Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

2. szám - Deák Antal András: A Tisza-szabályozás és pénzügyi háttere

66 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. . ÉVF. 2. SZ. tándeje "... hónap 1", a pénztárosa pedig "N. N. úr". "É­letünket és vérünket! - de zabot nem..." - ősi erényünk se­gített elkerülni a további bonyodalmakat. Lónyai János, Bereg vármegye főispánjának a nádor­hoz írt jelentése egy másik, hasonló kezdeményezésről ad hírt. Az érdekelteket itt is az év rendkívüli áradása kény­szerítette valamit tenni. Kerecseny-Víd-Gulács helységek tájékán különösen pusztított a Tisza, és több helyen el­szaggatta gátjait. Ezért - miként a levél mondja - a tölté­sekben keletkezett károk felszámolása "az egész alsó vi­dék erejének reá fordításával elrendeltetett" ... 9 A tétova határozatokat azonban csak tétova tett követ­te. Akkor mozdult meg és jött lendületbe igazán a tiszai ügy, amikor Széchenyi Istvánt nevezték ki a Közlekedési Bizottmány elnökévé Sina György gratulált az új méltósághoz 1 1. Széchenyi öröme nem felhőtlen. Hatalmat és ezzel lehetőséget ka­pott ugyan nagy tervek megvalósításához, de tudta, hogy népszerűtlen kormányban vállalt tisztséget, amely az ő népszerűségét akaija felhasználni arra, hogy ingadozó po­litikai pozícióját megszilárdítsa 1 2. Meg is kapta később az ellenzéktől a macskazenét, és hogy ő "Apponyi uszály­hordozója", "a kétfejű sas vivője" Ebben a légkörben akarva-akaratlan minden tette poli­tikai tett volt. Az ellenzék, amely a magyar társadalom je­lentős részét tudta maga mögött, ebben az állásában Szé­chenyi minden sikerét saját vereségének könyvelte el Ezért is volt a Tisza-szabályozás, melyet Széchenyi új hatáskörében minden előbbinél fontosabb feladatának te­kintett 1 4, óriási politikai tett is. Ne feledjük, hogy az ár­mentesítés költségei teljes mértékben a birtokosokat ter­helték, míg az állam csak az átvágások költségeit állta. Még mielőtt azonban a szabályozás problémájának részleteit taglalnánk, nézzük meg Széchenyinek, a "legna­gyobb magyar" 1 5-nak a "legmagyarabb" 1 6-nak nevezett folyónkhoz, a Tiszához való viszonyát. 2. Széchenyi és a Tisza 2.1. "Jót nevettünk rajta ..." Széchenyi 1833. július 8-án a DGT 1 71. Ferenc gőzha­jóján mint királyi biztos az Al-Dunára utazott, hogy az ott elkezdett munkákat megtekintse, és a felmerült anyagi és diplomáciai gondokon segítsen. Ezúttal Szegedig felhajó­zott a Tiszán. Visszatértében gőzhajója Zentán kikötött. Itt találkozott Szathmáry Sámuellel, Torontál megyei földmérővel, aki megkérdezte őt, hogy látta-e a megye ál­tal építtetett szép gátat? Széchenyi a kérdésre kérdéssel válaszolt: "Fizetett, tett, adott a Nemesség is valamit hoz­9 MOL N 22. Praes. 1845. No. CCIX. 1 0 1845. aug. 16-án kapta meg Széchenyi a kinevezést. 1 1 Viszota Gyula: Széchenyi István naplója 1845.IV. 16. 1 2 Viszota i. m. 1845.1.15. 1 3 Viszota 1 m. 1847.p.471. és 1847. p.491. 1 4 Eszmetöredékek ... 9. o. "Hogy lehetett volna- új hatáskörömben ­bármilly elóbbi gondolatom, mint a Tiszavölgy, mellyben legtöbb és leg­eredetibb magyar lakik, s mely naprul napra inkább közelít végpusztu­láshoz..." 1 5 Kossuth nevezte ót így. 1 6 Magyarországon eredt és még ugyancsak az ország területén veszett a Dunába. 1 7 DGT (Duna Gőzhajózási Társaság), német nyelvterületen: DGST (Do­nau Dampfschiffahrtsgesellschaft). zá?" - A mérnök elvörösödött, és így válaszolt: "bizony nem tett ... semmit". Széchenyi erre: "így nekem bizony nemigen tetszik". A gátépítés, árvédekezés létkérdése volt a megyének. Ezen a vidéken különösen hatalmas vargabetűket írva ke­reste útját a Tisza. A "túlfejlett" kanyarulatok szinte kínál­ták a megoldást: át kell vágni őket. Meg is tette ezt a me­gye. Széchenyinek tetszett a gyökeres megoldás. "Zentá­nál átvágták az egyik kanyarulatot!" - Kiált fel meghök­kenve. Majd így folytatja: "Jót nevettünk rajta" 1 9. A je­lenséget még rajzzal is illusztrálta naplója szegélyén. Széchenyit - mint fentebb láttuk - felháborította, hogy a közös terhek viselése alól a nemesség kivonta magát, másrészt megjegyzéséből az is kitűnik, hogy megérezte a gátépítés effajta finanszírozásában a visszásságot és élet­képtelenséget, hiszen éppen a birtokosok, akiknek első­sorban érdeke az árvizek féken tartása, bújtak ki az anya­gi terhek viselése alól. Egyelőre azonban még nem ezek a gondok nehezítették mindennapjait. Nem a Tisza, hanem a Duna szabályozása kötötte le figyelmét, erejét. Az Al­Duna zuhatagos szakaszait kellett a DGT hajói számára járhatóvá tenni. A Tisza azonban, mint potenciális víziút a gőzhajók számára, felkeltette figyelmét. "Istenem, ... mi­lyen nagyszerű folyam!" - kiáltott fel elragadtatva zentai kirándulása alkalmával. A folyam vagy a gőzhajózás sze­relmese szólt-e belőle, nem lehet tudni. Talán mind a ket­tő... 1 9 2.2. "... A tér előttem szabad" 2 0 A Tisza-szabályozás műszaki feltételei ekkorra már jó­részt adva voltak. 1818-tól kezdődően, a XIX. sz. első felében, a magyar folyók völgyében ugyanis a világon páratlan felmérő munkát végeztek 2 1. AII. József által 1782-ben az Institu­tum Geometricum-on 2 2 létrehozott Hydrometriai Facultá­son kiképzett mérnökök a gyakori áradásokkal dacolva, sokszor a civilizált területektől távol kora tavasztól késő őszig járták, taposták a nádasokat, ártereket, hogy a med­reket és az ártereket feltérképezzék, és a folyók összes fontos hidrometriai adatát - esését, sebességét, medrük szélességét és mélységét, ártereik kiteijedését - feljegyez­hessék, és a téli hónapokban, amikor a terepen a munka lehetetlenné vált, azokat térkép-lapokra vigyék. 1818-1823. közt a Körösök vízrendszerét mérték fel, amely munka során 173 térkép készült 2 3. A. Duna felmérését 17 évig végezték 1823-tól, és ezzel összefüggésben 6127 térképlap készült. Ugyanakkor, 1832-ben a gőzhajózás érdekében elkezdték a Dévény és Gutor közötti Duna-szakaszt szabályozni, majd 1833-tól az Al-Duna hajózhatóvá tételén fáradoztak. 1 8 u.o. "... bei Zenta wurde ein Durchstich zugemacht! - Wir lachten sehr darüber." 1 9 u.o. 1833. szept. 8. "Gott wie gewinnt die Donau, wenn man von der Theiss hineinfahrt. Welch herrlicher Strom." 2 0 Kovács Lajos: Gróf Széchenyi István közéletének három utolsó éve 1846-1848. Bp. 1889.I-II. 27.p. 2 1 Elsősorban a hajózás, árvédelem és termőföld-nyerés érdekében terve­zett vízszabályozások előkészítésére. 2 2 A Pesti Műszaki Egyetem elődjének tekinthetjük. 2 3 MTA K 184/126. A további adatokat ugyancsak ezen iratból vettük, melyet 1847. dec. 10-én adott át Varga János hajózási mérnök Széchenyi Istvánnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom