Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Horváth László: Az Ikva és vízimalmai Fertőszentmiklósnál

Ill Az Ikva és vízimalmai Fertőszentmiklósnál Horváth László 1143. Budapest, Semscy H. 9. IL 16. I ii —I Fcrtőszenlmikláson, az Ikva polák mentén két őrlő vízimalom működött. Az. első írásos adat a szentmiklósi vízimalomról 1578-ból ismert A petóházi Zeke-, majd a Vízkdety család birtokolta, a 19. században pedig a Pauer molnár-család működtette az alsó malmot. A felső előbb a Nádasdi, majd az Esterházy földesúr birtokában volt, végül a Betóházi Cukorgyár tulajdonába került Az Ikva medrének tisztítását, karbantartását a falubeli úrbéresek végezték. A patakban soksarr áztatlak kendert, noha tiltották, mivel ez gátolta a viz szahad áramlását. k'»li imi

ali- vízimalom, Ikva-patak, kenderázlatás Vízrajzi adatok Az Ikva patak a történelmi Magyarország, ma Ausztria területén Fraknónádasd (Rahrbach) környékén ered, átfolyik Somfalván (Schultendorf), az országhatárt átlépve felveszi az ágfalvi Üget patak vizét. Sopronnál betefolyik a Bánfalvi patak vize. Elhagyva Sopront, átfolyik Kópházán, majd Nagycenknek csatlakozik hozzá a Sopronkeresztúr (Deutschkreutz) felől érkező Arany patak. Innen Peresztegea és Pinnyén áthaladva Nagylózs és Erbergőc felé fordulva, Röjtökmuzsaj után éri el FertőszentmikJóst, ahonnan Petőháza, illetve Fertőendréd irányába folyik tovább. Endréd után felveszi a Pusztacsalád felől érkező Kardos-eret, majd az ú.n. Ikva-csatornáa át torkollik a Ilaasági-focsatornáhA Az Ikva 50 folyam km hosszúságú. A patakot Burgenlandban Taascher-nek, a soproni Ikva szakaszt, egészen a Bánfalvi patak becsatlakozásig régebben Spitteü>acknak

l nevezték, ma már a patak teljes magyarországi szakaszát Ikvának nevezik. Az Ikva 689 km

2 vízgyűjtő területe, a forrás környékén hegyes-, majd dombos-, később pedig síkvidéki jellegű. Ezt az utóbbi részt a Kisalföld kistáj-egységeként hivatalosan "Aws-oft" -nak nevezik. Az ide sorolt települések: Nagycenk, Nagylózs, Pirmye, Kbergőc, Röjtökmuzsaj, Fertöszentmiklós, Petőháza, Fertőd, Sarrod, Fertőszéplak, Fertőendréd. Fertőszentmiklóson az Ikva — keresztezve a GyőrSopron országutat — két részre osztja a községet: a szentmiklósira és a szerdahelyire A faluból az 1940-es években még több ér is táplálta az Ikvát. Egyik a mai Szent István utcai artézi kút, másik a szerdahelyi artézi kút túlfolyó vize. Az előbbi közvetlenül az /Jtwóba, az utóbbi a " Halastó" -ba, majd onnan a Kis-Ikvátak nevezett vízlevezető csatornába folyt. A Hosszú utcai (ma Mátyás király utca) artézi kút túlfolyó vize az ú.n. Jordán hídja alatt folyt le a keitek alatt az Ikvába Vízmérce adatok

3 az Aiúról (Fertőszentmiklóson): LKV = 131 cm, LNV = 316 cm Középvízhozam (a torkolatnál) KÖQ = 1 m

3/s. Kisvízhozam: KQ = 0,1 m

3/s. Nagyvízhozam: NQ = 55 m

3/s. Az Ikva egyébként a Hansági-főcsatorna megépítése elött Sarrod közelében, attól É-ra, több ágra szakadva, a Hanságba, illetve közvetlenül Fertőbe torkollott ' A palák ugyanis Sopronban a ma

i Ikvahíd 2. sz.. há

z helyen az 1300 körül otl működött ispotály mellett folyt el, irmai ered a soproni német nyelvű elnevezés (Spital = kórház, Bach = patak). lásd: Soproni Szemle (továbbiakban: SSz) 1981. 3. sz 240. o. 2 Magyarország kistájainak katasztere. Bp., 1990. 409. o. 3 i.m 410. o. Egyes vízügyi kutatók szerint a középkorban a Kisalföld vízviszonyai a mostanitól jelentősen eltértek az időközben elvégzett vízrendezési munkálatok miatt. Feltételezéseik szerint ugyanis a középkorban az Ikva és a Rábca még nem táplálta sem a Hanságot, sem a Fertőt, hanem Lébénynél torkollott a Mosoni-Dunába

4 Vízimalmok Az "Ikma" megnevezés már az Arpád-kon oklevelekben (1245, 1263, 1264, 1291) is előfordul

5 A patak nevét a későbbiekben leginkább a reá telepített vízimalmokkal kapcsolatban említik. így pl. 1578-ban Nádasdi Ferenc földesúr egy inscripciós levelében

6 a Sopron vármegyei Szcntmiklós mezővárosban lakó l^epovitz Ferenc jobbágyának engedi át egy háznak és az Ikván lévő malomnak ideiglenes birtokjogát. A Szentmiklós mezővárosról 1597-ben felvett urbáriumban

7 többek között ez olvasható: Item ibidem in fhrvio Ikva l)omina relicta Kgregy Jocmnis Zeke habet mcAendhun duamm rotarum desuper current, azaz ugyanitt (mármint Szentmiklóson) tekintetes Zeke János* özvegyének van egy kétkerekű vízimalma az Ikva folyón. 1614. július 23-án a Repce, a Csáva, az Ikva

9, a Metölcz és a Kőris folyók molnármester« Csepregen ülést tartottak, ahol az íkvai vízimolnárok céhet alapítottak, amelynek Küllőtől (Girm zu Deutsch-Kreutz, Ausztria) Endrédig bezárólag 20 ikvai molnármester lett alapító tagja Ebből az alapítólevélből megtudható, hogy a szentmiklósi vízimalom: ... "18. Szentmiklósi. Zeke uram Mai. 3-dos, az MaJ.por az Molnáré, vagyon 9 hold feöld hozzá, kert is vagyon'

0..." Vagyis Küllő falutól számítva tizennyolcadikként, az ikvai vízi molnárcéhbe tartozó szent 4 Ihrig D. (szert): A magyar vízszahályazis története Bp., 1973. 34. o. 5 Ortutay T.: Magyarország régi vízrajza L köL 392. o Bp, 1882. * Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) Esterházy levéltár hercegi ága (továbbiakban Estit.) P 108 REP. 16 Fase C No 102. et A 7 MOL U et C Fasc. 12 No 42/11 Szentmiklóst ez időben a Sárváron székelő Nádasdi Pál földesúr birtokolta és az tabániimban írták össze a jobbágyai és zsellérei nevét, aznk vagyoni helyzetét és felsorolták földesurukkal szembeni kötelezettségeiket, illetve jogaikat 8 Petőházi földesúr, Szentmiklós mezőváros határában fekvő malom feltehetően 1553-ban jutott a Zeke család birtokába, amikor is Zeke György nőül vette a szenlmiklósi birtokos Kovách Tamás tevegyét Pető Piroskát Lásd Dominkovils p.: Fonások a Sopron megyei birtokos nemesség XVII századi úrszéki bíráskodásához Arrabona Múzeumi Közieményék 1996. 35/1-2, 219. és 245. o. * Ebben az időben még a Fraknónádasd—Nagycenk közötti szakaszt nem számították az Ikvához, hanem csak a Küllő-Nagycenk—Endréd köaötti szakaszt tekintetlék Ikvának. lásd SSz 1981 3 sz. 238 o 1

0 Farkas P.: Csepreg város története Bp., 1887 105. o. ( Szentmiklós környékéről Pinnyén 2, Lozson 3, Börgőcön 1, Köjtökön 1, Petőházán 1, Endréden 1 molnár tartozott az. ikvai vízimakim céh alapító tagjai közé)