Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

2. szám - Deák Antal András: A Tisza-szabályozás és pénzügyi háttere

72 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. . ÉVF. 2. SZ. dig nem látok egészen tisztán" - íija - "mégis az ön hat­hatós védelmébe helyezem minden bizodalmamat". Az ál­lami támogatás késlekedését részben indokolja, amit az e­gyik kancelláriai iratból megtudunk: "A kincstárból fize­tendő összeg iránt azon nehézség tétetett, hogy a tervek még bemutatva, a Társulat szabályai pedig még helyben­hagyva nincsenek ,.." 7 3. Az aggodalom, mi tagadás, he­lyénvaló volt, hiszen Vásárhelyi "Általános Tisza-szabá­lyozási terve" is inkább csak koncepció, nem pedig kivite­lezési terv. Mindezt tetézte, hogy Vásárhelyi Pál 1846. április 8-án meghalt, a szabályozási koncepciójának felül­vizsgálatára behívott Pietro Paleocapa pedig részben el­tért Vásárhelyi elképzelésétől 7 4. A bankházak részéről nagy bizalmat, a kormány részé­ről segítő szándékot élvezett Széchenyi, ha mindezek el­lenére a kért összegeket megkapta. A kormány támogatását elsősorban annak köszönhet­te, hogy a Tisza-szabályozás politikai ügy is volt, és sikere a hatalom számára is fontos volt. A Tisza és mellékfolyói ugyanis a fél ország népét sújtották évről-évre árvizeik­kel, és taszították újra és újra vissza a nincstelenségbe. Nagy szüksége volt hát a királynak arra, hogy bizonyítsa együttérzését a néppel. Érdekében állt tehát, hogy Szé­chenyi a kapott állami támogatás lobogtatásával "az érin­tettek lelkesedését teljes mértékben elevenen tudja tarta­ni" 7 5. 1846. július 9-én Széchenyi meg is írhatta a "Nyugtat­vány"-t százezer forintról, melyben elismeri, hogy a Ti­sza-szabályozási munkálatok "elősegítésére a só felemelt árának alapjából" arra az évre esedékes volt 7 6. 4. A Tisza-szabályozás megkezdődik 4.1. Az ellenzék a szabályozásnak is ellenzője Még egyszer tekintsük át röviden, mi minden történt addig, hogy Széchenyi a szabályozás tényleges megkez­désére gondolhatott. Széchenyi előbb vita-alapot képező koncepciót készít­tetett, ezzel végigjárta a Tisza mentét. Helyi társulatok a­lakultak, és elérte, hogy az érintett városok, vármegyék küldöttei 1846 január 20-ra Pestre összegyűljenek, ahol megalakították a Tisza-szabályozás központi szervezetét, a Tiszavölgyi Társulatot 7 7 Ezt követően magukat a köz­ponti szervezetnek alárendelő újabb vidéki társulatok ala­kultak sorra a Tisza mentén. Még ez év március 26-án el­nyerte az ügy a császár elvi és pénzbeli támogatását is, jú­nius végén pedig a három bécsi bankház - Sina, Roth­schild és Arnstein Eskeles - biztosította a kívánt hitelt. Ekkor, amikor már úgy tűnt, hogy az ügy sínen van, viharfelhők jelentek meg Széchenyi feje felett: az ellenzék politikai síkra igyekezett terelni a szabályozás ügyét. 7 3 MOL P 623.10.Cs. 1846 1 4 Pietro Paleocapa: Vélemény a Tiszavölgy rendezéséről. Pesten, 1846. Vásárhelyi által javasolt 101 kanyarulat - átvágással a folyó 458 km-rel, Paleocapa 14 db átvágása által pedig 205 km-rel rövidült volna, és ezen utóbbi a töltéseket is távolabb vitte volna a folyótól. 7 5 MOL N 22. 101.Cs.XCVI. 7 6 MOL Széchenyi Csal. lt. P 626. 10. Cs. p. 430. 7 7 A Társulat megalakulását rögzítő "Szerződvény"-t 1846. január 26-án írták alá. Ebben megfogalmazzák azon szándékukat is, hogy nemcsak a Tiszát, hanem az egész Tiszavölgy vízszerkezetét szeretnék rendezni, te­hát a Tisza mellékfolyóit és a mocsarakat nem kivéve. Sót "az egész ti­szavölgyi vízszerkezetnek bárminemű hasznosítását" is célul tűzték ki. Gondolatmenete a következő volt: "ha a császár támogat­ja, akkor az csak nemzetellenes lehet, akkor pedig Szé­chenyi a Habsburg uralom bérence". Ne feledjük, nem e­gészen két év választ el bennünket a márciusi forradalom­tól! Úgy határozott ezért Széchenyi, hogy amikor a szabá­lyozás ünnepélyes megkezdésére a Tiszához utazik, útba ejti az ellenzék szavától hangos Szegedet és Debrecent is, és nyílt gyűléseken, a különböző szabályozási koncepciót képviselő mérnökök jelenlétében újra megvitatják Vásár­helyi tervét, amit - mivel Vásárhelyi már nem élt -, Kecz­kés mérnök képviselt. Széchenyinek ezt az útját szokták második tiszai szervező útjaként számon tartani. A DGT­től kérte és megkapta erre az útra a "Pannónia" gőzhajót, hogy a Tisza hajózhatósága körüli kételyeket eloszlatva 78 szükség esetén eggyel több nyomós érvvel állhasson ki. Találkozásai a Tisza mentiekkel - bár "mindennemű tiszteltetésben" részesült - embert próbáló vitákkal teltek. A csongrádiak például megmakacsolták magukat, hogy ők "nem kérnek pénzt, saját erőből szabályoznak, de ad­ják meg a jogot, hogy saját elképzeléseik szerint csele­kedhessenek" ... Úgy vettem észre - íija Szentiványi Vin­ce a nádornak - "mintha Szeged is pártokra volna oszol­va, egyébiránt sem a volt alispán Kárász, sem Klauzál Gá­bor jelen nem voltak, ez utóbbi Carlsbadba, Kárász pedig Bécsbe utazván, mint itt tudni akaiják, a mostani itt lét ki­kerülése tekintetéből ,.." 7 9. Ha a csongrádiak ezen szán­dékukat keresztül tudják vinni, Széchenyi koncepciójának alapjait rombolják szét. Sarkköve volt ugyanis a szabályo­zásnak, és a siker elengedhetetlen feltétele, hogy a Köz­ponti Választmány - a Tiszavölgyi Társulat - által irányí­tott egységes koncepció szerint dolgozzanak végig a Ti­sza mentén. A gőzhajót sem fogadták egyöntetű lelkesedéssel. A­mikor Szegedről Tiszabő irányában hajóztak, "részint méltánylat, részint kandiságból roppant nép tömeg üdvez­li hajójukat a Tisza düledező partjain" 8 0. Debrecenben ugyancsak heves ellenállásba ütközött Széchenyi. Augusztus 3-án a gyűlésen az egyik felszólaló "haszontalan időtöltésnek" nevezte mérnökök meghallga­tását - jóllehet tudta, hogy azt Széchenyi nagyon fontos­nak tartja -, míg egy másik az egész összejövetelt "mixtú­ra compositum"-nak titulálta, és úgy nyilatkozott, hogy "elege van már az eddigi mixtura"-ból. 8 1 Galambos és Lám mérnökök, akiknek a Vásárhelyi-féle elképzeléssel szemben fenntartásaik voltak - az előbbi pl. Csapnál kiá­gazva részben az Ér elhagyott medrében a Körösök irá­nyában egy mesterséges mederben akarta levezetni a Ti­sza árvizeit - elhagyták a termet . . . A feszültségre jellem­ző, hogy amikor Keczkés mémök felkérésre kifejtette vé­leményét a két eltávozott mérnök elképzeléseiről, jóllehet "igen helyesen szólott, ... szegény nem szokván az e féle modorhoz, egy kissé ... szokása ellenére hebegett..." 7 8 MTA K 183/87. 1847. aug. 10. Széchenyi levele a Tekintetes Rendek­nek. Pest, 1847. aug. 10. 7 9 MOL N 22. 100. Cs. No. CIV. 1846. Szentiványi Vince minden ese­ményről részletesen jelentést küldött a nádornak, aki valószínűleg első­sorban nem Széchenyiről, hanem az ellenzék politikai erejéről és aktivi­tásáról szeretett volna tájékozódni. 8 0 MOL N 22. 100 Cs. No. CVI. 8 1 MOL N 22. 100. Cs. No. CX

Next

/
Oldalképek
Tartalom