Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

2. szám - Deák Antal András: A Tisza-szabályozás és pénzügyi háttere

70 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. . ÉVF. 2. SZ. - Gondoskodott azonban a Szerződvény arról is, hogy ne a központi választmánynak kelljen a helyi nem-fize­tőkkel bajlódnia. Az 50 000 forintot 4 9 kérő Zempléni Tár­sulat Bodrogközi Osztálya például 14 birtokos által aláírt "Szerződvény"-en 54 000 forint erejéig kezeskedett a fel­vett kölcsönért. A tizennégy birtokos bizonyára megbor­zongott egy kicsit, amikor kézjegyével szentesítette azon kitételt, hogy ők állnak jót a felvett pénzekért mindaddig, amíg az "az illetőktől utolsó fillérig be nem kerül" 3 0. Érthető hát, hogy az adómentességhez szokott nemes urak berzenkedtek a garancia-vállalástól. Másrészt vi­szont éppen az ebből származó pénzügyi előnyök és fe­gyelem mentette meg az oly sok ellentétes érdeket érintő, sokszor jogokat sértő folyószabályozást a kudarctól. 3.5. Ferdinánd császár 5 1 támogatja a Tisza-szabá­lyozást 1846 március 2-án személyesen emlékiratot adott át Kübeck bárónak, amit másolatban március 10-én Metter­nich hercegnek is megküldött. Az emlékirat a Tisza-sza­bályozás politikai és gazdasági előnyeit és költségeit vá­zolta fel. Az összes költséget 6 millió forintra tette. Kérése az, hogy ennek az összegnek egy hatodát a só árának országos alapjából fizessék tíz éves részletekben, az állam támogassa 500.000 pft-tal ugyancsak tíz évre el­osztva, a fenn maradt 4 500 000 pft-ra pedig az állam ad­jon alacsony kamatú állami kölcsönt 5 2. Március 26-án József nádor Ferdinánd császár és ki­rálytól megkapta a legfelsőbb jóváhagyást a Tisza-szabá­lyozás megkezdéséhez 5 3: "A nyomorúság, mely a Tisza menti lakosságot ezen folyónak és a beléje torkolló vizek­nek szabályozatlan medre, valamint az ezek okozta árvi­zek következtében sújtja, különösen mély részvétet éb­resztett bennem ..." - kezdi levelét. Éppen ezért a szabá­lyozási munkák előmozdítására a kincstárból 100 000 Ft­ot ad két évre elosztva, a Tisza-szabályozás idejére pedig minden évben 100 000 Ft-ot a só felemelt árából. Egyide­jűleg felhatalmazza a Magyar Kamarát és az Udvari Ka­mara elnökét, hogy a Tiszavölgyi Társulat számlájára felveendő megalapozott hitelre és a kamatokra megfelelő állami garanciát vállaljanak. A császár leirata tehát hallgat az állami hitelről, és a kért támogatásnak csak egyötödét adja. Ennek ellenére Széchenyi boldog volt, mert a munkákhoz megkapta a legmagasabb hozzájárulást és pénzbeli támogatást. Az el­lenzéket viszont elkeserítette a siker 5 4. 4 9 Többször szó esik a pénzről. A korabeli forint, pengő forint értékét il­letően egzakt adataink nincsenek. Csupán viszonyítási alapnak közlünk néhány adatot: 1825-ben a jogi végzettségű Jókay József, Jókai Mór é­desapja, mint az "árvák apja" (árvaszéki ülnök?) évi 250 Ft-ot kapott Ko­márom városától. Ugyanekkor egy rozoga, lebontásra ítélt házat Komá­rom forgalmas helyén 1600 Ft-ért vettek meg. Az 1840-es években kb. évi 30 Ft-ból élhetett meg egy takarékos "kabátos" ember. (Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Bp. 1961.) 5 0 MOL N 22.100. Cs. CXXXIX. A Zempléni Társulat kölcsönt biztosí­tó szerződvénye. 5 1 V. Ferdinánd osztrák császár, 1835-tól magyar király. Beteges, gyenge képességű uralkodó, helyette Metternich és Kolowrat kormányozott. 5 2 MOL P 623 1 846. p. 243. Eredetije a bécsi Staatsarchiv-ban Staats­konferenz- Separt Akten, 1846. 121. sz. 5 3 MOL N 22 - Praes. 1846. No. LVII. 101. cs. Ferdinánd császár levele a nádorhoz, 1846 , márc. 26. 5 4 MOL P 623 1846. p.244; Staatsarchiv, Staatskonferenz - Separat Ak­ten, 1846 121 sz. A Tiszavölgyi Társulat Központi Igazgató Választmá­nya 1846. március 31-én megköszönte a császár legma­gasabb királyi kegyelmét, amely által a Tisza völgyre, s ál­tala az egész magyar nemzetre "az újjászületés s anyagi és szellemi felemelkedés napját felderíteni méltóztatott ... " 5 5. Egy hónappal később pedig Széchenyi István József nádornak azért mondhat köszönetet, mert közbenjárására a sóalapból a 100 000 Ft-ot és a császár által ígért 50 000 Ft-ot felvehette 5 6. Aki ismeri a Birodalom nehéz pénzügyi helyzetét, joggal kérdezi, miért ez a császári nagylelkű­ség? Elégséges magyarázatot a szabályozás körül keletke­zett dokumentumok egy-egy elejtett megjegyzése adhat. Az atyai jóindulat és nagylelkűség demonstrálásával a Magyarországon vészesen erősödő ellenzék vitorlájából i­gyekeztek kifogni a szelet. 3.6. Sina kötélnek áll A Tiszavölgyi Társulat azon igyekezete, amellyel a kölcsönt adók bizalmát meg akarták nyerni, szinte kézzel tapintható. Széchenyi sugallt és ellenőrzött minden lépést. 1846. április 7-én rögzítették, hogy milyen kötelező rendszert kell felállítani ahhoz, hogy a kölcsönt adó ban­kok vonakodása megszűnjön, és "így a hitel előálljon" 5 7. A tervezet éppen ezért arra törekszik, hogy "a köl­csönt adónak ... határozott s hibázhatatlan biztosságot nyújtson". A Tiszavölgyi Társulat tehát a hitel-ügyleteket figyelemmel kíséri, és maga gondoskodik a kamat s tör­lesztési illetőség pontos befizetéséről. Továbbá, egyértel­műen megfogalmazzák, hogy az ártér az, amit a kölcsön valóságos hiteléül lekötnek, sőt az áradásnak ki nem tett birtokot is készek lekötni a kölcsönt adók megnyugtatá­sára. Úgy vélik, hogy ezáltal a legnagyobb biztosítékot adják a kölcsönzőnek. Számvetést is készítettek, melyben a felmért árterüle­tekkel - 2 659 369 hold 5 8 földdel - számolnak. így, ha a kölcsönt 10 millió pengő forintra teszik is, egy hold föld­re alig esik több 3 forint 50 kr-nál a tőkéből ... Sőt an­nak érdekében, hogy a hitelezőt a kamat felől is biztosít­sák, kimondják, hogy minden birtokos köteles a félévi ka­matokat a határidő előtt hat hónappal az egyesületi pénz­tárba beszolgáltatni. Ezt a rendelkezést azért hozták, hogy a Társulatnak legyen ideje a késlekedők ellen eljár­ni, és a késedelmes fizetések miatt még csak véletlenül se a kölcsönt biztosítóknak legyen kellemetlensége. Mindezt tetézik azzal, hogy "tartalék pénztárt" hoznak létre, melyet alábbi pénzek táplálnak: a.) a só felemelt árából származó, az államtól kapott 100.000 Ft, b.) az előre befizetett kamatok, c.) végül növelték a tartalékot azok a pénzek, amelye­ket a vidéki társulatoknak kellett befizetniük - a társulat számára felvett összeg 3 %-át - aminek rendeltetése: ha fizetési elmaradások esete állna elő, ezen összegből telje­síttetnék a pótlófizetés". 5 5 MTA K 183/65 5 6 MOL N 22- Praes. 1846. No. XCV 5 7 MTA K 183/110. A Tisza szabályozási alválasztmány javaslatai. Pest, 1846., ápr. 7. 5 8 1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl = 0,5457 ha. Ha azt vesszük számításba, hogy ez alig több, mint egy szerény fizeté­sű hivatalnok havi keresete, rendkívül kevés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom