Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Horváth László: Az Ikva és vízimalmai Fertőszentmiklósnál

112 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81 ÉVF 2. SZ miklósi vízimalom Zeke földesúré, az őriésért a gabona egyharmada jár a malomnak, míg az ú.n. malompor a molnáré. A malomhoz kilenc hold föld és kert is tartozik 1619-ben Tjeke János petőházi földesúr özvegye Szemezel Orsolya a birtokán felvett úriszéki jegyzőkönyv szerint perli 50 Ft kár értékben Molnár Jakabot, vádolva azzal, hogy a "szentmiklosi váras melleit való molmábul minden eszközét föl rakván el szökött..." Ugyanerről a malomról az 1660. évi szentmiklósi urbáriumban" ez olvasható: „Itt az lkva Vízen bír Zeke István Ur két kerékre való malmot, kiről az Urnák eö Nagiságának semmi Censust se ód, mi légyen az oka nem tuclatik. Azon malomhoz kilencz hel földetis bir ezen város határában Census nélkül. " Vagyis az urbáriumi adatközlők furcsái lották, hogy Zeke mak>m tulajdonos nem fizet adót a földesuruknak, és nem is tudták ennek okát. E malomnak az 1747. évi állapotáról a tulajdonos Zeke József és molnára, Lendvai Mihály között létrejött írásos egyezség

1

2 révén van tudomásunk: ... "Mivel azonban a Szent Miklósi Malmom igen régi és romladozott vala egészen és igen le mállott, szükségképpen mást kölletett csináltatnom. Vette ezért megirt molnárom, kivált a Malom háznak fölépittetését magára, illy okkal és conditioval tudniillik: hogy és az Malomházat egészben föl épitté, ahhoz való fát meg szerzi, és faragtattya, és csinálja maga költségével. kit azután én, akár egyszersmint, akár pedigh, l-sztendőről Esztendőre magam tetszése szerint, bizonyos summái neki le tévén tartozzam megh fizetni". I^endvai molnár ide vonatkozó elszámolásából ismert, hogy a malom felújításához 1745. február 4-én 44 szál fal vett a horpácsi plébánostól 69 forintért, ugyanott kifizetett 14 forintot a "nagyjából való faragtatásért" és ugyanott a céh mesternek 1,66 forint borravalót adott. Az egyezséglevél így fejeződik be: "Kinek nagyobb bizonyságára, ezen Jedzéj kétszer Írattatván le, és mindenki részére egy egy adatott kézhez. Petöházán 11. Aug. 1747. Zeke József, l^endvaj Mihal" Szentmiklóson az Ikván működő földesúri, (Nádasdi, majd a 17. sz. végétől Esterházy) malomra vonatkozóan egy 1628-ból származó Nádasdi Pál földesúrtól Kovacsics Márton részére adott inseriptionalis

1

3 levélben találni ismét utalást: ... "molendimun duarum rotarum in ferrit oris ejusdem Oppidi Szent Miklós existens, super fluvium Ickgua"... Az 1631. március 29-i szentmiklósi egyházlátogatási jegyzőkönyvben

1

4 erről a malomról már az alábbiak olvashatók: „ Kovacsics Márton uram kegyességéből, ujor. nan fölépített málnából sabbathalist

1

5 igért az templom épületire, ugy hogy szombaton vecsemyekortul fogva, vasárnap vecsemyekorig ... iure perpetuo az szentegyháznak ajánlotta, czéh mester uraim gondviselése levén benne; az molnárnak is semmi rész nem járván ebből, mint akkorbeli molnár Tamás, ki fundűBnentomáÍKtl építette a mólnál, kegyességéből erre kötötte magát. Kezde" MOL EsL It P 108 REP. 14. Fase. R No 482^185. 1

2 MOL EsL It P 108 REP 16. Fase C No 187 " MÍX. EsL iL P 105 REP. 16 Fase. C No 189 " Magyar l^otestáns l\gyhá/löitéricü Adattár (továbbiak

ban: Magy. Prot Egyh. Adattár), VI. évf. 13. o. 1

5 A hétvégi (esetünkben szombat estétől vasárnap estig történő) őrlésnél a molnár az őrlési dijat vagy "részt" az egyháznak átadta. tik pedig az sabbathalia ki szedés, ez jövendő pünkösd ünnepe után Egy malomépítési ügyben 1648. április 23-án, felvett tanúkihallgatási jegyző-könyv'

6 révén némi képet kaphatunk a Kovacsics-malom építési bonyodalmairól is Ebből kiderül, hogy Lepovith Péter és Vtrágh Miklós nevű jobbágyok fundusán kialakítandó ikvaí kétkerekű malom felépítését mindketten ellenezték. Éppen ezért úgy alkudott meg velük Kovacsics, hogy ha beleegyezésüket adják a malom felépítésébe, akkor ő Nádasdi Pál grófnál közbenjár, hogy ók ketten a robottól mentesüljenek, és csak évi adót kelljen fizetniük. De Kovacsics, aki egyébként szentmiklósi ispán volt, ezt az ígéretét — állítólag — nem tudta beváltani, viszont Nádasdit úgy informálta, hogy az említett jobbágyok a malomnak az adott helyen tervezett felépítését nem kifogásolják. A Kovacsics családtól - harmadíziglemg megadott ideiglenes birtoklás ideje lejárt — a malom visszakerült Nádasdi Pál birtokába, majd az ugyancsak "Szentmiklóson lakozó" Madarász Jánoshoz és feleségéhez, innen pedig Tol nay Jánoshoz és annak fiához Tolnay Dánielhez került

1

7. Az 1697. évi szentmiklósi egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint „Est Molendimun supra fluvium Iqua, quad actu possidet Cenerosus Dominus Daniel Tolnay, ex quo juxta obligatoria testantes in Ubro Ecclesiae datur Census Ecclesiae frumenti Cubuli 5, e contra vero Communitatis tenetur ad eandem molam Annuatim septem laboratores dare ad repcrctiionem ... "

I

S, azaz van az lkva folyón egy malom, melyet most Tolnay Dániel kegyelmes úr bír és a malom után — az egyházközség könyvében megadott kötelezvénynek megfelelően — egyházi adóként évenként 5 köbölnyi gabonát ad, ennek ellenében a mezőváros ugyanezen malom évenkénti javítási munkálataihoz hét embert biztosít. Egy 1744-ból származó uradalmi adóösszeírás egyértelműen bizonyítja, hogy Szentmiklóson az időben két vízimalom működött: "Molitor Dnalis in Sz:Miklos 3 fl Molitor Szekeiarms ibidem 4 fl", vagyis a szentmiklósi uradalmi molnár 3 forint, míg ugyanott a Zeke malom molnára 4 forint évi adót köteles fizetni. Egy másik összeírásból

1

9 ismert, hogy Szentmiklóson az uradalmi malom bérlője ez időben Ramf Jakab nevű molnár volt, míg a Zeke-fele malomban Lendvay Mihály. Az 1760-as évek Esterházy uradalmi elszámolásából

2

0 kitűnik, hogy a szentmiklósi uradalmi malom évi árendája (bérleti díja) 1761-ben 400 forint, 1766-tól 1770-ig bezárólag pedig évi 260 forint volt A petöházi Zeke József földesúr ispánjának 1771. évi jelentése szerint ez időben a szentmiklósi Zeke malomban Kessey Mihály, a petöháziban pedig Ledvai János volt a molnármester, akik disznóhizlalásért

2

1 évi 6-6 forint árendát is fizettek földesuruknak Ugyanezen jelentésből " MOL Est iL P 108 REP. 16, Fase. C No 115. 1

7 MOL EsL iL P 108 REP. 16, Fase. C No 105 és 115. " J. Búzás: Kanonische Visitationen áa Difire Raab aus dem 17 Jahrhundert, Teil IV. Eisenstadt, 429. o. '' Oryör Moson-Sopruo megye Soproni levéltára (továbbiakban: SL) IV A 14/A Nádasdi-féle össmrás ® MOL EsL h. P 108 Fase E No 10 Rep 74. 2

1 SI. XIII. 22/2 Zeke család. Fasc. 2. No 133.