Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
4. szám - Vágás István: A hidrológia tudományának hazai fejlődése
SCEÍMIFK Gv A mészképzö hévforrások cs kémiai ftsszi^clcluk vizsgálnia 23 it, továbbá a vizek pH-ját. Az adatokat mennyiségi kategóriákra bontottuk és ezeken belül vizsgáltuk gyakoriságukat és százalékos megoszlásukat. A mészlcrakó hévforrások az anionok mennyiségi arányai alapján vízkémiailag három főcsoportra oszthatók: hidrogén-karbonátos, kloridos szulfátos típusú vizekre. Ha ezeknek gyakoriságát vizsgáljuk akkor a kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a mészképző hévforrások 49 %-a tartozik a hidrogén-karbonátos vizek csoportjába a kloridos vizek 35 %-ot, a szulfátos vizek pedig a 16 %-ot képviselnek. Az oldott anyagok további mennyiségi eloszlása alapján további négy alcsoportot különböztettünk meg. így vannak tisztán hidrogénkarbonátos, vagy tisztán kloridos és tisztán szulfátos vizek, ahol uralkodó anion mellett a többi anion egyike sem én el a 20 eé %-ot Ha valamelyik elén a 20 eé %-os határértéket, vagy mind a kettő külön-külön, akkor már más-más csoportba soroltuk Ebből adódóan három további csoportot lehet megkülönböztetni: így vannak kloridos hidrogén-karbonátos, szulfátos hidrogén-karbonátos, és ahol az uralkodó hidrogénkarbonát anion mellett a másik kettő külön-külön eléri, vagy meghaladja a 20 eé %-ot, akkor összetett hidrogénkarbonátos víztípusként különítettük el Ez a csoportosítás érvényes a kloridos és szulfátos vizekre is Ezen az osztályozáson belül még a kationok (Ca , Na') mennyiségi eloszlása alapján további csoportosítást hajtottunk végre olyan formában, hogy melyik az uralkodó a Ca" 1 vagy a Na" közül. így alakult ki az a nyolc féle csoportosítás, amelyeknek %-os megoszlását is elvégeztük 2.1.1. Mészlerakó hidrogénkarbonátos hévforrások vízkémiai jellemzői E típusú hévforrások az összes vizsgált hévforrásnak 49 %-át képviselik így megállapítható, hogy a mészképzö hévforrások közel 50 %-a tartozik a hidrogén-karbonátos vizek csoportjába Ezen belül a tisztán hidrogénkarbonátos vizek 45 %-ban fordulnak elő, továbbá a szulfátos hidrogén-karbonátos és összetett vizek is együttesen 41,5 %-ot képviselnek A hidrogén-karbonátos típusú vizeken belül a fentiek szerint a klondos hidrogén-karbonátos vizek fordulnak elő a legritkábban Az össz-oldott sók mennyisége a mészképzö hidrogén-karbonátos hévforrások 93 %-ánál ez az érték meghaladja az 1000 mg/l -t. Az össz-oldott sók mennyisege a vizekben 2000-5000 mg/l között a leggyakoribb, mert eléri az 54 %-ot, de gyakori még az 5000 mg/l feletti mennyiség is, mert 23 %nál a hévforrások közel egynegyede sorolható ebbe a kategóriába A szabad C'Oi mennyiségere vonatkozó csoportosítást és százalékos megoszlásukat is megvizsgáltuk. A kapott eredményekből megállapítható, hogy a vizek nagyobb részénél a szabad COj mennyisége meghaladja az 1000 mg/l határértéket, ezért a mészképzö hidrogén-karbonátos hévforrások 54 %-a sorolható a szénsavas vizek csoportjába A hévforrások pH-ját is feldolgoztuk A kapott eredményekből egyértelműen megállapítható, hogy azok 97 %-ánál a pH kisebb, mint 7,0 Százalékos megoszlásokat a 3. táblázatbalt közöljük. 3. táblázat. A hidrogénkarbonátos típusú mészképzö hévforrások mészkivilási hajlamot, vízkémiai, vízföldtani adottságokat összefoglaló táblázat A Vínipus Tisztán hidrogénkarbonátos Klondos hidrogénkarbonátos Szulfátos hidrogénkarbonálos Összetett hidrogénkarbonátos A Vínipus Ca" Na* + Ca Ca" Na + Ca Na + Ca Na Ca Na + Ca A %-os megoszl 27% 18% 2,5 % 11 % 20,5 11 % 5% 5% A ÖsszoUloU só mgA 500-KMX) 1001-2000 2001-5000 5000 felett A %-os megoszl 7% 16% 54% 23% A Szabad CO, mg/l 500 alatt 500-1000 1001-2000 2000 felett A % 16 % 20% 45% 19% A pH 6,0 alatt 6,1-6,5 6,6-7,0 7,0 < A % 9% 45% 43% 3% A Ca" mg/1 50-100 101-200 201-500 501-1000 A % 2% 23 % 51 % 20% A HCO, 500 alatt 501-1000 1«) 1-3000 3000 < A % 4% 22% 57% 17% B Víztartó kőzet Mészkő (dolomit) Vulkáni követ Kgvéb B % 63% 21 % 16% B Utóvulkám kapcsolat bizlos btzxmvtalan nincs B % 61 % 27% 12% C Kiválás dinamikája gyenge mérsékelt erőteljes igen eróleJ jes C % 8% 12% 60% 20% C Kiválás megindulása a/nrmali kissé késleltetett kcslel letett C •/. 75 % 16% 9% C Kiválás tartóssága rövid kissé elhúzódó elhúzódó igen elhúzódó C •/. 16% 18% 45% 21 % C Kiválás típusa kup/genne lejtői vegves tavi-mocsári C % 37% 34% 21 % 8% C Klófordulás nagvsága kicsi közepes nagy hatalmas C % nincs 20% 39% 41 % A = Yndúmai jr«r—ili, B = VküUImí jdfcanák C = Ménkiválási jdoník A hidrogénkarbonátos hévizekben a kalcium mennyisége széles határok között változik, mert 50-2400 mg/l értékek között mutatták ki jelenlétét a vizekben. A kis Ca -t tartalmazó hévforrások csak 2 %-ot képviselnek, tehát a vizek 9S %-ánál a Ca' mennyisége meghaladja a 100 mg/l értéket. A leggyakonbb Ca mennyiség a 200500 mg/l tartományban fordul elő, mert ebbe a csoportba sorolható a hévforrások 51 %-a, továbbá a vizek 24 %ánál már meghaladja az 500 mg/1 értéket. Ebből megállapítható, hogy a mészképzö hévforrások 75 %-ánál 200 mg/l-nél nagyobb a kalcium mennyisége Ezért a hidrogén-karbonátos mészképző hévforrások legnagyobb része a közepes vagy magas kalcium tartalmú vizek csoportjába sorolható Vizsgáltuk a HCOj mennyiségi eloszlását is. A vizeknél 74 %-ában a HCOj mennyisége meghaladja az 1000 mg/l-t, s ezen belül leggyakrabban (57 %) az 10003000 mg/l mennyiségi értékhatárok között fordul elő. Az előzőekben ismertetett adatokat a 3. táblázatban foglaltuk össze.
