Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Megnyitó, köszöntések, üdvözlések

204 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001.81. ÉVF. 4. SZ. mi és vízügyi politika kidolgozásában, a rendkívüli szeny­nyezések előrejelzésében stb. A javuló környezetvédelmi együttműködésünk és a hazai tevékenységünk olyan ered­ménnyel járt, hogy a nyolcvanas évekhez képest vízminő­ségi állapotunk nem romlott, sőt néhány területen javulást is könyvelhetünk el. Ugyanakkor az ez év első hónapjá­ban történt rendkívüli környezeti szennyezés, amely ro­mániai területen történt, ráirányítja a figyelmet arra, hogy itt sokkal szorosabb együttműködésre, sokkal szigorúbb szabályozásra és sokkal határozottabb intézkedésekre van szükség. Bizonyos előny származik minden rosszból. Eb­ből is az származott, hogy a Tisza-menti országok mege­rősödött akarattal álltak hozzá a környezetvédelmi és víz­védelmi együttműködésük fejlesztéséhez, a szennyező források felszámolásához, vagy, hogy közösen elhatároz­tuk, hogy a négy ország összefogva a Tiszára integrált környezeti menedzsment programot, közös havária elhá­rító terveket készít. Ez a rendkívüli szennyezés az Euró­pai Unió és más országok figyelmét is ráirányította erre a súlyos problémára, és elkezdődött egy szigorúbb szabá­lyozást eredményező folyamat. Magyarország kezdeményezésére a helsinki konferen­cián a részes országok felvették jövő évi programjukba a felelősség és a kártérítés elvét. Ennyit a nemzetközi e­gyezmények fontosságának hangsúlyozásáról. Végezetül, nagyon röviden szeretném az Európai Unió által támasz­tott követelmények betartásának, az annak való megfele­lésnek a fontosságát hangsúlyozni. Szeretném felolvasni azt az öt célkitűzést, amelyet az Európai Unió által most elfogadott "Új keret-irányelv a vizek védelmérőí' jelöl ki számunkra, és ami hosszú távon meghatározza a térség vízvédelmi politikáját és feladatait. Ezek a célok a követ­kezők: - A vízi ökoszisztéma védelme és romlásának megaka­dályozása. - A vízkészletek hosszú távú védelme. - A vízi környezet védelme és állapotának javítása a fontosabb veszélyes anyagokkal szemben. - A felszín alatti vizek szennyezésének gyors ütemű csökkentése. - Az árvizek és aszályok hatásának csökkentése. Látható, hogy ezek a célkitűzések a vízgazdálkodás és a vízvédelem erőteljes környezet- és természetvédelmi szempontú megközelítését helyezik előtérbe, és ebbe az i­rányba kell fejlődnie hazánk vízvédelmi tevékenységének is. Ehhez a tevékenységhez nagyon szívesen fogadjuk és váijuk a tudósok, a mérnökök és valamennyi vízgazdál­kodásban jártas szakember segítségét a jövőben. Köszö­nöm szépen. Még egyszer mindenkinek eredményes ta­nácskozást kívánok. Dr. Szlávik Lajos: Köszönöm szépen Rakics Róbert úr üdvözlő szavait, s felkérem dr. Michelberger Pál urat, a Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szövetsége elnökét üdvözlő szavai elmondására. Dr. Michelberger Pál a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége elnöke Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Nagy megtiszteltetés, hogy gépészmérnök létemre szólhatok e jeles Társasághoz, abból az alkalomból, hogy életünk egyik legfontosabb feltételével foglalkozó konfe­renciát hívtak össze. Az ember biológiai létéhez három a­lapvető dolog szükséges: levegő, víz, élelem. Levegő nél­kül két percig, víz nélkül két napig, élelem nélkül két hé­tig lehet túlélni egy átlagembernek, aki nem különöseb­ben edzett. Ebben a sorban tehát a vizesek a második he­lyen vannak. De, ha azt tekintem, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy levegő, víz, élelem legyen, akkor a vizesek az első helyen vannak, mert a levegő tekinteté­ben még messze nem tart ott a technika, hogy annak a megóvását úgy tudja kézbe venni, mint ahogyan ezt a víz esetében, hosszú évszázadok alatt kialakult technikával. Az ember ezt ma már meg tudja tenni, és ez a technika nyilvánvalóan fejlődik, éppen a jelenlévőknek és mások­nak a közreműködésével. Valamikor Vitruviusszal kez­dődött el a vízépítés, a csatornázás, a vízvezeték építés. Nagyon sok minden, amit ő megállapított ma is igaz. Na­gyon sok minden azonban változott. Természetesen ezt a változást is tudomásul kell venni. Üdvözlésem második gondolata egy egyéni gondolat, amit én a vizesektől tanultam, az pedig az a matematikai apparátus, amellyel a vízfolyások vízhozamát tudták leír­ni. Nagyon jól lehet ezt a sztohasztikus folyamatra vonat­kozó matematikai apparátust máshol is használni, pl. az én szakmámban, a járművek terhelési folyamata tekinte­tében. Vannak hasonlóságok a leíró egyenletekben, ha nem is azonosságok, de hasonlóságok a víz mozgásával. Nos, ez a második üdvözlő szó az egyéni köszönet szava, a vízgazdálkodással, vízüggyel foglalkozó mérnökök és tudósokhoz, amivel meg tudták termékenyíteni egy telje­sen más szakmának a gondolatkörét is. Végezetül, befejezésként: Az elmúlt néhány esztendő­ben a sors úgy hozta, hogy vízgazdálkodási kérdésekkel is kellett foglalkoznom. Nem tudományos oldalról, ha­nem annak a szervezésével, s annak politikai, gazdaság­politikai vonzataival. Nos, ez alatt az időszak alatt tanul­tam meg néhány vizes kollegától azt, hogy igazuk volt a görög filozófusoknak: nem lehet kétszer ugyanabba a fo­lyóba lépni. Ezek a folyók állandóan változnak és tőlük tanultam meg azt, hogy ha valahol egy fölső szakaszon, épül egy vízi erőmű, akkor ennek az alsó szakaszokon is további következményei lesznek, ha tetszik, ha nem. Ki­csit másképp látom tehát a vízgazdálkodást most már, mint ahogyan előtte újságolvasó állampolgárként láttam. Hölgyeim és Uraim! Ehhez a felelősség teljes munká­hoz, amit ez a konferencia célul tűzött ki, sok sikert kívá­nok a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szö­vetsége, és annak minden tagegyesülete nevében. Köszö­nöm, hogy meghallgattak. Dr. Szlávik Lajos: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelettel felkérem Haj­tó Ödön urat, a Magyar Mérnöki Kamara elnökét üdvözlésének elmon­dására. Hajtó Ödön a Magyar Mérnöki Kamara elnöke Tisztelt Konferencia! Tisztelt Hidrológiai Társaság Tagjai! A rövid köszöntőmben a századforduló kapcsán nem a múlt századdal, hanem inkább a jövő századdal szeretnék foglalkozni. Ez előtt a szakma előtt rengeteg feladat áll, rengeteg el nem végzett munka van még, amit a követke­ző században meg kell tennünk. Mire gondolok? Az e-

Next

/
Oldalképek
Tartalom