Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
2. szám - Deák Antal András: A Tisza-szabályozás és pénzügyi háttere
72 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. . ÉVF. 2. SZ. dig nem látok egészen tisztán" - íija - "mégis az ön hathatós védelmébe helyezem minden bizodalmamat". Az állami támogatás késlekedését részben indokolja, amit az egyik kancelláriai iratból megtudunk: "A kincstárból fizetendő összeg iránt azon nehézség tétetett, hogy a tervek még bemutatva, a Társulat szabályai pedig még helybenhagyva nincsenek ,.." 7 3. Az aggodalom, mi tagadás, helyénvaló volt, hiszen Vásárhelyi "Általános Tisza-szabályozási terve" is inkább csak koncepció, nem pedig kivitelezési terv. Mindezt tetézte, hogy Vásárhelyi Pál 1846. április 8-án meghalt, a szabályozási koncepciójának felülvizsgálatára behívott Pietro Paleocapa pedig részben eltért Vásárhelyi elképzelésétől 7 4. A bankházak részéről nagy bizalmat, a kormány részéről segítő szándékot élvezett Széchenyi, ha mindezek ellenére a kért összegeket megkapta. A kormány támogatását elsősorban annak köszönhette, hogy a Tisza-szabályozás politikai ügy is volt, és sikere a hatalom számára is fontos volt. A Tisza és mellékfolyói ugyanis a fél ország népét sújtották évről-évre árvizeikkel, és taszították újra és újra vissza a nincstelenségbe. Nagy szüksége volt hát a királynak arra, hogy bizonyítsa együttérzését a néppel. Érdekében állt tehát, hogy Széchenyi a kapott állami támogatás lobogtatásával "az érintettek lelkesedését teljes mértékben elevenen tudja tartani" 7 5. 1846. július 9-én Széchenyi meg is írhatta a "Nyugtatvány"-t százezer forintról, melyben elismeri, hogy a Tisza-szabályozási munkálatok "elősegítésére a só felemelt árának alapjából" arra az évre esedékes volt 7 6. 4. A Tisza-szabályozás megkezdődik 4.1. Az ellenzék a szabályozásnak is ellenzője Még egyszer tekintsük át röviden, mi minden történt addig, hogy Széchenyi a szabályozás tényleges megkezdésére gondolhatott. Széchenyi előbb vita-alapot képező koncepciót készíttetett, ezzel végigjárta a Tisza mentét. Helyi társulatok alakultak, és elérte, hogy az érintett városok, vármegyék küldöttei 1846 január 20-ra Pestre összegyűljenek, ahol megalakították a Tisza-szabályozás központi szervezetét, a Tiszavölgyi Társulatot 7 7 Ezt követően magukat a központi szervezetnek alárendelő újabb vidéki társulatok alakultak sorra a Tisza mentén. Még ez év március 26-án elnyerte az ügy a császár elvi és pénzbeli támogatását is, június végén pedig a három bécsi bankház - Sina, Rothschild és Arnstein Eskeles - biztosította a kívánt hitelt. Ekkor, amikor már úgy tűnt, hogy az ügy sínen van, viharfelhők jelentek meg Széchenyi feje felett: az ellenzék politikai síkra igyekezett terelni a szabályozás ügyét. 7 3 MOL P 623.10.Cs. 1846 1 4 Pietro Paleocapa: Vélemény a Tiszavölgy rendezéséről. Pesten, 1846. Vásárhelyi által javasolt 101 kanyarulat - átvágással a folyó 458 km-rel, Paleocapa 14 db átvágása által pedig 205 km-rel rövidült volna, és ezen utóbbi a töltéseket is távolabb vitte volna a folyótól. 7 5 MOL N 22. 101.Cs.XCVI. 7 6 MOL Széchenyi Csal. lt. P 626. 10. Cs. p. 430. 7 7 A Társulat megalakulását rögzítő "Szerződvény"-t 1846. január 26-án írták alá. Ebben megfogalmazzák azon szándékukat is, hogy nemcsak a Tiszát, hanem az egész Tiszavölgy vízszerkezetét szeretnék rendezni, tehát a Tisza mellékfolyóit és a mocsarakat nem kivéve. Sót "az egész tiszavölgyi vízszerkezetnek bárminemű hasznosítását" is célul tűzték ki. Gondolatmenete a következő volt: "ha a császár támogatja, akkor az csak nemzetellenes lehet, akkor pedig Széchenyi a Habsburg uralom bérence". Ne feledjük, nem egészen két év választ el bennünket a márciusi forradalomtól! Úgy határozott ezért Széchenyi, hogy amikor a szabályozás ünnepélyes megkezdésére a Tiszához utazik, útba ejti az ellenzék szavától hangos Szegedet és Debrecent is, és nyílt gyűléseken, a különböző szabályozási koncepciót képviselő mérnökök jelenlétében újra megvitatják Vásárhelyi tervét, amit - mivel Vásárhelyi már nem élt -, Keczkés mérnök képviselt. Széchenyinek ezt az útját szokták második tiszai szervező útjaként számon tartani. A DGTtől kérte és megkapta erre az útra a "Pannónia" gőzhajót, hogy a Tisza hajózhatósága körüli kételyeket eloszlatva 78 szükség esetén eggyel több nyomós érvvel állhasson ki. Találkozásai a Tisza mentiekkel - bár "mindennemű tiszteltetésben" részesült - embert próbáló vitákkal teltek. A csongrádiak például megmakacsolták magukat, hogy ők "nem kérnek pénzt, saját erőből szabályoznak, de adják meg a jogot, hogy saját elképzeléseik szerint cselekedhessenek" ... Úgy vettem észre - íija Szentiványi Vince a nádornak - "mintha Szeged is pártokra volna oszolva, egyébiránt sem a volt alispán Kárász, sem Klauzál Gábor jelen nem voltak, ez utóbbi Carlsbadba, Kárász pedig Bécsbe utazván, mint itt tudni akaiják, a mostani itt lét kikerülése tekintetéből ,.." 7 9. Ha a csongrádiak ezen szándékukat keresztül tudják vinni, Széchenyi koncepciójának alapjait rombolják szét. Sarkköve volt ugyanis a szabályozásnak, és a siker elengedhetetlen feltétele, hogy a Központi Választmány - a Tiszavölgyi Társulat - által irányított egységes koncepció szerint dolgozzanak végig a Tisza mentén. A gőzhajót sem fogadták egyöntetű lelkesedéssel. Amikor Szegedről Tiszabő irányában hajóztak, "részint méltánylat, részint kandiságból roppant nép tömeg üdvezli hajójukat a Tisza düledező partjain" 8 0. Debrecenben ugyancsak heves ellenállásba ütközött Széchenyi. Augusztus 3-án a gyűlésen az egyik felszólaló "haszontalan időtöltésnek" nevezte mérnökök meghallgatását - jóllehet tudta, hogy azt Széchenyi nagyon fontosnak tartja -, míg egy másik az egész összejövetelt "mixtúra compositum"-nak titulálta, és úgy nyilatkozott, hogy "elege van már az eddigi mixtura"-ból. 8 1 Galambos és Lám mérnökök, akiknek a Vásárhelyi-féle elképzeléssel szemben fenntartásaik voltak - az előbbi pl. Csapnál kiágazva részben az Ér elhagyott medrében a Körösök irányában egy mesterséges mederben akarta levezetni a Tisza árvizeit - elhagyták a termet . . . A feszültségre jellemző, hogy amikor Keczkés mémök felkérésre kifejtette véleményét a két eltávozott mérnök elképzeléseiről, jóllehet "igen helyesen szólott, ... szegény nem szokván az e féle modorhoz, egy kissé ... szokása ellenére hebegett..." 7 8 MTA K 183/87. 1847. aug. 10. Széchenyi levele a Tekintetes Rendeknek. Pest, 1847. aug. 10. 7 9 MOL N 22. 100. Cs. No. CIV. 1846. Szentiványi Vince minden eseményről részletesen jelentést küldött a nádornak, aki valószínűleg elsősorban nem Széchenyiről, hanem az ellenzék politikai erejéről és aktivitásáról szeretett volna tájékozódni. 8 0 MOL N 22. 100 Cs. No. CVI. 8 1 MOL N 22. 100. Cs. No. CX
