Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

2. szám - Molnár László: Vízimalmok az Alsó-Válickán és mellékvizetin

100 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80.

. ÉVF. 2. SZ. hették, mert az 1 községi és 1 községen kívüli molnár 30, illetve 9 pozsonyi mérő jövedelemmel bír. Az 1785-ös összeírás csak egy malomról tesz említést Sárközben. Lélekszám: 3. Bánokszentgyörgy fíliája (leányegyháza, tartozéka). Aztán 1786- ban ismét három malomról van adatunk. Sárközben, 1/4 óra távolságra 3 lélek. (Várföldétől keletre a Szilvágyi patakori). Malom Várselye (?) leányegyház mögött, Mereta praediumon (pusztán) 1 óra távolságra 3 lélek. (Itt a várföldi malomról van szó.) Malom Oltárc mellett 1 1/4 óra távolságra, 5 lélek (Ez az Oltárénál jelzett szakasz.) Tomasich térképe viszont csak egy malmot tüntet fel a Válickán. E szerint, a többi malom a felsorolt filiákon keresendő

1

4. A sok forrásnak megfelelően sok adatot találunk a földrajzi nevekben is: Malomi patak, Malom-bükk, Malomi rét, Malomvölgyi árok. Bükk (Malombükk), Farkas gáti rét'

5. 5. Várfölde A falu malmáról az első ismert adatunk 1784-ből származik, és ez a falutól nyugatra található

1

6. Ez a malom szerepel aztán 1792-ben a Tomasich térképén is. Száz év elmúltával van ismét adatunk a várföldi malomról. 1892ben a herceg Esterházy Pál tulajdonában lévő malom pontos helyét is meghatározták. A kányavári malomtól 6,5 km-re volt'

7. A földrajzi nevek alapján két malmot különböztethetünk meg: A Szilágyi patakon lévőre a Pap-rét (Malom-rét) elnevezés utal. A Malom-rét a Válickán lévő malmot jelöli, amely azonos - vagy annak helyén épült - a Válickán az I. katonai felmérésen találhatóval. A malomra utal a Zuggó elnevezés is. Ezt az adatközlő is így említi: "A Válickán, zsilipet építettek, és a víz zúgott mellette"

1

8. 6. Lasztonya Történeti forrás ugyan nem említ malmot, viszont a földrajzi nevek malomra utalnak: lobogó, Zobogói-rét, Malomi-rét Ez a malom azonos a Szentlőrinci malommal, amelyről később lesz szó

1

9. 7. Szentpéterfolde Az I. katonai felmérésnek köszönhetően tudjuk, hogy a falunak két malma is volt, mindkettő a Töröszneki patakon. Az alsó (déli) malomnál tó is látszik. A malmok a falutól keletre voltak

2

0. Vagy az I. katonai felmérés volt pontatlan, vagy valamelyik malom megszűnt s másikat építettek helyette, mert az 1792-es Tomasich féle térképen ugyan két malom található a fenti patakon, de az egyik keletre, míg a másik nyugatra van a falutól. A földrajzi nevekben két név utal a malmokra: Dicceji-sánc - ez azonos a Töröszneki patakkal - és Halastó

2

1. Pál Endre - Kaposváron élő, nyugalmazott erdőmérnök, aki itt töltötte gyermekkorát - szíves közlése szerint a halastó gátjától 1000 m-re volt egy régi gát, amit malomgátnak hívtak. Munkánk során ez az első malom, ahol tó van a malom fölött, tehát gátas malomról van szó. A szakirodalomból úgy tudjuk, hogy ezek felülcsapó malmok voltak, míg a gát nélküliek a megfelelő vízhozamú patakokon alulcsapók. A gátas malmokat csak a szűk völgyekben lehetett megépíteni, mert ezeknek parttól - partig kellett érnie, hogy áradás esetén a víz ne tudja megkerülni és ezáltal megrongálni. Ezeket a gátakat legnagyobb részt úgy készítették, hogy párhuzamosan levert karósort befontak és közüket földdel, földdel kevert trágyával kitöltötték. Ezek a gátak állandó karbantartást igényeltek, s kb. a duplájára növelték a malomépítés költségét. Ezért főleg keskeny völgyekben kis vízhozamú patakok esetében alkalmazták. 8. Pördefólde A legtöbb falutól eltérően itt korábbról is van adatunk. 1728-ban Pördefölde praediumon (itt nemesi birtok) a Perde patakon van a dömeföldi Tóth Györgynek, Mihálynak és Istvánnak egy kerékre járó őrlő, úradó alá eső malma, jövedelme 10 Ft. A másik malom ugyanitt, szintén 1 kerékre őrlő, a szentpéterföldi Farkas Jánosé és a várföldi Pintér Istváné, jövedelme 10 Ft. 1770-ben aztán már három malom van, de idegenek birtokolják (Már 1728-ban is így volt). 1 molnár 6 Ft jövedelemmel

2

2. Az I. katonai felmérésen - 1784-ben - az Eperjesi patak falu alatti végén van egy malom. A Töröszneki patakon két malom van. Ez az 1770-es állapotot rögzíti

23 1785-ben aztán csak egy malomról tesznek említést: a falun aluli malom, lélekszám 8. (Ez lehetett a későbbi puszta malom)

2

4. 1792-ben Tomasich már nem talált malmot. Szintén a falu alatti malomra vonatkozhat az 1854-es térkép elnevezése: Malomfeji dűlő a Sinka alatt és a puszta malomi dűlő közt a Töröszneki patak mellett

2

5. Ugyancsak nem találunk malmot a II. katonai felmérésen

2 , míg a III. katonai felmérésen Malomalja elnevezéssel találkozunk

2

7. A földrajzi nevek itt is segítettek a malmok azonosításánál. Malomgát, az egykor az Eperjesi patakon álló malomra, míg a Puszta-malom a falu alatt, a Töröszneki patakon lévő malomra utal

2

8. 9. Szentlörinc Elpusztult település Kányavár és Lispeszentadoiján között. Nevét erdő és egy domb, a szentlőrinci part őrzi. Ugyancsak 1728-ból származó adatunk szerint Szent Lőrinc praediumon a Szent György (Válicka) patakon 1 kerékre járó cenzuális (bérelt) malma van egy várföldei és két Szent Adoiján-i lakosnak, jövedelme 8 Ft

2

9. 10. Kányavár, Csörgei malom Az I. katonai felmérésen, csak egy malom látszik, a falu alatti

3

0, a Tomasich féle térképen viszont már mindkét malom szerepel, a Csörgei-malom is. 1860-ban szintén szerepel mindkét malom 1. Első írásos említésével 1785 július 31-én a pákai plébánia halotti anyakönyvében a 73 éves Catharina Molnár halálakor találkozunk. A lakhelyhez írta Laky János káplán Csörgő malom-kénX. A malmot Dömeföldéhez tartozónak íqa. Belső Józsefnek a csörgei malomban 1885ben 2/3 része volt, mert ezen részüket november 18-án 3000 (osztrák értékű) forintért Gombos Béla erdősfai lakosnak eladták. Ebből az egyezséglevélből tudjuk, hogy ők a malmot és egyéb ingóságokat korábban Bicsák Györgytől vették, ugyanebben (az 1885) évben. 1887-ben még mindig lehet része a csörgei malomban (ekkor csergei - nek íiják), mert egy ideiglenes csereszerződésben így kötelezik: "... a Csergei malomnál lévő fájából 3 derékra épületfát... (kell adnia. M. L.)"