Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
4. szám - Vágás István: A hidrológia tudományának hazai fejlődése
22 HIDROLÓGIAI KÖZIjÖNY 2001. 81. ÉVF. 1. Sí. Dél-Amerikában is számos jelentős hévforrás ismeretes Venezuelától-Tűzföldig az Andok hegyláncaihoz kapcsolódva, gyakran összefüggésben a kiterjedt vulkáni tevékenységgel Venezuelában a Chaguaramalis-i, Kolumbiában a Santa Rosa de Labal-i, Peruban többek között a Recuay-i, Bolíviában a Miraflores-i, Argentínában pedig a Puente drl lnca-i hévforrások és kiválásaik a legismertebbek Az afrikaiak közül híresek az algériai Haatmam Vlnkwlkr i és az np »< i i Sempava-i hévforrások, mert a kiválások érdekes és változatos kifejlődésüek és jelentős eltcrjcdesüek. Iveken túlmenően ismert mészképző hévforrások vannak még Marakkábaa (Sidi I larazem), lo •ónáh — (1 Iammam Zriba), l)i i ífcwlifc •• (Assal tó), Kaagái KidánasÚRfca« az afrikai árok rendszer nyugati részen (Katarra, Ijjvungi Ijriro) és Madagaszkáron (Betafo) is. /. táblázat Eawáfálnn is számos hévforrásos mészkőképzödést írtak le. Ezek közül leghíresebbek az atasz, gi rä g és xwi előfordulások, amelyek nagyságuk és változatos kifejlődésük miafl értlekesek Természetesen ezeken túlmenően ismeretesek rrég többek között líiai im n A(Jh»a (Clermont Ferrarid), a I-chidékca (Ruzsbach lurdő), és l'nkhka (AI gyógy) lévő forrásmészkövek is. Ázsiában is nagyszámú hévforrás rak le édesvízi mészkövet Ezek közül a leghíresebbek a törökországi I'»—lili »W, a tadzsBüsztán Cam ( nun í és a kínai BiiihÉii-i előfordulások E hatalmas földrészen természetesen még további jeliaitős mészképző hévforrás találha^ tó. teák közül megemlítenénk még az ii ai nj ii i lif.i (Ararát város környéke), iráni (Ask), pakis zt áni (Garipur), in fám (Shíkagi) és imémmr mi a (jávai Ciater) meszképző hévforrásokat. Az 1. itrém tüntettük fel azt a 30 nevezetes hévforrást, amelyeket vizsgálataink során kiemelten tanulmányoztunk. A leghíresebbeknek pedig főbb vízföldtani adottságait és vízkémiai jellemzőket az 1-2.1 tokban közöljük. Az i Iii fin did ii helye és nrvc ViMacrsékkt C° Víztartó k«£t VíztqpBS Kgfcajlat A vízkilépés helye Travertínó kifejlődések Kanada Rabbi tkettle Springs 20,5 mészkő utóvulkáni karsztos hévíz szubarktrkus erózióbázis közelében nagy kúp USA Mammoth Hot Springs 69-71 riolit és mészkő utó vulkáni karsztos hévíz magashegységi erózióbázis felett változatos típusú kiválások Argentina Puente del Inca 38,0 mészkő ulóvulkáni karsztos hévíz magashegységi erózióbázis felett travertmóhíd Algéria 1 Iammam Meskoutine 71-98 mészkő utóvulkáni karsztos hévíz mediterrán erózióbázis felett lejtói és kúpos kiválások Uganda Scmpaya Hot Springs 81-98 utóvulkám termális résvíz szubtrópusi erózióbázis felett változatos típusú kiválások Olasaors/ág San Giovani 28-40 mészkő utóvulkáni karsztos hévíz mediterrán erózióbázis felett hosszú gerinc Görögország Lulra Edipszn 34-78 mészkő karsztos hévíz mediterrán erózióbázison tengerparti képződések Oroszország Pjatvigorszk 28-64 mészkő utóvulkáni karsztos hévíz kontinentális erózióbázis felett nagy lejtői kiválások Törökország Pamukkale 33-37 mészkő ulóvulkáni karsztos hévíz kontinentális erózióbázis felett nagy lejtői kiválások Tádzsikisztán Garm Csasma 62-64 metamorf kőzetek termális résvíz magashegységi erózióbázis felett nagy lejtői kiválások Kína íiaishuítaí (Yunnan) forró mészkő karsztos hévíz magashegységi erózióbázis teleit nagy lejtői kiválások 2. táblázat. A legismertebb jelenkori wészképző hévforrások vízkémiai jellemzőinek táblázta Ország USA Argentína Algéria Itália Görögország Oroszország Törökország Tádzsikisztán Forrás neve Mammoth Hot Puente del Inca I Iammam Terme L.utra Edipszu Pjatvigorszk Pamukkale Garm Csasma Springs Meskoutine San Giovam Vízhómérs C° 71 38 98 38 57 46 32-34 i 62-64 Összetétel mg/1 ec% mg/I eé% mg/l cé% mg/l eé% mg/l eé% mg/l eé% mg/l eé% mg/I eé% Na' - K' 181,0 26,8 5682,0 88,2 249,1 45,0 488,0 21,1 19978,0 85,3 1131,0 63,9 43,0 5,7 792,0 75,0 Ca" 307,0 52,5 500,0 8,9 181,2 37,5 1060,0 52,7 1552,0 10,8 445,0 28,8 465,0 71,1 151,0 18,0 Mg" 73.0 20,6 93,6 2,8 50,2 17,4 219,0 26,2 332,0 3,8 66,0 7,1 91,0 23,1 33,9 7,0 Cl 179,0 20,6 7750,0 79,1 342,0 46,3 391 0 11,8 24161,0 95,6 1113,0 38,3 53,0 4,6 390,0 26,0 SO< 439,0 37,8 1413,0 10,7 204,0 20,1 1488,0 33,3 1083,0 3,1 859,0 24,3 675,0 43,0 204,0 10,0 HCO," 628,0 42,0 1703,1 10,1 434,0 33,7 3111,0 54,8 533,0 U 1678,0 37,3 1045,0 52,4 1695,0 64,0 Összes oldott só -2100 16.750 1466 -7657 38.000 5292 3541 2520 pH 6,9 6,5 6,8 6,5 6,7 6,8 6,5 6,6, Vizsgálat Bargar K.E. FTV Kemokorr FTV Cipriáni N. et FTV helyszíni adat helyszíni adat SzSzSzR-hidszármazása 1978 Kft. 1995 1989 al. 1972 1990 1992 1990 rogeológiája 40 kötet 1971 2. A mészképző hévforrások kémiai, vízföldtani és üledékfelhalmozó adottságaik vizsgálata Az irodalmi adatokra és helyszíni tapasztalatokra támaszkodva a részletesen vizsgált mészkép/ó hévforrások száma megközelíti a háromszázat. Az elmúlt években Amerikában, Afrikában, Európában, Ázsiában és Ausztráliában, az irodalomban legnagyobbak közé sorolt jelenkori mészképaá hévfonásokat sikerült a közvetlenül helyszínen tanulmányozni. Ezekről több esetben már rövid közleményekben beszámoltunk (Scheuer Gy. 1983, 1989, 1992, 1996, 1997, 1998). Eziért a következő fejezetekben vázolt következtetések és megállapítások egy része közvetlen helyszíni megfigyeléseken és tapaszlalatokon alapulnak. 2.1. A mészképző hévforrások vízkémiai jellemzőinek vizsgálata A rendelkezésre álló nagyszámú részleges és teljes (300 db)vízkémiai elemzés felhasználásával vizsgáltuk a mészképző hévforrásoknál a kationok és anionok, eloszlását, összes oldott sók, szabad C0 2 mennyiségi viszonya-
