Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítás irányításának információs rendszere Magyarországon

262 A vízkárelhárítás irányításának információs rendszere Magyarországon Szlávik Lajos oki. mérnök, Ph.D., Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI) Összefoglalás Magyarország természet- és gazdaságföldrajzi adottságai következtében az árvizek kártételei elleni védekezéshez évszázadok óta jelentős és folyamatosan növekvő társadalmi érdek fűződik. Az ország 93.000 km

2-nyi területének 23 %-át rendszeresen veszélyeztetik a folyók árvizei. Ennek a területnek a védelmi rendszere a XIX. század közepétől kezdődően épült ki, és jelenleg több mint 4000 km fbldgátból áll. Ezek magassága a környező terep felett 3-8 m. Magyarországon az árvízvédelem szinte teljes körűen, a belvízvédekezés és a vízminőségi kárelhárítás országos teendői állami feladatot képeznek. A védelmi szervezet centralizált. Az országos irányítás feladatait a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság látja el. A helyi, operatív feladatokat 12 vízügyi igazgatóság végzi, amelyek vízgyűjtőkre szervezettek. Egy-egy jelentősebb védekezési munkában (legutóbb pl. 1998-2000-ben árvízvédekezési, belvízvédekezési és vízminőségi kárelhárítási feladatokban) egyidejűleg az állami vízügyi szolgálat 5 ezer dolgozója és esetenként 10-30 ezer egyéb közreműködő vesz részt. A védekezés-irányítás szakfeladatait, módszereit és folyamatait előírások (jogszabályok, szabályzatok, utasítások) rögzítik, valamennyi irányítási szinten végre kell hajtania a következő feladatokat: - információ-gyűjtés, -rögzítés, -feldolgozás, -továbbítás; - helyzetértékelés, -elemzés, döntés-előkészítés, - védekezési tevékenységgel kapcsolatos döntések meghozatala; - védekezési munkák megszervezése, feltételeinek biztosítása és irányítása, valamint a végrehajtás ellenőrzése; - jelentések, tájékoztatók készítése és továbbítása; - a tevékenység dokumentálása. A vízkárelhárítási védekezési feladatok információigénye igen jelentős. Az információ-gyűjtés és -feldolgozás technikájának, a helyzetértékelésre alkalmazott módszereknek országosan egységeseknek kell lenniük. Biztosítani kell a jelentések tartalmának standardizálását, a különböző irányítási szintek egymáshoz kapcsolódó információ-közléseinek az összehangolását, az adatközlési párhuzamosságok kiiktatását (a hidrológiai adatok, védekezési készültségi fokozatok, felhasznált és igényelt erőforrások stb. területén). A védelcmvezctés egyik legnagyobb gondja - vezetési szinttől függetlenül - az, hogy egy adott, a vezetői döntés előkészítésére rendelkezésére álló idő alatt nem tudja áttekinteni, mérlegelni mindazokat az információkat, amelyek potenciálisan a rendelkezésére állnak. A védekezés-irányítás informatikai támogatásának legfontosabb lehetősége és megoldandó feladata az információk integrálása volt. Az alapvető célkitűzés tehát az árvízvédekezési tevékenység hatékonyságának növelésében fogalmaztuk meg. Ez azt szolgálta, hogy megnöveljük a védekezési tevékenységek előkészítésére szolgáló időelőnyt és a védelmi helyzetekben meghozandó döntésekhez, azok előkészítéséhez mennél több, jobban feldolgozott, elemzett, rendszerezett, összehasonlított, jól szemléltetett információt biztosítsunk. A Vízkárelhárítási Védekezési Információs Rendszer (VIR) funkciói: egyrészt az adott szervezetnél jelentkező védekezés-irányítási tevékenységek kiszolgálása lokális számítógép hálózaton, másrészt az adott védekezés-irányítási szint felett és alatt elhelyezkedő irányítási szintek számára az információk továbbítása az adatátviteli csatornákon. A vízkár-elhárítási védekezési feladatok megoldásában egy-egy nagyobb méretű eseménynél - számos közreműködő összehangolt, szoros együttműködésére van szükség. A közreműködők feladatait, hierarchikus kapcsolatait törvények, jogszabályok rögzítik és szabályozzák. Az állami tulajdonú árvízvédelmi és belvízvédelmi műveken a vízkárok elleni védekezések legfontosabb közreműködői és feladataik a következők: - vízügyi igazgatóságok (12) és Budapest Főváros — az árvíz védekezési feladatok területi szervezése, irányítása és tényleges végrehajtása, - Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, Országos Vízügyi Főigazgatóság - országos szintű szervezési és irányítási feladatok, - Árvízvédelmi Központi Szerve/£t, valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI) Országos Vízjelző Szolgálata - országos szintű speciális szakfeladatok ellátása. A közreműködő szervezetek (jelenleg összesen 17) sokrétű információcserét valósítanak meg egymás között. Ezek feltárását, a közöttük lévő munkamegosztás áttekintését, ha szükséges, ésszerűsítését az árvízvédekezési információs rendszer egyes moduljainak tervezési munkája során elvégezték. Az információcsere számítógépes kiszolgálása jelenti a tervezett és megvalósítás alatt álló, részben már működő rendszer egyik fontos feladatát. Valamennyi közreműködő igen kiteijedt horizontális kapcsolatrendszerrel rendelkezik, együttműködő partnereinek információkat továbbít, bizonyos információkat pedig átvesz tőlük. A védekezés-irányítást végző szervezetek horizontális kapcsolataiban szereplő együttműködő partnerek adatközlései hagyományos úton történnek, a részükre szóló adatszolgáltatásokat és információ-továbbításokat pedig a rendszer olyan kimeneteként kezelik, amelynek technikai megoldásában a fogadó fél műszaki feltételei, lehetőségei lesznek a meghatározók. A közreműködő szervezetek az irányítás szintje szerint területi és országos szintre tagolhatok. Ez a felosztás azt jelenti, hogy míg a területi szinten elemi védelmi munkákat közvetlenül is végrehajtanak, az országos szinten elsősorban az információk összegzése, integrálása folyik. A területi szmt tovább bontható védelmi szakaszra és területi védelemvezetésre. A területi védelemvezetésbe tartozik a védelemvezető, a védelmi törzs és azt kiszolgáló szakcsoportok tevékenysége. A védekezés-irányítási feladatokhoz szükséges eszközök, eljárások, információ-típusok: - emberi és anyagi erőforrások; - hírközlési eszközök; - számítási eszközök, segédletek, - saját adatbázisok, nyilvántartások, - importált információk; - műszaki számítási eljárások, modellek, algoritmusok, - előírások, szabályzatok (döntési táblák) A VIR célkitűzései A védelemvezetés egyik legnagyobb gondja - vezetési szinttől függetlenül - az, hogy egy adott, a vezetői döntés előkészítésére rendelkezésére álló idő alatt nem tudja áttekinteni, mérlegelni mindazokat az információkat, ame-