Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Megnyitó, köszöntések, üdvözlések

Millenniumi konferencia, 2000. december 11-12 203 Amikor a konferencia megrendezését a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke felvetette, akkor tulajdonképpen két irányból közelítettük meg a témát. Az egyik irány az volt, hogy ebben a Kárpát-medencében a megváltozott körülmények között, ahol nagy elődeink, Kvassay Jenő és Sajó Elemér tanulmányaira és tanításaira támaszkodva próbáltuk és próbáljuk meg újjászervezni, illetve stabilizálni a vízügyi szolgálatot, ott a nemzetközi kapcsolatoknak, a határvíz keretén belül előnyei, hátrányai és főleg feladatai vannak. Meg kell mondanom, és délután egy kicsit részletesebben is lesz módom és lehetőségem beszélni arról, hogy ebben a kiszolgáltatott helyzetben, mint azt a legutóbbi három árvíz, az elmúlt két év árvizes eseményei is igazolták, alapvető fontosságú, hogy itt a Kárpát-medencében, szomszédainkkal megfelelő kapcsolatban legyünk, éljünk. Megfelelő együttműködést alakítsunk ki, mert e nélkül, ebben a kiszolgáltatott helyzetben - földrajzi, politikai értelemben egyaránt értem ezt - lehetetlen lenne csak Magyarországon a problémákat megoldani. Lehet és kell Magyarországon is tenni, lehet és kell Magyarországon is kezelni ezeket a problémákat. A sors által ránk rótt esetleges természeti csapások hatásainak enyhítését húznám alá. Nem a természet legyőzése a feladatunk, erre nem is lennénk és nem is lehetünk képesek. Csak annak hatásait, szélsőségeit, mérsékelni lehetünk képesek, ezt valamikor, ebben a formában Kállay Miklós fogalmazta meg, a kormányzó számára 1942-43-as belvizes események kapcsán. A másik, ami nem kevésbé fontos számunkra, és lehetünk büszkék rá, hogy a Műegyetemnek egyik alapító karaként mindig is nemzetközi színvonalú szakembereket, mindig is nemzetközi jelentőségű mérnököket képeztünk, képezett az oktatás a világ vízgazdálkodása, a világ vízépítési tevékenysége számára. Itt is jelen vannak reprezentánsai, de a múltba is visszanézve, és fiatal induló kollegánk reményeit tekintve, szerepe a magyar vízgazdálkodásnak a jövőben sem csökken és remélem, nem is fog csökkenni. Ebből a szerepből kiindulva köszönöm meg a Magyar Hidrológiai Társaság elnökének, valamennyi segítőtársának, valamennyi szponzornak, támogatónak azt, hogy ezt a rendezvényt itt ebben a formában megrendezték, s őszintén merem és hiszem remélni azt, hogy e rendezvénynek a tanulságait és tapasztalatait - ami az alelnök úr szavaiból is kicsendült - a jövő évtizedek munkáiban is közvetlen fel fogjuk, és fel tudjuk használni. Törekedni fogunk arra, hogy az itteni tapasztalatok, tanulságok minél nagyobb mértékben megjelenjenek a tevékenységünkben, hiszen nemsokára megint kerek évfordulónkat ünnepeljük, aminek kapcsán egy történeti sorozatot indítottunk el a Vízügyi Múzeum szerkesztésében, és ennek a történeti sorozatnak a keretén belül szeretnénk eljutni napjaink tanulságaihoz. Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket, meghívásukat és, elnök úr, kívánok a konferenciának további jó, hasznos időtöltést és munkát. Dr. Szlávik Lajos: Köszönöm szépen dr. Hajós Béla helyettes államtitkár úr üdvözlő szavait. Felkérem Rakics Róbert urat, a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezetőjét, hogy a minisztérium nevében, a miniszter nevében üdvözlő szavait legyen szíves elmondani. Rakics Róbert a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezetője Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elnök Úr! Kedves Kollegák! Először is engedjék meg, hogy dr. Túri-Kovács Béla miniszter úr nevében, a Környezetvédelmi Minisztérium nevében és a magam nevében is szeretettel köszöntsem a konferenciát, és kívánjak a konferencia valamennyi résztvevőjének eredményes tanácskozást. Nagyon rövid kis köszöntőmben két fontos szempontot emelnék ki, amely az én nézetemből fontos. Én nagyon örülök Hajós Béla helyettes államtitkár úr bevezetőjének, tekintve, hogy az, amit én fogok mondani, összecseng az Ö által mondottakkal. Ez arra utal, hogy a két tárca oly jól működik együtt, hogy egyeztetés nélkül is hasonlóan ítéli meg a problémákat. Az egyik ilyen, a vízgazdálkodás szempontjából nagyon fontos kérdés, a nemzetközi együttműködés A másik ilyen, amiről röviden, és a végén szeretnék szólni, az Európai Unió által támasztott követelményeknek való megfelelés. Köztudomású, hogy Magyarország a Kárpát-medence legmélyebb részén fekszik, és teljes egészében a Duna vízgyűjtő területén helyezkedik el. A Duna évezredek óta, nagyon fontos szerepet töltött be, mind hazánk, mind pedig a térség gazdasági és társadalmi életében. Nyugatról kiindulva összekötötte a nyugati, a közép-keleti és a kelet-európai országokat, s hozzákapcsolta ehhez a Balkánt. Ez az összekötő funkció a római birodalom idején kezdődött Tulajdonképpen a birodalom megerősített határai a két folyam, a Duna és a Rajna között húzódtak. Már akkor végeztek folyamszabályozási munkákat a Dunán, hajózási célokból. Városokat építettek a partján, csatornáztak, és a vízellátást biztosították. Azóta eltelt néhány száz év. A Duna a természet adományából természeti erőforrás, a lakosságot, a gazdaságot, a mezőgazdaságot ellátó kinccsé, de sajnos, e mellett a civilizáció termékeként a szennyező anyagok befogadójává is vált. Ezért helyezzük azt a célt most elsősorban előtérbe, hogy a jó életfeltételek megteremtéséhez a Duna térségében alapvetően fontos a vizek minőségének megőrzése. Tipikusan alvízi ország vagyunk. Ebből az következik, amit Hajós helyettes államtitkár úr is mondott, hogy nemzetközi összefogás nélkül és együttműködés nélkül nem tudunk megfelelő eredményeket elérni. A Duna-medence élővilágát éltető vízkincs nem országokra felosztott, hanem globális természeti erőforrás, amelyért közösen tudunk csak eredményesen dolgozni. Ez a tény meghatározza Magyarországnak a vízvédelem területén kialakított politikáját. A 13, Duna vízgyűjtőn lévő országból héttel vagyunk határosak. Valamennyi velünk határos országgal van kétoldalú vízvédelmi egyezményünk, amelynek keretében közös dolgainkat intézzük. Különös politikai érdekünk fűződik a nemzetközi többoldalú egyezményekben való részvételhez. Elsőként csatlakoztunk a Duna fenntartható védelméről és fenntartható fejlődéséről szóló egyezményhez, és a határokon átterjedő, átlépő vizeink védelméről szóló helsinki egyezményhez. Ezekben a nemzetközi konvenciókban Magyarország aktívan képviselteti magát, mind a monitoring rendszerek fejlesztésében, mind a közös környezetvédel-