Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

287 később - a tetőzésig - a hígabb csapadékvízzel, a leszálló ágban pedig a megnövekedett hozamú források és a csapadékvíz keverékével találkozunk. A lebegőanyag-tartalom (3. ábra) alakulásának értelmezése nagyon összetett feladat Első megközelítésben két fogalmat kell tisztáznunk: a víz hordalékszállító képessége tulajdonképpen a vízfolyás által szállítható hordalékmennyiség felső határa, melyet a hidromecharukai tényezők határoznak meg. A ténylegesen szállított hordalék mennyisége ennél jóval kevesebb, vagyis a vízfolyások általában mindig kevesebb hordalékot szállítanak, mint amennyire képesek lennének (Bogárdi 1971). A 5. ábrán jól látható, hogy a víz áramlási középsebessége (vj) és a lebegtetett hordalék (lebegőanyag La) mennyisége csak az árhullám kezdeti időszakában növekszik együtt Az La görbe előbb cn el maximális értékét, mint a v

f

c ami valószínűleg a vízgyűjtőre hullott csapadék által bemosott hordalék mennyiségének csökkenésével magyarázható. A v

t hirtelen visszaesése a vizsgált folyószakasz mederprofiljának sajátosságaival magyarázható Mint azt az F görbe is mutatja 750 cm-es vízállásnál a folyó kilép fö medréből és szétterül a hullámtéren, ami a v

k hirtelen csökkenéséhez vezet, míg a vízhozam (0 folyamatosan növekszik. Ezen a törésponton túlhaladva a v

t a vízállás növekedésével újra növekszik, de lényegesen lassabb ütemben mint a főmederben leszállóágban mind a Q mind a v

4 folyamatosan csökken. A két paraméter felszálló és leszálló ágban mért értékei közötti különbség az áradó és apadó folyó vízszín-esése közötti különbségből fakad A planktonikus szaprofita telepszám és a coliform baktériumok száma jelentősen növekszik az áradások felszálló ágában azonban a baktériumok abundanciájának ugrásszerű növekedését az árhullámok leszálló ágában észleltük valamennyi - általunk vizsgált baktérium-csoportnál (1998 aug., 1999 máj Pusztataskonynál). Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy áradás után a hullámtérről visszahúzódó folyó és a beemelt szennyvizek nagy mennyiségű szervesanyagot, fekális és egyéb szennyezést mos be, melyet kedvező feltételek esetén a pszichrotil szaproliták, a cohform és Clostridium típusú baktériumok különbözőképpen képesek hasznosítani Köszönetnyilvánítás A dolgozatunkhoz nyújtott értékes adatokért és szakmai segítségéért köszönetünket fejezzük ki dr. Kovács Sándornak, a KÖTIVIZIG Vízgazdálkodási Osztálya csoportvezetőjének. The phases of water quality characteristics in the middle section of river Tisza in the light of the greatest flood of the century Csépes,E., T. Nagy,M., Bancsi,I., Vég\'ári,P., Kovács,P, K. Szilágyi E.. Abstract: Wc followed the phases of different water quality components from 1* July 1998. untill 30 June 1999 at two water quality monitoring station of the river Tisza. During our work we set the target to show the relations between the studied water quality indexes and the water-level of the river and to analyse their nature with special interest in the features of the great floods of the latest years. The analysis of the case-historical graphs produced from yearly data highlights the dinamic and necessarily replicated changes of the water-level of the river and the studied parameters. It can be seen well, that the electrical conducübility of the water decreases by the rising of water-level, while it is increasing at low water-level. The change in the hidrogen-carbonatc ion concentration forms similarly, as this is the ruling anion. The maximum concentration of the matter in suspension can be observed at the starting phase of a single flood-flow. The run of the graphs showing the yearly changes in the CODp, and in the matter in suspension is also similar, that can lead to the close correlation between the two components. The number of the thalluses of psichrophyl bacteria is significantly increasing in the ascending line of the floods, but the maximum values of the abundance of the bacteria was recorded in the descending line, when the river receding from the flood-plain washes in a great amount of organic material and the water temperature is also favourable for the reproduction of psichrophyl bacteria. In low-water period it is especially well demonstrated, that the number of planktonic bacteria and the CODp, isin positive correlation. In the case of flooding the number of coliform bacteria increases together with the quantity of organic materials got into the river Tisza. We could conclude the measure of fecal contamination got into the water previously from the quantity of Clostridium-type bacteria Key words: Tisza, flood-flow, water quality characteristics, bacterioplankton Irodalom Bancsi I.- HamarJ.-B. Tóth M.-Végvári F. (1977): Adatok a Iisza környezettani ismeretéhez, különös tekintettel a Kiskörei Vízlépcső térségére VÍZDOK Bp. pp. 28-31. Bogárdi J. (1971): Vízfolyások hordalékszállítása. Akadémiai Kiadó Budapest 469-546. B. Tóth M. (1977): A Tisza planktonikus élővilága Adatok a Tisza környezettani ismeretéhez, különös tekintettel a Kiskörei vízlépcső térségére 40-42. B. Tóth M. (1978): Hidrobiológiái tanulmányok a Kiskörei Vízlépcső térségében, valamint a Tisza hossz-szelvényében. Kisköre, Doktori disszertáció, 89. Deák Zs. - Schiefher K. (1975): Higiénés mikrobiológiai vizsgálatok a Tiszán és jelentősebb mellékfolyóin Magy. Hig. PubI. of Itinerary Congr. 19, 220-228. Budapest. Dvihally Zs. (1963): Adatok a Duna vízkémiai viszonyainak értékeléséhez. Hidrológiai Közlöny 3, 268-271 Estók B. - Andrik F. (

1977): The bacteriological investigation of the Tisza in the stretch between Cigánd and Kisköre in 1975. Tiscia (Szeged) 12, 11-15. Estók B. - Andrik F. Csépai F: (1978): Higiénés bakteriológiai vizsgálatok a Tiszán 1974-1976 között Hidr. Közi. 58, 568-571. Hegedűs M. - Fodré Zs. - ZsikóM. (1980): Hygienic bacteriological investigations in the Tisza reaches between Csongrád and Cigánd Tiscia (Szeged) Vol. XV, pp.

35-44. Juhász J. (1976): Hidrogeológia Akadémiai Kiadó Bp., pp. 20-25. K. Szilágyi E. (1995): A Tiszán végzett összes baktériumszám meghatározási módszerek összehasonlító értékelése. Kézirat. l'app Sz. (1965): Felszíni vizeink minősége (Quality of our surface waters) Hidr. Közi. 1, 30-36. Papp Sz. (1975): Felszíni vizeink minősége Tisza, Tiszántúl tlidr Közt 45. 30. Podani J. (1997): Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest 42-54. Vetró J. - Kiss M. Mindszenty L. (1966): I ligiéniai vizsgálatok a Tisza szegedi szakaszán. Hidr. Közi. I, 25-35.