy nagyobb méretű védekezés esetén fontos - vagyis a védekezés-irányítás döntés-előkészítő tevékenységéhez biztosítani szükséges több információt, gyorsabban eljuttatva, jobban feldolgozva, visszakereshető módon tárolva, az összefüggéseket bemutatva. Fontos volt, hogy a VIR egyes elemei egyidejűleg minden közreműködő szervezetnél bevezetésre kerültek, vagyis a rendszer folyamatosan egyenszilárdságú volt. A VIR funkciói - az adott szervezetnél jelentkező védekezés-irányítási tevékenységek kiszolgálása lokális számítógép hálózaton, - az adott védekezés-irányítási szint felett és alatt elhelyezkedő irányítási szintek számára az információk továbbítása az adatátviteli csatornákon. A VIR rendeltetése kettős, vagyis a rendszerrel két, egymáshoz illeszkedő funkció egyidejűleg teljesíthető: a védekezés-irányítás saját feladatainak ellátása, illetve kommunikációs felület biztosítása a kapcsolódó irányítási szintek számára. Az egyik funkció megvalósítása elsődlegesen számítástechnikai, a másik pedig adatátviteli megoldást igényel. A VIR alrendszerei - Hidrológiai információk - Védelmi létesítmények műszaki nyilvántartása - Naplózások, védekezési adminisztrációs feladatok - Jelentéseket, tájékoztatások - Védekezési erőforrások kezelése - Védekezési segédletek Az árvízvédekezési információs rendszer folyamatos működésű, oly módon, hogy bizonyos moduljai állandóan üzemelnek és az árvízvédekezési tevékenységeket döntően determináló hidrometerológiai helyzettől függően kapcsolják be a további modulokat. A VIR központi modulja olyan program, amely nyilvántartja a rendszer elkészült részeit, azok tartalmát, összefüggéseit; folyamatosan működteti a hidrometeorológiai és hidrológiai helyzetet figyelő és értékelő modult és az állapotértékelés alapján jelzést ad a kezelő részére a teendőkről. A VIR-ben öt alkalmazási szintet különböztetünk meg, attól filggóen, hogy a védekezés mely irányítási szintjén folyik információ-feldolgozás, illetve valósul meg információcsere: (A) Szakaszvédelmi központok információ-feldolgozása (B) A szakaszvédelmi központok és a területi irányítási szint közötti információcsere (C) A területi irányítási szint információ-feldolgozása (D) A területi és országos irányítási szint közötti információcsere (E) Az országos irányítási szint információ-feldolgozása A Lotus Notes szoftver általános célú alkalmazásával a teljes állami vízügyi intézményrendszeren belül teljes körű zárt rendszerű kommunikációs hálózat jött létre. Ez a további informatrkai fejlesztések szempontjából kiemelkedő és meghatározó jelentőségű. A VIR jelentősége túlnő az árvízvédelmi feladatok operatív informatikai támogatásán: a rendszerben létrejövő elektronikus dokumentumok további feldolgozhatóságával megteremtődött az árvízvédekezések történéseinek hatalmas gyakorlati tapasztalati anyagot felhalmozó elektronikus adatbázisa. A VIR rendszer két meghatározó fontosságú eleme a működtető szoftver és az adatátvitel technikai megoldása. A VIR rendszer a Lotus Notes csoportkommunikációs szoftveren alapuló komplex, nagyfokú automatizációval rendelkező alkalmazások integrált együttműködése. A VIR alkalmazása jelenleg a következő komponensek együttesét jelenti: 51 Lotus Domino szerver (WEB szerver, SMTP MTA opciókkal) 15 MS SQL szerver Több mint 400 Lotus Notes munkaállomás 17 központban és az ország mintegy 100 pontján Kapcsolt telefonvonalas kommunikáció (33600 bps), néhány helyen bérelt vonalas adatcsere, ISDN és Internet kapcsolat Központonként integrált Lotus Notes kimenő Fax Gateway Lotus Enterprise Intergrátor-os adatkapcsolat Notes és RDBMS közt 45 egyedi fejlesztésű, célorientált Lotus Notes alkalmazás (modulok) 4 Lotus Notes kiegészítő modul (sorszámgenerátor, attach, detach, trashcan) cc:Mail kapcsolat Adattovábbítás A Lotus Notes szerepe a rendszerben elsődlegesen a kommunikáció Segítségével továbbítódnak üzenetek, adatok a hálózat használói közt. Ez nem csak a hagyományos értelemben vett adattovábbítást jelenti, hanem a felhasználók közti automatikus, időzített adatcserét és egyes kapcsolódó rendszerek adatainak továbbítását is, melyeket a vízügyi szakmai igények kielégítésére készített Notes alkalmazások (modulok) használatával valósítanak meg. A publikus adatok nem csak Notes felhasználók részére érhetők el, azok on-line megjelennek a WEB-en, adattartalomtól ftlggő hozzáférést biztosítva ezzel (Intranet-Internet). Adatbázisok Három típusú adatbázist különböztetünk meg a rendszerben: Levelesládák (Egyedi fejlesztéssel kibővített funkcionalitású levelezőmodulok) Háttér-adatbázisok (A rendszer működéshez szükséges adatokat és a szakmai háttér-információkat tárolják) Működtető modulok (Nagyrészt "levelező típusú" adatbázisok [MailIn Databases], A jelentési adatoknak garantáltan perceken belül el kell érniük a célállomásokat.) Az első alkalmazások 1994. első felében indultak a vízkárelhárítás irányításában közvetlenül érintett 17 intézmény központjai között. 1994. július 1-től a VIR alkalmazása folyamatos, üzemszerű. Az elmúlt öt év alatt, a rendszer folyamatos üzemeltetése során több százezer elektronikus levél került továbbításra a közreműködők között és a rendszer nagyfokú üzembiztonsággal működött. Eredményesen vizsgázott a VIR rendszer az 1998-2000. évi, nagy terhelést jelentő védekezési események során. Forrásmunkák: Sziebig A.: Vízkárelhárítás a Lotus Notesra alapozva. Számítástechnika, 1996/8. (19%. február 20.) p.21-22. Sziávik L- Horkai A.: A Védekezési Információs Rendszer (VIR) alkalmazásának tapasztalatai az 1998 évi felső-tiszai árvízvédekezésnél. Vízügyi Közlemények, 1998. évi árvízi különszám (Sajtó alatt) Sziávik L.: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése. Vízügyi Közlemények, 1999. évi 1. fúzet Sziávik, L. and Gábor, J.: Flood Management Information System (FMIS) in Hungary. Proceedings of the 4'

h International Conference on Hydroinformatics. Iowa, USA, July 22-27, 2000 Sziávik L.-Horkai A.: A Védekezési Információs Rendszer (VIR) alkalmazásának tapasztalatai az 1999-2000. évi árvíz- és belvízvédekezéseknél. Vízügyi Közi, 1999-2000. évi árvízi különszám (Sajtó alatt)