Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
3. szám - Horváth Emil: A tiszasasi buzgár: a „Kinizsi vár”
188 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 3. SZ. Kovács Gy.: A szivárgó vízmozgás hatása szemcsés rétegek állékonyságára, Vízügyi Közlemények, 1971/1. -: A hosszirányú diszperzió jellemzésére szolgáló modell, Vízügyi Közi. 1985/3. Kvassay J.: Árvédelem. - Az árvédelemre vonatkozó törvények és mimsteri rendeletek, Budapest, 1907. Lampl H.: A talaj szemcseösszetétele és fizikai tulajdonságai közötti összefüggések, Vízügyi Közlemények 1955/3-4. -: A buzgár és talajtörés, Vízügyi Közlemények, 1959/1. Magyar Hidrológiai Társaság, Budapest 1966.: "Az 1965. évi nagy dunai árvíz műszaki tapasztalatai" - konferencia Magyar Tudományos Akadémia, Országos Vízügyi Hivatal, Magyar Hidrológiai Társaság, Budapest, 1972.: Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz műszaki tapasztalatai O VF. VI ZI TER V, 1965.: Összefoglaló jelentés az 1965. évi árvíz idején a bátai és mohácsi védvonalakon végzett vizsgálatokról, Péch J.: Gátvédelem gyakorlati kézikönyv vízimémökök és gátvédök részére, Budapest, 1892. Serf E.- Sik K.: Az 1954.júliusi dunai árvíz lefolyása és a védekezési munkálatok, Vízügyi Közlemények, 1955/1-2. Stelczer K.: A szigetközi töltésszakadások, Vízgazdálkodási Műszaki Szemle. 1955/2. -: Negyven éve az árvíz uralta a Szigetközt, Vízügyi Közi. 1994/3-4. Szakértő bizottsági jelentés a Berettyó bal parti és a Kettős-Körös jobb parti töltések tönkremenetele körülményeinek vizsgálatáról, Budapest 1980. október Szepessy J.: Az árvízvédelmi gátak állékonysági vizsgálatának fejlődése és a jelenlegi helyzet Magyar Hidr. Társaság II. Orsz. Vándorgy. III. kötet., Árvízvédelem-Belvízvédelem, Pécs 1981. július 1-2. - : Szemcsés és kötött talajok járatos eróziója, ill. megfolyósodása árvízvédelmi gátakban. A veszély mértéke, csökkentése, Hidrológiai Közlöny 1983/1. Szilvássy Z. - Vágás /.: Helyszíni tapasztalatok, elméleti megállapítások az 1965. évi szigetközi árvízvédekezésről, Hidr. Közlöny 1967/3. Szlávik /..: Az 1980-81. évi Körös-völgyi árvizek hidrológiai jellemzése, Vízügyi Közlemények 1982/2. Szlávik L. - Bálint G.: Az 1997. tavaszi-nyári ár- és belvizek és a védekezési munkák, Vízügyi Közlemények 1997/4. Vízgazdálkodás külön száma, Országos Vízügyi Hivatal, 1971: A Tisza-völgyi árvíz 1970. Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda, Budapest, 1970: Az Alsó-Tisza vidéki nagy árvízvédekezés, 1970. Vízügyi Közlemények 1966. évi külön kötet: Dunai árvíz 1965. Vízügyi Közlemények, 1971/3 .: 1970. A Tisza-völgyi árvíz, A kézirat beérkezett: 2001. február 6. HORVÁTH EMIL A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi csoportvezetője. 1976-ban nyerte el oklevelét a BME Bajai Vízgazdálkodási Főiskolai Karán. 1989-ben szerzett vízrendező szak-üzemmérnöki diplomát. 1977-ig vízitársulatnál végzett kivitelezői munkát, 1977-től a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságon vízgazdálkodási, hatósági, vízkár-elhárítási tevékenységi körben (hidrológia, műszaki biztonsági szolgálat, vízrendezés, árvízvédelem) működik. 1983-1985 közt a paksi atomerőműnél a kisvíz és jeges kisvíz miatti munkálatokban, 1983-1988 közt a Közép-Dunántúl-i belvízvédekezésekben, 1998ban a Felső-Tisza, 2000-ben a Közép-Tisza rendkívüli árvízvédekezésében vállalt tevékeny szerepet. Emléklappal tüntették ki az 1998-1999. évi ár- és belvízvédekezésekben, érdeméremmel a 2000. évi árvízvédekezésben végzett tevékenységéért. The boil at Tiszasas Horváth, Emil Abstract. The abrupt emergence during the record flood on the River Tisza in April, 2000, presented a serious challenge to the emergency control forces. Observations implied the likelihood of two sources feeding the periodically abundant flow, viz., a rodent hole, or some other duct at the tenain-embankment interface and underseepage in the fine-grained, light grey subsoil. This correctness of this assumption was verified by the cut excavated in September, which revealed signs of violent flow in the embankment body and in the base layer. Owing to the excavation with high-capacity equipment, fine evidences, minor ducts were destroyed and escaped recognition. However, the density of the embankment was very low, and may have contributed to the development of ducts. A filled up hole was detected in the topsoil before the waterside toe, which cold explain the eddy observed there. No passage penetrating the thick top cover was detected at the boil site, though the grey fine sand was penetrated here again to considerable depth. The assumption of foundation leakage combined with hydraulic soil failure appears therefore justified. Phenomena similar to the Tiszasas boil have already caused grave disasters in Hungarian flood-fighting history. The successful emergency effort has contributed to saving tremendous property. Keywords: flood fighting, boils, foundation leakage, Danube, Tisza A cikk melléklete e lapszám hátsó belső' borítólapján található: A tiszasasi buzgár várszerű védelméről 2000. április végén készített két fénykép-felvétel