Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
2. szám - Molnár László: Vízimalmok az Alsó-Válickán és mellékvizetin
MOLNÁR L . : Vízimalmok az Alsó-Válickán 99 patak, Szentliszlói patak stb. és ez mind az Alsó-Válicka vagy Pördeföldei', ill. Töröszneki patak helyett 7 Úgy tűnik, a felmérést végzők, feleslegesnek tartották a vizek nevét megkérdezni. Egyszerűen mellé írták a falu nevét. Persze, mentségükre fel kell hozni, hogy igyekeztek pontosítani azt a helyet, amit felmértek. És, tudomásul kell vennünk, hogy ezek az elnevezések folyamatosan változtak. Vegyük, pl. a következőkben tárgyalt patakot, a Válickát. A történelem során, az alábbi neveken találhattuk: Páka vize, 1117. 1269-ben: Oltárc. Bánokszentgyörgytől keletre ömlött egy nagyobb patakba, amely aztán a Csertába torkollott. Határsánc (Szentliszló), Malomi árok (Oltárc), Malomi patak (Bánokszentgyörgy), Kerettyei patak, Kerettyei sánc (Lasztonya), Szent György patak Szent Lőrinc praediumon 1728 (Szent Lőrinc, lásd. Várfölde), Patak (Páka). Itt természetesen nem soroltuk fel a Zala vármegye vízi leírásában, 1832-ben szereplő patak neveket, amelyek az említett módon a községek neveit adták a pataknak. Ebben a leírásban még csak a FelsőVálicka szerepel Válicka néven. (Bencze: i. m. 204-206. old.) Ugyancsak a Felső-Válicka az, amely a középkorban is Válicka néven szerepelt. (Holub: i. m. 9. old.) így meg kell állapítanunk, hogy az Alsó-Válicka név csupán XIX. századi szülemény és feltehetően Válicka pusztáról kaphatta a nevét, mivel mindkét Válicka forrása e hely közelében van. Legelső említése Páka, amely valószínűleg szláv eredetű. Aztán feltűnik a Szent György patak elnevezés. Ezt arról kaphatta, hogy partján két Szent György védőszentű egyház, Bánok-, és Páka is állt. A Válicka A patakról csak keveset sikerült hivatalosan megállapítani. Válicka = két folyó Zala megyében. 1. a Zala folyó jobb parti mellékfolyója: 27,4 km, 2. Alsó-Válicka a Cserta mellékvize: 26 km 8. Középkori adat is kevés maradt fenn az Alsó-Válickáról. Páka vize (ez azonos az Alsó-Válickával), Bucsita (Bucsuta) vidékén eredt több apró patakból és Páka, Bördöce határában a Cserta folyócskába szakadt, majd vele együtt a Kerkába. Az 1117/21 -í oklevelünk említi legelőször Nagy-Páka határjárásban. A Páka vize mellett feküdtek: Koppánypüspökfalva, Ádám falu, Oltárc, Várfölde, Szentgyörgy 9. Az Oltárc (Oltaruch), amelyről 1269-ben olvasunk, Bánokszentgyörgytől keletre ömlött egy nagyobb patakba, amely aztán a Cserfába torkollott 1 0 Most laikusként a következőket írhatom a Válickákról. A két (Felső- és Alsó-) Válicka Pusztaszentlászlótól nyugatra egy kelet-nyugat irányú vízválasztó észak-déli oldalán egymástól néhány száz méternyire ered. Az Alsó- egyenesen dél felé folyik, majd Oltárc és Bánokszentgyörgy közt hirtelen északnyugati irányba fordul. (Valójában Bucsuta körül válik jelentősebb patakká). Ebben az irányban folyik aztán - a domborzatot követve - egészen, míg a Csertába nem torkollik. A Válicka mellékvizeiről itt külön nem teszek említést, azt majd a községek, illetve a malmok tárgyalásánál teszem meg. A malmok Az alább tárgyalt terület malmainak - a feltárt adatok mennyiségétől függő - részletes ismertetése következik a Válicka forrásvidékétől indulva: 1. Szentliszló Történeti forrás nem említ malmot. A Zala megye földrajzi nevei - továbbiakban: "Földrajzi nevek" - viszont malomra utalnak: Malomhely = malom, Csörgő rét, Malom patak. Malmi dűlő, Malomi földek (Csörgő rét), Berek sánc, Határsánc (Ez azonos az Alsó-Válickával), Csörgő, Gáti lap. (Az adatközlők szerint a vízimalom gátja volt itt) 1 1. 2. Bucsuta Bucsuta alatt a Válickán egy malmot jelez az I. katonai felmérés (IV. 15) 1784-ben. Ugyancsak jelzi ezt a malmot Tomasich Zala vármegye térképe 1792-ben. A földrajzi nevekben szintén találunk rá utalást, ha csak közvetve is: Malom kúti árok A kúti árok a malomnál található kútra utalhat, amely minden bizonnyal túlélte a malmot 1 2. További sorsáról semmit nem tudunk. 3. Oltárc Bánokszentgyörgynél említenek 1786-1789-ben egy malmot "Malom Oltárc mellett 1 1/4 óra távolságra 5 lélek." Ezt a földrajzi nevek alapján sikerült elhelyezni. Ez is a Válickán volt. A patakot Víziároknak említi a III. katonai felmérés, (5358/3 szelvény) 1872-1884 A Malomi árok, Malomi kút és Malomi tábla, mind a malomra utal. Biztosan meghatározza az egykori malom helyét, mivel e három elnevezés egy egészen kis területet határol be 1 3. 4. Bánokszentgyörgy Az első malom említése 1690-ből származik: "malom egy patakon, amely áradáskor használható". Tehát egy ú.n. kis kotyogó malomról van itt szó, amelynek komolyabb duzzasztóművei nem lehettek 1703-ból tudjuk, hogy a településen élő négy parasztnak van malma, amelynek jövedelme, soproni mérővel számítva 12. Arról, hogy az előbb említett malom a településen volt, bizonyíték a következő, 1710-ből származó adat, amelyből megtudjuk, hogy van egy puszta paraszt malom. Ekkor tehát már elhagyták, nem használták. Hogy ezt a malmot hozták-e rendbe, vagy újat építettek, nem derül ki az 1720-as adatból, de ugyanarról lehet szó, mert így említik: "Pintér Miklósnak és társainak van itt egy 1 kerékre járó cenzualis (bérelt) malma, az évente, mint esküvel állítják 12 ft-ot jövedelmez". Aztán a következő néhány évben újabb malmok épülnek. 1728-ban ezt olvashatjuk: "Egy kerékre őrlő, úradó alá eső malma van a falu vizén két helybéli és egy oltárci lakosnak, ez 10 forintot jövedelmez. A másik, ugyancsak úradó alá eső malom 2 kerékre járó, ugyanezen a vízen, ez két helybeli lakosé és egy néhai személy Gotthárd lakosi örököseié, jövedelme 18 Ft. A harmadik malom 1 kerékre jár, ugyancsak a mondott vízen, egy helybeli lakos használja úradó fejében, jövedelme 6 fonnt." Aztán 1764 és 1770. között valamelyik malom megszűnhetett, mert: "...két malom van, az egyik bent a faluban, a másik kívül:" Viszont a megmaradtakat korszerűsíthették, bővít-
