Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Berecz Tamás–Fórizs István–Deák József: Felszín alatti vizek környezeti izotópos és kémiai vizsgálata a Duna–Tisza köze déli részén
BERECZ T. - FÖRIZS L - DEÁK J.: Felszín alatti vi ack vizsgálata 123 A 2. ' tartalmazza a felhasznált vízkémiai paraméterekei is. Az 7. ihr* a 8"0 és a fajlagos vezetőképesség (amdv az összes oldott anyagtartalommal arányos) kapcsolatát mutatja be. A holocén korú vizek vezetőképessége, illetve az azzal arányos összes oldott anyagtartalma kisebb, mint a pleisztocén korúaké. Ez összhangban áll a tapasztalatokkal, miszerint az áramlási pálya mentén nő az összes oldott anyag-tartalom (Tóth, 1984). A viz kémiai összetételét a hidraulikai helyzet (utánpótlódási, átáramlási, megcsapolódást teriilet) és az áramlási rendszer mérete (lokális, intermedier, regionális) nagy mértékben befolyásolja {Tóth, 1984). Az utánpótlódási területtől a megcsapolódási felé haladva, az áramlási pálya mentén nő az összes oldott a nyag-tartalom, a pH, az ionok közül a Na\ a HCOj", a Cr és a S0 4 2 koncentrációja, mialatt csökken a CQ> és az oldott O2 mennyisége, valamint a Ca 2" és a Mg J t ion koncentrációja {Tóik, 1984). A HCO3" és a Cl" koncentrációjának áramlási pálya mentén várható növekedését (Tóth, 1984) itt nem tapasztaltuk. A holocén és pleisztocén korú vizekben az értékek egyaránt szórnak és megfelelnek az átlagosan várhatónak. A Z tábUzMt tartalmazza a víztípust meghatározó kationokat is, mg/1 koncentráció egységben. Ezeket az adatokat átszámoltuk milliekvivalens (mekv) értékekre a következő képlettel: mekv = [c] * Z/M ahol [c] az ion koncentrációja mg/l egységben, Z az ion töltésszáma, M az ion moltömege. Az igy kapott értékekkel kiszámoltuk a (Na+K) egyenérték százalékot (eé %) a következő képlet alapján: (Na+K) eé% = Na-tK .100 Na+K+Ca+Mg A (Na+K) eé% mélységgel történő változása látható a 8. ábrán. A 6. ábrán folytonos vonalak határolják az egyes eé% tartományokat. A kiszámolt ériékeket a szűröknél tüntettük fel. 0 • •• < M 1:1 20 40 60 80 100 (Na+K) eé% & ábra. A (Na+K) eé% mélység szerinti változása Tóth (1984) szerint az áramlási pálya mentén a Na" és a K ionok aránya megnövekszik a Ca 2" és a Mg rovására. Ez azzal magyarázható, hogy az áramlás során a víz és a befogadó kőzet 2:1 rétegtipusú agyagásványai között kation kicserélődés is lejátszódik. Az agyagásványok (illit, montmorillonit, vermikulit) megkötik a víz Ca 2" és Mg 2" tartalmának egy részét, így a továbbhaladó víz Ca 2" es Mg 2" tartalma fokozatosan csökken. A víz felveszi az agyagásványok rácsából kilépő Na" iont, ezért az áramlás során az úttal és az idővel arányosan a vízben nő a Na" koncentrációja. A kationcsere mellett az albit beoldódása is eredményezheti a Na' tartalom növekedését (Varsányi és Ó. Kovács, 1994). A 1 mbrm szerint a vizsgált területen tapasztalható ilyen növekedés, de az adatok szórnak. A 30 eé% fölötti értékek a pleisztocén korú vízhez, illetve feláramló hévízzel történő keveredéshez kapcsolódnak (pl. Rémnél az alsó szűrőből vett vízminta, amelyben ez az érték 72,8 ce%, és az izotópos adat is jégkorszaki beszivárgásra utal). A 100 eé%-ot megközelítő értékek, amelyek a szelvény tiszántúli részen találhatók, a Maros-Körös közén feláramló, kdét felől érkező rendszer pleisztocén beszivárgás! korú vizét jelzik. Sajnos a keveredés egyik fontos térségéből, az ábrán szereplő 30 és 90 eé% közötti tartományból nm^nrlc megbízható vízkémiai elemzések, ami megnehezíti az értékelést. BakXasállásnál, Kiskunmajsánál és Kömpöcnél, - 50 és - 150 m B f. közötti mélységben szerepel három, a (Ná+K) eé% tartományból kilógó érték Ezek vagy vízkeveredéssd, vagy intenzív víz-kőzet kölcsönhatással, kaboocserévd magyarázhatók. Ha ezt a kémiai jellemzőt a meglévő izotópos adatok függvényében ábrázoljuk, akkor szemléletesebb kapcsolatot kapunk A 9. mhrwm a (Na+K) eé%-ot a 6"0, a lő. ibrmm a korrigált , 4C vízkor függvényéből t i 1 1 1 1 1 r 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 (Na+K) eé% ábra. A (Na+K) eé% és a S'*0 érték kapcsolata 90 100 (Na+K) eé% 10. ábra. A (Na+K) eé% és a korrigált UC vízkor kapcsolata Látható, bogv a kvarter képződmény ekben áramló holocén korú víz (Na+K) cé% értéke normális körülmények között nem haladja meg a 25 eé%-oL A pleisztocén korú vizek ilyen értéke a vizsgált szelvény mentén 20-100 eé% közötti. A (Na+K) eé% a korrigált ! <C vízkorral mulat igen jó, lineáris jellegű kapcsolatot Ez azzal magyarázható, bogy a Na* koncentrációjának katioocscrével történő megnövekedese és uralkodóvá válása időfüggő folyamat. A két ábra alapján megállapíthatjuk, hogy az áramlási pálya mentén a "C vízkor növekedésével, illetve a hasonlóan (de csak kb. 20.000 évig visszamenőleg) idősödést jelző S"Ocsökkenéssel nő a (Na+K) eé%. Ennek alapján ez a vízkémiai adat sokszor már önmagában is jelezhet fiatal leáramló (kis érték) vagy legalább intermedier méretű rendszerben feláramló, idősebb korú vizet (nagy érték).
