Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Vágás István: A hidrológia tudományának hazai fejlődése

24 HIDROLÓGIAI KÖZIjÖNY 2001. 81. ÉVF. 1. Sí. 2.1.2. Kloridos típusú mészierakó hévforrások vízkémiai jellemzői A vizsgált mészlerakó hévforrások 35 %-a a kloridos vizek csoportjába tartoznak. E csoporton belül a tisztán nátrium-klorídos vizek képviselik a 32 %-t azaz a kloridos vizek közel egy harmadát Leggyakrabban azonban a hidrogénkarbonátos kloridos vizek fordulnak elő (42 %), ahol az uralkodó kation a nátrium. Az összes oldott sók mennyiségi eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy a kloridos vizek esetében 80 %-ban ez az érték meghaladja a 2000 mg/l értéket Ezen belül 54 %-nál ez nagyobb mint 5000 mg/l. Tehát a kloridos vizek rendszerint a nagy vagy nagyon magas oldott sótartalmú vizek csoportjába tartoznak. A szabad C0

2 mennyiségi eloszlása alapján a kloridos vizeknek közel egyharmada sorolható a szénsavas vizek közé. Tehát általában nem szénsavasak. E típusú hévforrások pll-ja 79 %-ban 6,9 pH alatti, így túlnyomó részben a gyengén savas vizeket képviselik 4. táblázat A kloridos típusú mészképzö hévforrások mészkiválás! hajlamot vízkémiai, vízföldtani adottságokat Tisztán Szulfatos liídmgcnÖsszetett Vízlípus kloridos kloridos karbonátos Kloridos Kloridos Na' Na' + Ca Na Na+ Ca Na Na+ Ca Na Na + Ca %-os megoszi 32 % 5% 5% 26% 16% 16% Ossz olóotl só 5011000 1001-2000 2001 -5000 500110.00c mg/l kö/ntl között közlött közötl %-os megoszl 10% 10% 26 % 32% A Szabad CO2 <500 5011000 1001-2000 <2001 mg/l % 47% 21 % 32% pH <6,0 6,0-6,5 6,6-6,9 7,0-7,3 % 10% 69% 21 % Ca" mg/l 50 alatt 5011000 1001-2000 2000 felett % 10,5 % 10,5% 26% 37% HCOTmg/l 500 alalt 5011000 1001-2000 2000 felett % 42% 16% 32% 10% Víztartó kőzet Mészkő Vulkáni F.gyéb (dolomit) közét B % 64% 16% 20% Utóvulkáni biztos bümvtalan nincs kapcsolat % 69% 10% 21 % Kiválás dinamikája gyenge mércékéit erőteljes igen erőteljes % 42% 21% 16% 2,1% Kiválás azonnali kissé késleltetett megindulása késleltetett % 53% 21 % 26% C Kiválás rövid kiejü kissé elhúzódó igen tartóssága elhúzódó elhúzódó % 47% 16% 27% 10% Kiválás típusa kup/genne lejtői vegyes tavi-mocsári % 42% 33% 15% 10% Hlófordulás kicsi közepes nagy < atalmas nagvsaga % 37% 31 % 21 % 11% A = V« B = Vi C = McszknáA kloridos hévizek fö kationja a nátrium. A kalcium mennyiségileg e vizekben mindig elmarad a nátriumtól még abban az esetben is, ha a jelentős mennyiségben (500 mg/l felett) van jelen a nátrium mellett A vizek 21 %-nál azaz egy ötödénél tapasztalható a Ca f 100 mg/1 alatt A leggyakoribb a 100-500 mg/l értékhatárok közötti menynyiség, mert a vizsgált kloridos hévizeknek 63 %-a sorolható e tartományba. Nem ritkák azok a hévizek sem, amelyeknek kalcium tartalma meghaladja az 500 mg/l-t, mert ilyen vizek 15 %-ban mutathatók ki. A hévizek jelentós részénél a híd rögén karbonát tartalom 1000 mg/l alatt fordul elő Az ilyen vizek 58 %-ban mutathatók ki és csak 42 %-nál tapasztalható 1000 mg/l feletti értékek. A leírtakat a 4. táblázatban foglaltuk össze. 2.1.3. Szulfátos típusú mészlerakó hévforrások vízkémiai jellemzői A mészlerakó hévforrások legkisebb csoportját (16 %) képviselik a szulfatos vizek Ezek a vizsgálatok szennt részben a tisztán sznlfátos (25 %) részben pedig a főcsoportként jelentkezve a hidrogénkarbonátos sznlfátos hévforrások (71 %) sorába tartoznak Továbbá a fő kation, a kalcium, de egyes vizekben előtérbe kerül a Na' is, mert a nátrium kloridos sznlfátos vizek 6 %-ban mutathatók ki. Tehát elég ritkán fordulnak elő A szulfatos vizek rendszerint nagy oldott só tartalmúak, mert 56 %-nál az össz. oldott só meghaladja a 2000 mg/l értéket, továbbá ritkán szénsavasak (6 %) s a pH-juk alapján pedig túlnyomórészt (74 %) a gyengén savas vizek csoportjába sorolhatók E vizek kalcium tartalma rendszerint nagy, mert 88 %-nál meghaladja az 500 mg/l-t. A hidrogénkarbonát esetében több mint egyharmada a vizeknek (38 %) tartozik az alacsony kategóriába és csak ritkán haladja meg (12 %) az 1000 mg/l értékei A közölteket az 5. táblázat összefoglalóan tartalmazza 22 A mészlerakó hévforrások vízföldtani jellemzése Vizsgáltuk a hévforrásoknál a kémiai jellemzőkön túlmenően, azt hogy a vizek milyen kőzetből lépnek a felszínre, ill. földalatti útjuk során milyen kőzetekkel lépnek kapcsolatba. A hévforrások túlnyomó része karbonátos kőzetekhez (mészkő, dolomit, márvány) kapcsolódik (66 %). Vulkáni kőzetekből (bazalt, nolit, andezit stb.) lépnek a felszínre a források 18 %, míg egyéb kőzetfélesógékből (gránit, gneisz, homokkő) csak 16 %. A mellékelt 3, 4, 5. táblázatokban az egyes víztípusokra vonatkozó százalékos megoszlásuk külön-külön is leolvasható. Tanulmányoztuk még a vulkáni, ill. utóvulkáni jelenségekkel való összefüggésüket is Biztosan kimutatott ilyen kapcsolat van a források 62 %-nál. Ezen belül a kloridos vizeknél tapasztalható a vulkánossággal való legszorosabb összefüggés, mert e típusú vizeknél ez eléri a 69 %-t, míg a többieknél ennél kisebb (61 %, ill. 56 %). Ahol ez a kapcsolat bizonytalan vagy nem egyértelmű, külön csoportosítottuk. Ez állagban 21 %-ot képvisel A vizsgált mcszlerakó hévforrások 17 %-nál pedig nincs genetikai kapcsolat a vulkáni, ill. utóvulkáni jelenségekkel, vagy nem mutatták ki 23. A hévforrások mészkiválási tulajdonságai A megfigyelések és tapasztalatok alapján a hévforrásoknál a mészkiválás megindulása, intenzitása, tartóssága igen nagy változatosságot mutat. Vannak források, ahol a