Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Berecz Tamás–Fórizs István–Deák József: Felszín alatti vizek környezeti izotópos és kémiai vizsgálata a Duna–Tisza köze déli részén
BERECZ T. - FÖ RIZ S L - DEÁK J.: Felszín alatti v iac k vizsgálata 121 6. Az izotópos adatok áttekintése és értelmezése A 2. táblázatban mutatjuk be az izotópos és vízkémiai jellemzéshez felhasznált kutak adatait, valamint a tnéiési eredményeket. 6.1. Radiokarbon adatok A 2. táblázatban szereplő, [%] moda n mértékegységben megadott l 4C koncentrációkat Ao = 60 % kiindulási l 4C koncentrációra {Deák, 1979) korrigáltuk. Az ebből számolt korrigált vízkor értékek szintén a 2. táblázatban találhatók, években megadva, kerekítve. A legkisebb érték 650 év (utánpótlódási területen holocén beszivárgást kor), a legnagyobb 24.750 év (megcsapolódási területen pleisztocén beszivárgást kor). A holocén beszivárgást korú vizekben a l 4C > 15 [%L (Ao = 60 % esetén), pleisztocén korúak ban a 1 4C < 15 0 u-t © es «zi «ZI rlyebb felszín alatti vizek (rétegvíz) közül a holocén beszi várgási korúak - 9,7 ± 0,4 %», a pleisztocén (jégkorszaki) beszivárgás! korúak pedig -11,8 ± 0,8 %o átlagos 5**0 értékűek (Deák, 1995). A holocén korú vizek 5 , gO értékei a hőmérsékleti hatás (magasabb átlaghőmérséklet) miatt pozitívabbak. 0 M -200 -400 -600 s r? -800 -1000 -1200 -1400 • • • • • i •• Pleisztocén . Holocén. -13 -12 -11 -10 0<Z10<ZV0<ZIO O CS <zi t- O CN <Z1 —• •— •—' — es <s cs 3. ábra. A korrigált C vízkor változása mélység szerint A hidraulikai alapon kijelölhető utánpótlódási területen (Rém és Kiskunhalas között, 2. ábra) a mélységgel nő a vízkor (3. ábra jobb oldala), a felszín közelében fiatal vizek fordulnak elő. A megcsapolódási területen (Kömpőctól K-re) a mélységgel csökken a vízkor, azaz ott a felszín közelében található a legidősebb víz. Mivel a keveredés mértékével a , 4C kor exponenciálisan változik, a kiskunhalasi és a kiskunmajsai alsó szőrözött szakaszokból vett vízminták kiugróan nagy korát a feláramló, kisebb 1 4C koncentrációjú (kimutatási határ körüli értékek, Deák et aL, 1987) hévízzel történő keveredés is eredményezhetné. Azonban ezen a területen a szerves anyag bomlásából származó l 4C-mentes szén-dioxid került a vízbe (Varsányi et aL, 1997), megnövelve ezzel a vízkort. így ezek az adatok látszólagos vízkorok. A hátság pleisztocén rétegsorában a 1 4C koradatok alapján számolt vertikális leáramlási sebesség 16-24 mm/év (Deák, 1995), a beszivárgó csapadékból történő utánpótlódás 5-8 mm/év. A hidraulikai adatok alapján megállapítható sebesség 20-25 mm/év (Major és Neppel, 1988), az utánpótlódás mértéke pedig 20-30 mm/év lehet (IJebe, 1990). 6.2. Stabil axigénizotópos adatok A felszín alatti vizek stabil oxigénizotópos összetételének (6'*0 érték, 2. táblázat) mély ség szerinti változását a 4 ábra mutatja be Számos elemzés alapján a mai csapadékvíz 5 1 S0 értékének sokéves átlaga - 9,3 %o Deák J. vizsgálatai alapján a csapadékból utánpótlódó, 20 méternél nem mélyebbi víz (talajvíz) átlagos S , 80 értéke - 9,3 ± 0,4 %o, a mé4. ábra. A S'*0 érték mélység szerinti változása Ezen intervallumokat összevetve a 4. ábrán látható eloszlással, jó egyezést kapunk. A - 9,0 és - 10,0 %• közé eső adatok holocén, a - 11,0 %»-nél negatívabb értékek pleisztocén, azon belül is jégkorszaki beszivárgást korú vizet jelölnek. A köztes tartományba eső adatok vízkeveredést vagy a holocén-pJeisztocén átmenet során történő beszivárgást képviselnek. u N > u M 'E o * 2JOOO 22500 20000 17J00 15000 12500 10000 7500 5000 2500 0 Pleisztocén V7 • Holocén -13 -12 -11 -10 -8 5. ábra. A 6"0 érték és a korrigált "C vízkor összefüggése Az 5. ábra azt mutatja, hogy a pleisztocénben kb. 25 ezer évig viszszamenöleg az idősödő víz egyre negatívabb 5'*0 értékű. Nemesgáz-tartalom elemzések a területen nem készültek. De az Alföld más részén végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a S I gO adatok és a nemesgáztartalom alapján számolt beszivárgáskori talajhőmérséklet közötti kapcsolat lineáris (Deák et aL, 1987; Stute és Deák, 1989). A kapott eredmények közül a 5**0 és a később tárgyalandó Na+K eé% értékeket a 6. ábrán ábrázoltuk az áttekinthet őség érdekében. Az ábra tetején itt is feltüntettük a települések nevét és a felhasznált kutak sorszámát A 2. ábrával megegyező módon jelöltük a szőrözést és a tájékoztató jellegű Q/Pl határt.
