Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
1. szám - Vágás István: Folyók tetőző vízállásainak haladása az árhullámban
46 HIDROLÓGIAI K. OZLÓNY 2000. 80. ÉVF. 1 . SZ. pésében azonosította a vízmozgás középsebességét a tetőzés "teijedési" sebességével. (A középsebesség felület szerinti differenciálhányadosára kimutatott VJ érték parabola alakú átfolyási szelvényre önmagában érvényes volna, de ennek felírása már csak követte a kifogásolt lépést). A Tolkmitt-féle levezetésből kapott eredmény teijesztette el a hiedelmet, hogy az előrehaladó tetőzés szükségképpen megelőzi az árhullám víztömegét, mert azt mondta ki, hogy a természetes medrekben az árhullám w tetőzési sebessége egyharmadával nagyobb az átfolyási középsebesség v k értékénél. KorbélyJ. 1937-ben írt könyvének 110. oldalán kétségbe is vonta ennek érvényességét a Tiszára, mert az általa ismert adatok nem ezt igazolták. További hasonló véleményekkel együtt ő a folyó hullámterének alakjával és méreteivel indokolta a levezetésből származó és a tapasztalati adatok lényeges eltérését. Az elmondottak nyomán tekintsünk át további elméleti meggondolásokat, majd szerezzünk maguktól a folyóktól tájékoztató adatokat! // / / /V / / V=QT* const 2. A folyók felső vízgyűjtőjén kialakult, vízhozamtöbbletből származó magányos árhullámok A víz hozzáfolyásából, a hozzáfolyó víz idő-összefuggéseit átalakító mederbeli víztározásból, továbbá a víz elfolyásából álló hidraulikai rendszereket átfolyásos rendszereknek nevezzük. Valamely folyó mellékfolyó betorkolási, vagy más módon kijelölt vízmérce-szelvényeivel értelmezett szakaszait átfolyásos rész-rendszerek sorozatának foghatjuk fel. Fejezze ki egy vizsgált folyószelvényben az árhullám által szállított víz hozamának időbeli változását a Q v = Qy(t) függvény. 1. ábra. Vízhozam többletből származó magányos árhullám modellje Alap-alakzatként keletkezzék a folyó egyik felső, kezdetinek tekintett szelvényében a t = 0 időpontban egységugrás függvény szerint induló, és T idő múlva egységugrással befejeződő Q, = const, vízhozamú árhullám (7. ábra) Az alsó szelvényekben az árhullám megváltoztatja alakját, mert a folyó medrében és hullámterén lefolyó víz sebesség-eloszlása kiegyenlítetlen. A leggyorsabb vízrészecske t 0 időpontban, a leglassabb pedig t„ időpontban ér egy következő szelvénybe. A kezdeti szelvényhez közeli szelvényekben a vízhozam-idő ábrán mind az árhullámot kezdő, mind az azt beQ r* a(f)-Q(t-r)
