Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Berecz Tamás–Fórizs István–Deák József: Felszín alatti vizek környezeti izotópos és kémiai vizsgálata a Duna–Tisza köze déli részén
122 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001 81 ÉVF . 2 SZ. A 6. ábrán szaggatott vonal választja el egymástól a kvarter képződményekben lévő, 5'*0 értékek alapján elkülönített holocén, valamint pleisztocén (jégkorszaki) beszivárgást kori felszín alatti vizeket. A mért 5"0 értékeket a szűröknél tüntettük fel. Az ábrán jól látható, hogy az áramlási rendszer utánpótlódási területén a kvarter képződményekben holocén beszivárgási korú vizek, míg a megcsapolódási területen a hasonló korú képződményekben pleisztocén korú vizek találhatók. A holocén korú víz maga előtt hajtja a pleisztocén korút a feiaramlasi terület félé haladva. A kiskunmajsai -11,88 X« (a 6. ábrán nem szerepei túl nagy mélysége miatt, lásd; 2. táblázat), valamint a Rémnél szereplő, alsó szürőszakaszhez tartozó - 12,04 %» a pleisztocénre (jégkorszaki beszivárgásra) jellemző átlagérték. Ezek alapján feltehető, hogy a pliocén és pannon rétegeket is átmossa a beszivárgott pleisztocén korú víz. A 5 1 S0 értékek a keveredés mértékével lineárisan változnak, így a vízkeveredés ilyen adatokkal is kimutatható lenne Szelvényünkön a két, l 4C alapján látszólagos vízkorú helyen a két 5 1 80 érték a holocénre jellemző. A látszólagos vízkort a szerves anyag bomlásából származó szén-dioxid beoldódása okozza (Varsányi et al., 1997), és nem keveredés. 6.3. Vízkémiai adatok „ 1400 C/2 A w M SJ ar « 0 C. •O »o ü 1 1200 1000 800 600 400 200 'ö? Pleisztocén •y Holocén -13 -12 -11 -10 5 1 80 [%O]VSMOW -9 -8 7. ábra. A 8"0 érték és a fajlagos vezetőképesség kapcsolata 20 40 60 80 100 120 km 6. ábra. A stabil axigénizjotópos összetétel és a Na+K egyenérték-százalék változása a szelvény mentén A 2. és a 6. ábra valamelyest eltér egymástól. A 2. ábra a természetes hidraulikai állapotot mutatja, 1970 előtti adatok alapján. A 6. ábra az áramlási rendszer egy-egy izotópos és vízkémiai paraméterének változását mutatja be, általában a település más kútjaiból 1990 után vett vízminták alapján. A két ábra eltérésének oka, hogy az izotópos és vízkémiai elemzésekhez megmintázott kutak egy része 1970 utáni telepítésű, valamint az 1970 előtt telepiDNy mBf Jánoshalma tett kutak egy része már nem működik. Az áramlás során megtett út és a kőzet-víz kölcsönhatás ideje által meghatározott izotópos és vízkémiai összetétel adatainak kiértékelését az áramlási rendszer természetes hidraulikai állapotát bemutató ábrával összehasonlítva végeztük el, mert a vizsgált vizet az eredeti áramlást rendszer juttatta a mérés helyére. Ezen állapot ismeretében lehet értelmezni a kapott kémiai és izotópos adatokat. K-ÉK Kiskunhalas 25,80,88, Balotaszállás li szi 9 ^.T^SOv v, , ópuszt^zer Hódmez6vésirhe!y 1,45,48,49,50 Kompac Kistelek ,g ^ Mindszent 108 3 Széklcutas 263,269,293 Jelkulcs -9,24 <}"0 (ezrelék, VSMOW) 23.60 Na+K egyenérték % —|T0)— Na+K eé% ízovonal Holocén/Pleisztocén — — beszivárgási korú vizek határa á"0 alapján
