Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
2. szám - Deák Antal András: A Tisza-szabályozás és pénzügyi háttere
DEÁK A. A : A Tisza-szabályozás pénzügyi háttere 73 Másutt is hasonló volt a helyzet a Tisza mentén: "A Bodrogköz a szó legszorosabb értelmében a Tisza szabályozása kérdésénél politikai pártokra szakadt, s ha ehhez vesszük a különben is annyifelé ágazó magány érdekeket, el lehet képzelni, mennyi itt a nehézség"- íija egy másik levelében Szentiványi a nádorhoz 8 2. 4.2. Tiszadob, 1846. aug. 27. Történetírásunk felhőtlen, szép ünnepnek, a régtől érő vágyak beteljesülésének íija le ezt a napot, amikor Széchenyi Tiszadob és Szederkény között az első ásónyom föld kiemelésével megkezdte a Tisza-szabályozást. Az események szereplői azonban egészen másként élték meg a nagy eseményt. Augusztus 22-én a Dobi Társulat választmányi ülése nem fogadta el Széchenyinek a hitel-garanciákra vonatkozó előteijesztését, ő viszont makacsul ragaszkodott eredeti elképzeléséhez. A másnapi tanácskozáson aztán kénytelen volt meghátrálni, úgy tűnik, belátta a garanciát illető "feltételek súlyos voltát", és megegyeztek annak "czélszerű módosításáról" 8 3. Feltételezésünk szerint ekkor születhetett az a kompromisszum, hogy ideiglenesen, időnyerés végett, a birtokosok egy csoportja is vállalhatta a garanciát, amit aztán később bírósági úton minden érdekeltre kitérj esztettek. Ugyanitt meglepődve olvashatjuk, hogy délután arról tárgyaltak, "miként s hol" kezdjék meg a munkát. Dob és Szederkény között tervezett átvágás vonalát illetően ugyanis ekkor még - pár nappal vagyunk a kezdés előtt! három variáció létezett, és Paleocapa sem látta tisztán, hogy melyik változat lenne a jobb. Csupán reményét fejezte ki, hogy a rövidebb vonalvezetésű átmetszés is megfelelne, ezt azonban még a lejtmérésektől tette függővé. A rövidebb változatot támogatta Keczkés mérnök és a Dobi Társulat is. Az utóbbi azért, mert "ez 200 ezer fton túl alig kerülne", amely összegre "hajlandónak mutatkozott" - íija a nádorhoz írt levelében Szentiványi Vince 8 4, aki záró soraiban megpendit egy eddig föl nem vetett, nem kevésbé kényes másik kérdést, az "expropnatio"-t, azaz a kisajátítást, mely szerinte ugyancsak "sok vitatásra fog adni alkalmat". Augusztus 26-án, a szabályozás megkezdésének nagy napja előtt tartott ülésen, még más természetű "töméntelen nehézséggel állott elő a Dobi Társulat, mely magát a fizetés arányáról előlegesen óhajtotta volna biztosítani" A Nádori Bíróság illetékességét is kétségbe vonták. Azzal érveltek - fűzzük hozzá, jogosan -, hogy ha mind ezideig elfogadott terv sem született, akkor mire alapozva hozza meg döntéseit vitás anyagi ügyeikben a bíróság? Szerették volna azt is elérni, hogy mivel a Tisza nemcsak az övék, hanem az egész országé, ne csak ők, hanem az egész ország, ill. a kormány vállaljon fel a terhekből. Végül belenyugodott a társulat abba, hogy csak az ártérben érde8 2 MOL N 22. No. CXXXII. 100. Cs. Szentiványi Vince levele a nádorhoz. Sátoraljaújhely, 1846. szept. 6. 8 3 MOL N. 22. 100. Cs. No. CXIX. Szentiványi V. jelentése a nádornak, Tiszadob, 1846. aug. 23. 8 4 Szentiványi Vince helytartótanácsi tanácsos. A nádorhoz küldött jelentésszerü levelei hü képét adják annak a bonyolult társadalmi és politikai helyzetnek, amelyben Széchenyinek el kellett fogadtatnia az általános szabályozásra vonatkozó elképzelését.-Ezt a levelét Tiszadobon keltezte 1846. aug. 23-án 3 órakor. keltek viselik a költséget, és az "országgyűlésileg nyújtandó segélyben" arányosan 8 5 részesülnek. Széchenyi augusztus 26-án sietve papírra vetette a nádorhoz, valamint Rothschild, Amstein-Eskeles és Sina bankárokhoz azon levelét, melyben a 400 000 pft. kölcsön terhére 60 000 pft. átutalását kérte a Dobi Társulat számára 8 6. Szorult helyzetében további pénzbeli biztosítékokat is adott, és 200 000 pft erejéig hitelt ígért a Tiszadobi Társulatnak. Ezen túlmenően 80 000 Ft-ot ígért Paleocapa véleménye nyomán a Tiszának Csaptól Cigándig, ill. Vörösmartig való töltésezésére, valamint a Tapoly és Ondava csatorna folytatására 40 000 Ft-ot. A Tiszának erre a felső vidékére a felső-szabolcsi, ungi és zemplém területek társulataival tárgyalni Szentiványi Vincét küldte, aki tanácstalanságában Széchenyihez fordult a követendő tárgyalási stratégiát illetően: "Feleletül azt nyerém - panaszolja Szentiványi -, hogy csak úgy igyekezzem vinni a dolgot, hogy semmi se történjen, hogy zavarjam őket össze" 8 7. Szentiványi panaszának következő tárgya az, hogy Széchenyi Keczkés mérnök nélkül akarta hagyni a Dobon és ettől északra végzendő munkálatokra: "Alig tudtam reá kérni Ő Exját: hogy hagyná oldalam mellett Keczkés urat, kire ott (Tiszafüreden) szüksége úgy sem leend, én pedig hogy kezdhettem volna meg az igazgató mérnök nélkül csak a Dobi munkát is, mely még nem csak ki hasítva, de még kiszámítva sincs, s továbbá hogy határozzam én meg a vonalt Csapnál, vagy Ondavánál, mikor még ezt minden tekintetben műtanilag ki jelelni, s illetőleg számítani kelletik 8 8". Széchenyi ugyanis Keczkést Orsovára és Belgrádba is magával szerette volna vinni. Szentiványi megkapta Keczkést 8 9, és egyben azt az utasítást, hogy szeptember elején Pestre menjen, s küldje le a pénzeket. Ennek kapcsán újabb panaszt fogalmaz meg a levél írója, mivel attól tart, hogy ha még a pénzeket nem utalták át, akkor ő sokra nem megy, mert ő a kívánt öszszeget a "bécsi házaktól úgy sem kapná ki". A szabályozás megkezdéséhez a feltételeket Széchenyi tehát sem miiszaki, sem pénzügyi, sem pedig jogi szempontból nem teremtette meg elfogadhatóan, ami az ügy jogi és műszaki bonyolultsága miatt lehetetlen is volt. Ezzel természetesen ő is tisztában volt. Jól tudta azonban, hogy ha a dolgok teljes elrendezésére vár, sohasem érkezik el ez a nap. Ezt többször meg is fogalmazta. Tiszadobon tehát "improvizált". Ennek következtében a légkör pokoli lehetett. Szentiványi Pestre szeretett volna menekülni, mert "itt nem sok a gyönyörűség" - írta, Keczkés pedig a kezdés nagy napján "sírva panaszkodott", hogy fogalma sincs, mit várnak el tőle, miért felelős, egyáltalában hogyan lehetne felelős a munkálatokért, "ha nélküle tetettnek az intézkedések, midőn kivált egy ponton a 8 5 Természetesen alapul a költségeket vették és nem a mentesített területeket. Voltak ugyanis olyan társulatok, melyek viszonylag kevés ráfordítással hatalmas területeket tudtak megmenteni 8 6 MOL C 132. gr. Széchenyi István iratai 1. Csomó, pp. 224-225. 8 7 MOL N 22 100 Cs. No CXXIV. Szentiványi Vince jelentése a Nádorhoz. Polgár, 1846. aug. 27. 88 u.o. 8 9 Keczkés előtte a felmondás gondolatával foglalkozott - derül ki a levélből.
