Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
2. szám - Deák Antal András: A Tisza-szabályozás és pénzügyi háttere
DEÁK A. A : A Tisza-szabályozás pénzügyi háttere 71 Széchenyi a kölcsönt biztosító bankárokkal való tárgyalásra, melynek eredményével Kübeck és Apponyi is "tökéletesen" megelégedett 6 0, a fent megfogalmazott garanciákat vitte magával Bécsbe. Tárgyalásának sarokpontjait a nádorhoz írt levelének mellékleteiből ismetjük: "Az állam 1846. és 1847. évre az államkasszából fizet 50-50 000 Ft-ot, az összességében 100 000 Ft., továbbá a só felemelt árából, amíg a szabályozás tart, amelynek a költségeit 6 000000 Ft-ra becsülik, minden évben 100000 Ft-ot" 1 - Ezek az összegek és az a tény, hogy az egész Tisza-völgy "egy egészen pontos felügyeletnek van alárendelve" szolgálnak a hitelt nyújtó bankárok felé biztosítékul. Azért pedig, hogy ezen kijelentésének hangsúlyt adjon, közölte, hogy július első napjaiban a helyszínre utazik, és az egész Tisza-völgyet beutazza. Nem mehet azonban üres kézzel, mert ez az egész ügyet elrontaná, sőt még ez évben néhány jelentős dolgot meg kell valósítani a Tisza mentén, "részben, hogy az érintettekbe levegőt és energiát pumpáljunk, részben, hogy a hosszan tartó áradástól elgyötörteknek segítő kezet nyújtsunk, és esetleges elvándorlásukat megakadályozzuk" 6'. A rendelkezésre álló 50 000 és 100 000 Ft állami pénzeket, és a 400 000 Ft-nyi bankhitelt illetően azt kérte, hogy azokhoz 3, 10 vagy 14 napos várakozás után hozzáférhessen, de a pénzügyek ezen menetét csak próbajellegűnek tekintette 3. Sina és bankártársai válaszukban közölték, hogy a 400000 Ft kölcsönt rendelkezésére bocsálják, és 3 nap türelmi időt kötnek ki a részkifizetéseknél. A kölcsönzött összeget nyolc évi részletben, évente 50.000 pfi-tal, 1847-től kezdődően, 5 %-os éves kamattal Bécsben kell törleszteni. A császár által az állampénztárból, a sóalapból származó pénzek számukra megfelelő garanciát jelentenek, amennyiben azt a nádor és a főkancellár, Apponyi Írásban megerősítik. Egyben kifejezik, hogy készek a köztük és Széchenyi között már korábban szóba került 6-7 millió forint kölcsönt megadni. A nyilatkozatot Arnstein és Eskeles, S. M. v. Rothschild, Leopold Wertheimstein és Simon G. Sina írta alá 6 4. Széchenyi öröme mindezek után sem felhőtlen. A szerződésben ugyanis rögzítették, hogy a 400 000 Ft-nyi kölcsön csak attól a naptól vehető fel, amikor a hitelezők az államtól a kívánt garanciát "optimális formában" megkapják. A biztosítékul szolgáló 100 000 Ft állami kölcsönt viszont a Magyar Helytartótanács és a Magyar Udvari Kamara csak a szükségnek megfelelően akarta kifizetni Arra kérte tehát Széchenyi a nádort, jáijon közben, hogy a Helytartótanács a szóban forgó bankházak felé írásban vállaljon garanciát, amire őt a császárnak a szabályozást engedélyező levele fel is hatalmazta. Kifejezte Széchenyi azon reményét is, hogy az ősz és tél folyamán a pénzügyek kedvezőbbek lesznek, és a Tiszavölgyi Társulat a szükségnek megfelelő hitelhez hozzájuthat 6 0 MOL N 22. 100. Cs. XCV 6 1 MOL N 22 Praes. 1846. 100. Cs. XC V/l. p. 3. 6 3 uo. 6 3 MOL N 22 100 Cs. XCV. pp. 1-2. "MOLN 22. 100. Cs. XCV. pp. 3-5. Miután a császár is pártfogásába vette a Tisza-szabályozást, a Társulat pedig megfelelő garanciákat nyújtott, a három bankház tartózkodása megszűnt 6 5. 1846. június 27-én Sina társai nevében tudatta Széchenyivel, hogy a kívánt 400 000 Ft. kölcsönt megadják 6 6. A vállalt garanciák és a "magas kormány jótállása is" 6 7 megnyugtatta a bécsi "tőzséreket". Széchenyi örömébe ismét vegyült egy kis üröm: a Sina által megküldött szövegbe az a "tévedés" csúszott be, hogy "előre" kérték a kamatot. Másnap levelében Széchenyi e miatt "csodálkozásának" adott hangot 6 8 Június 1-én Sina megnyugtatta őt, hogy az a bizonyos határozószó, a "vorhinein", azaz "előre" csupán a "verfallen" elírása folytán került a levélbe 6 9. A szavak alakját és jelentését összevetve nehéz elképzelni, hogy valóban véletlen elírásról volt szó. A pénzügyeket Sina közvetítésével és az ő bankján keresztül bonyolították. Személy szerint hozzá fordultak a kölcsönért, és őt terhelték az olyan jellegű bonyodalmak is, mint a pénzek átutalása, ami nem mindig ment zökkenőmentesen. Amikor például Tasner Antal, Széchenyi titkára, a Kamarai Vámhivatal útján 60 000 Ft átutalását kérte tőle a Tisza-szabályozásra, kiderült, hogy ez mindaddig meg nem oldható, amíg Széchenyi az ottani hivatalt hivatalosan meg nem bízza a tranzakció lebonyolításával 7 0 Széchenyi és a Tiszavölgyi Társulat végül is meg lehetett elégedve: az állami hitelt és a magánhitelt is megkapták. Sináéknak sem volt oka elégedetlenségre, hiszen olyan garanciákat kaptak, melyek minimálisra csökkentették kockázatukat. Sőt, úgy tűnik, hogy a rókáról két bőrt is le tudtak húzni. Valószínűleg kölcsönüknek volt az ára a Ferdinánd császár által ez idő tájt - 1846. júl. 7-én - kiadott pátens is, amelyben jóváhagyta Eskeles, Rothschild és Sina azon előterjesztését, hogy Magyarországon és csatolt országaiban "Privat Hypotheken-Creditsanstalt"-ot alapíthassanak 7 1 Sináék tehát míg egyik kezükkel a kölcsönt nyújtották, a másikat kiváltságokért tartották. El kell azonban ismernünk, hogy élelmesek voltak, bár a kölcsön-adásban igazán fürgének nem mondhatók. A császári leiratot követően pontosan egy hónap telt el, míg késznek mutatkoztak a kívánt kölcsönnek a Tiszavölgyi Társulat rendelkezésére bocsátására. Nem így az állami hivatalok! Már eltelt három hónap, és Széchenyi a szabályozás állami támogatását illetően még mindig bizonytalanságban volt. 1846. július l-jén a nádorhoz írt levelében 7 2 arról panaszkodik, hogy Apponyi és Kübeck csak labdázgatnak a határozatokkal, és közben semmi sem történik. "A pénzt illetően még min6 5 írásos bizonyítékot ugyan nem találtunk, de bizonyára motiválta a Tisza-szabályozás segítésére az a tény is, hogy a szabályozott Tiszán a Duna Gőzhajózási Társaságnak új távlatok nyílnak. Lásd: MTA K 183/87. 6 6 MOL P 626. 10.Cs. (1845-46) pp. 387-388 és p. 420 Sina levele Széchenyihez, 1846 június 27, Bécs 6 7 MTA K 183/110 II. A Tisza szabályozási alválasztmány javaslatai II. 1846. ápr. 7. 6 8 MOL P 626 Széchenyi cs. levéltár 10. cs. 1846. 6 9 Sina György levele Széchenyihez. Bécs, 1846. júl. 1. MOL Széchenyi István családi lt. P 626. 10.cs. p. 420. 7 0 MOL P 626. Széchenyi cs. It. 10. cs. 1846., július 1, Bécs 7 1 MOLN 22. 100. Cs. NoXCIX. 1846. 7 2 MOL N 22. 101.Cs. No. XCVI. Széchenyi levele a nádorhoz, 1846. július 1.
