Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
2. szám - Deák Antal András: A Tisza-szabályozás és pénzügyi háttere
DEÁK A. A : A Tisza-szabályozás pénzügyi háttere 67 1842-43-ban a Morvát mérték föl - 32 felvételi lap készült -, és szabályozták 1834-ben elrendelték a Tisza felmérését is, amelyet még a "Kimutatás" készültének idején - 1847-ben sem fejeztek be, de addigra már 2895 térképlap készült. A Szávát 1840-42-ig mérték fel, és az adatokat 282 térképen rögzítették, melyek alapján 249 lapból álló, a folyó szabályozására vonatkozó tervet rajzoltak. A Temesröl 26, az alibunári mocsárról 9, a verseczi mocsárról 7, a Kulpáról 164 lapból álló terv állt az Országos Építési Igazgatóság rendelkezésére akkor, amikor Széchenyi Istvánt 1845-ben a Közlekedési Bizottmány élére kinevezték. A Tisza-szabályozás - ugyancsak nem elhanyagolható momentum - bizonyos értelemben jogilag is elő volt készítve. A munkák sikere megkívánta ugyanis, hogy egyetlen Tisza menti birtokos se - még a legszegényebb se vonhassa ki magát a terhek alól. Ha ugyanis eggyel kivételeztek volna, véget nem érő pereskedések indultak volna meg. Ezért Széchenyi ragaszkodott egy ebben a szellemben meghozott törvényhez. Ennek előzménye az 1807-ben "A magánosok költségén létesített vízmüvekről" hozott törvény, amely ugyan szabad választást hagyott a birtokosoknak pl. a Sárvízszabályozó Társulathoz (1810) való csatlakozásban, de megterhelte őket azzal a kötelezettséggel, hogy a "műből származó hasznukat" kifizessék. Amennyiben ezt megtenni vonakodtak, többletjövedelmüket "zár alatt tarthatták". A törvény talán legmesszebb ható következménye volt, hogy lehetőséget nyitott arra, hogy a vízi munkák szervezésénél a közigazgatási határokat figyelmen kívül hagyva csak a kérdéses vízgyűjtő területet tartsák szem előtt 2 . A nedves periódus miatt ismétlődő árvizek és a gabona-konjunktúra a Tisza mente birtokosainak nagy részében megérlelték a szándékot az - akár a teljesen önköltséges alapon végzett - szabályozásra, hogy "történjen már végre valami gyökeres"... Ilyen előzmények után és körülmények között határozta el Széchenyi, hogy a Tisza-szabályozást megszervezi. Legveszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb ellenségei az ősi emberi - a nemzetre is annyi bajt hozó - fogyatékosságok voltak, mint amilyen a szűklátókörűség, a rövidlátás és politikai széthúzás, gyűlölködés, intolerancia. A Tiszaszabályozás szervezésének története is azt mutatja, hogy elsősorban ezek miatt függött sokszor cérnaszálon a szabályozás ügye. Széchenyi szervező útján, illetve útjain kiderült, amint fizetésre és anyagi tehervállalás kérdésére került sor, sokan egyáltalán nem találták már olyan föltétlen szükségesnek, szép, lelkesítő vállalkozásnak a Tisza-szabályozást. Az ellenzék a kormány politikai manipulációját látta benne - tegyük hozzá nem alap nélkül - mások Vásárhelyi tervétől eltérő koncepciót képviselő mérnökök mögé bújva támadtak, ismét mások a garancia-vállalást tartották méltánytalannak, vagy éppen úgy gondolták, hogy ez leg2 4 E törvényt a reformkorban aztán újabbak követték: 1836/36; 1840/10, és az 1844/9 törvénycikkek alább annyira országos ügy, mint amilyen mértékben magánügy, és ezért vonakodtak fizetni. Előre lehetett sejteni hát, sőt tudni, hogy Széchenyi útja a Tisza mentén, melynek során éppen ezekkel a gondolatokkal és azok képviselőivel kellett megküzdenie, nem lesz romantikus kirándulás. 2.3. Széchenyi "társulatokat" szervez József nádor kudarca a Duna-Tisza-csatorna ügyében 2 5, valamint saját tapasztalatai az Al-Duna-szabályozás során világossá tették Széchenyi számára, hogy az állam jelentős támogatására az ügyben nem számíthat. Maradtak hát a Tisza menti birtokosok. Egyik fontos lépés volt az úton az átfogó terv elkészíttetése. Széchenyi az ország leghíresebb mérnökét, a Tiszát is jól ismerő Vásárhelyi Pált ajánlotta József nádor figyelmébe, aki öt megbízta egy általános szabályozási koncepció kidolgozásával 2 6. Széchenyinek erre az első tiszai szervező útján volt szüksége. Később a részletesebb tervet is Vásárhelyi készítette 27 A rendelkezésére álló rövid idő alatt viszonylag biztonsággal vázolhatta fel elképzelését, mivel ekkorra már a folyót hidrográfiailag felmérték, és egy tucatnyi mérnök tíz éves megfeszített munkájának eredményei álltak rendelkezésére. Ezzel Vásárhelyi nélkülözhetetlenné vált Széchenyi számára a tervezett tiszai úton József nádor 28 hozzá is járult, hogy elkísérje őt szervező útjára. Széchenyi Vásárhelyire bízta így az út előkészítését. Vele dolgoztatta ki például utazásuk menetrendjét 2 9 is, amely szerint Széchenyi ez alkalommal Fiúméba is ellátogatott volna. Erre végül is nem került sor. Az "Előleges javaslat"-tal, Vásárhelyi társaságában Széchenyi 1845. szeptember 27-én útra kelt a Tiszához. Szeptember 29-én Sárospatakon lelkes beszédet mondott az ifjúsághoz Este átment Sátoraljaújhelyre, ahol másnap reggel Bereg, Ung és Szabolcs vármegyék küldöttei tisztelegtek nála, majd 10 órakor a megye nagytermében a Vízszabályozó Társulat Széchenyi jelenlétében alakuló ülést tartott 3 0. És ez így ment végig a Tisza mentén le Szegedig: előre megszervezett nyílt üléseken vitatta meg az érdekeltekkel, illetve azok képviselőivel a nagy vállalkozást, és több helyütt társulatok alakultak vidékük vizeinek a rendezésére. A gyűlések jegyzőkönyvei őrzik a sokszor kemény szócsaták történetét. Három hétig tartott ez az idegtépő, 2 5 József nádor 1803-ban nyújtotta be első felterjesztését a királyhoz a Csatorna ügyében MOL Nádori Titkos Levéltár, Acta Praesidialia 1803. No. IX. Utolsó sikertelen felterjesztését 1821-ben írta MOL N Titk. Lt. Acta Paraesidialia 1821. No XVIII. 2 6 Vásárhelyi Pál: Előleges javaslat, mely a Fenséges Fö-Herczeg, Nádor Úrnak 845 évi Szent-Iván hava 1 én 1026 szám alatt költ kegyelmes rendeletére vonatkozólag a Tisza áradásainak minél elébbi gátlása tekintetéből tétetett. MVM 21.280. 2 7 Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozásának tervezete részletesen kidolgozva. MVM 21 282 2 8 MOL P. 398. Széchenyi család iratai, Széchenyi István gyűjteménye 10. cs. 1845. József nádor levele Széchenyi Istvánhoz. 1845. Szentmihály hó (szeptember) 17. 2 9 MOL P 398. Széchenyi Család iratai, Széchenyi István gyűjteménye 10. cs. 1845. Vásárhelyi levele Széchenyihez, 1845. augusztus 25. pp. 429-430. 3 0 Jelenkor, 1845/81. p. 584.
