Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Garami Ferenc: Mezőgazdasági rekonstrukciók és fejlesztések Algériában

237 Mezőgazdasági rekonstrukciók és fejlesztések Datolyapálma ültetvények rehabilitációja Algériában Garami Ferenc Viziterv Consult Kft. A mezőgazdaság fontos szerepet tölt be az országok nemzetgazdaságában, de különösen hangsúlyos az agrári­um a fejlődő országokban, a korábban harmadik világnak nevezett térségekben. Az élelmiszertermelésnek, nemcsak mint az alapvető életszükségletet kielégítő, stratégiai fon­tosságú ágazatnak és a vidéki lakosság exodusát fékező fontos elemnek van döntő jelentősége a szegényebb, dön­tően rurális lakosságú országokban, de nem elhanyagol­ható az alapellátáson túl a piaci árutermelésben, a haszon­teremtő tevékenységben betöltött szerepe sem. A világ szegényebbik felét az élelmiszer import finanszírozási ne­hézségei is ösztönzik az import csökkentésére, a bevételt biztosító, export-képes áruk fokozott kivitelére. A fenn­tartható, vagy esetleg fejleszthető mezőgazdasági terme­lés megélhetést nyújt a robbanásszerűen növekvő lakos­ságnak, helyben tartja azt. A fenntartható, jövedelmező mezőgazdaság, szerény, de megbízható családi bevételek fékezik a robbanásszerű társadalmi változásokat, elsősor­ban a városi környezetben. A harmadik világ országainak nehéz, sokszor kilátástalanul megold­hatatlannak tűnő gazdasági-társadalmi problémák közepette, igen mosto­ha természeti körülmények között, kedvezőtlen termőhelyi adottságok és szűkös édesvíz készletek mellett kell megbirkózniuk a mezőgazdaság fenntarthatóság biztosításának, a növekvő igények megfelelő szintű kie­légítésének, kedvező esetben piacképes árutermelésnek a feladatával. Ennek érdekében ezek az országok sokszor gazdasági lehetőségeiket meghaladó, a termőterületek bővítésére, meglévő, leromlott termőterüle­tek rekonstrukciójára, az adott állapot hatékonyabbá tételére irányuló projekteket valósítanak meg Új termőterületek müvelésbe vonására csak igen korlátozottan kerülhet sor, s a termelés ilyen irányú bővítése számos társadalmi, ökológiai problémát vet. Fontos szerepet kapnak a mezőgazdaság fejlesztésére területén a re­konstrukciók, vagy rehabilitációk Általában a gazdaságilag elmaradt tér­ségekben a rehabilitáció az évszázados gyakorlattal rendelkező földmű­velő lakosságot segíti át a középkorból a 20., esetleg 21. századba, hely­reállítva meliorációval a leromlott talajt (só-kimosatás, talajerő utánpót­lás stb ), kiegészítve a szűkössé vált vízkészleteket modem technikával (mély kutak, szivattyúzás, gátak, vízkivételek, stb.). Az arid országokban a gazdaság alappillére a víz, a fej­lődés meghatározója a rendelkezésre álló vízkészlet, an­nak térbeli és időbeli megoszlása. Míg az arid országok­ban a mezőgazdasági termelés alapfeltétele az öntözés, addig a szemi-arid területeken a víz a brztosítja a termelés biztonságát, a nagyobb terméshozamokat, a piacképes termények termesztését. A nagyszabású projektek mindig is nagyszámú, más országok tapasz­talatát a helyszínre adaptáló szakértő tudását igényelték, akik közremű­ködésével az ősi, sokszor archaikus helyi öntözéses gazdálkodást sikerült jó eredménnyel integrálni a mai kor követelményeinek megfelelő, na­gyobb termelékenységet, termelési biztonságot nyújtó gyakorlattal Az elmúlt évtizedekben a harmadik világ mezőgazda­sági célú rekonstrukciós-fejlesztési projektjeiben több ma­gyar vállalat és szakértő vett részt, elsősorban azokban a „fejlődő" országokban, amelyek politikai platformja közel állt hazánk akkori elkötelezettségéhez. A VIZITERV ­mint az akkori idők legnagyobb hazai vízügyi tervező vál­lalata, majd a rendszerváltozást követően különböző áta­lakuláson átment mai jogutódja, a VIZITERV Consult ­jelentős szerepet töltött be az észak-afrikai és közel-keleti térség egyes országaiban mezőgazdasági célú rekonstruk­ciós-fejlesztési projektek előkészítésében, tervezésében, ritkában megvalósításában. A szerző, mint VIZITERV-nek (vagy valamelyik for­mációjának) 1963 óta mérnöke, szakértőként, vagy pro­jekt-vezetőként több, mezőgazdasághoz kapcsolódó kül­földi tervezésben, művezetésben vett részt. E minőségé­ben mutatja be Észak-Afrika és Közel-Kelet térségében: - rövid felsorolásban a harmadik világ mezőgazdaság­fejlesztő projektjeiben a VIZITERV részvételét általában, - egy szűkebb területen, a datolya-pálma ültetvények rehabilitációs programjaiból kiragadott példaként az oázis rekonstrukciókat az algériai Oued Rhir térségben, - végül az ezekből a tevékenységekből a millennium é­vében leszűrhető tapasztalatot, a ma magyar mérnökének szóló üzenetet foglalja össze. A VIZITERV rendszerváltozás előtti nemzetközi fellépése, akárcsak a többi szellemi exportként külföldön dolgozó magyar részvevő tevé­kenysége a külkereskedelmi monopolhelyzetben lévő TESCO keretei kö­zött történt. A VIZITERV alvállalkozójaként több magyar cég, szakértő végzett elismerést kiváltó, kiváló munkát. 1. A jelentősebb mezőgazdaság-fejlesztő projektek rövid felsorolása - Beruházási programjavaslat a Shah Mazrah (Irán) 6 ezer ha-os öntözésére (1969-70) - A Wadi Zabid Project I. és II. (Észak-Jemen) 20 e­zer ha-os térségnek öntözéses fejlesztése a felszíni víz­készletek hasznosításával (1969-71), majd a felszín alatti vízkészletek hasznosításával. (1971-72) Kiviteli tervek készültek 8 ezer ha árasztásos öntözés rehabilitációjára és további 4 ezer ha-on kutakból történő öntözés bevezeté­sére. A projekt keretében mintagazdaságok létesültek. Az első FAO megbízásból, nemzetközi színvonalon készített s elismerést kiváltó VIZITERV nemzetközi szín­relépésről beszélve meg kell említeni dr. Vermes Miklós nevét, akinek vezetése alatt dolgozó mérnökök megala­pozták a VIZITERV jó hírnevét Jemenben, a FAO-nál és általában a nemzetközi téren. - A Jebel Marra Project (Szudán) FAO megbízásból készült átfogó mezőgazdasági fejlesztési terv 31 ezer km 2 -re, három, egyenként 200 hektáros mintaterület beren­dezésével és tapasztalatainak extrapolálásával (1971-74). - A Wadi Tiban Project (Dél-Jemen) 400 há-os, ku­takból ellátott esőszerű öntözés kiviteli terve (1973-74). - A Wadi Meifa'ah Project I. és II. (Dél-Jemen) felü­leti és esőszerű öntözéssel 2500 ha meglévő öntözés mo­dernizációjára, illetve öntözésbe vonására készített javas­lat. (1974-75) Kisebb kísérleti mintagazdaság is létesült, amelyet magyar gyártmányú önjáró öntöző berendezéssel szereltek fel (1978-82). - A Wadi Hajr Project (Dél-Jemen) a Lower Hajr Pro­ject 4 ezer ha vizsgálata alapján kiválasztott 1200 ha fel­hagyott felületi öntözés és az azt kiszolgáló főcsatorna re-

Next

/
Oldalképek
Tartalom