Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

288 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. feVF. 5. SZ. Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában 4. Heteroptera faj együttesek hasonlósági mintázata a Dunán Csörgits Gábor

1 - Hufnagel Levente

2 MTA ÖBKI - Magyar Dunakutató Állomás, 2131. Göd, Jávorka S. u. 14. 2 ELTE Állatrendszert, és Ökológiai Tanszék, MTA TKI Zootaxonómiai Kutatócsop, 1088. Bpest, Puskin u. 3. Kulcsszavak: Duna, Heteroptera, biodiverzitás, sokváltozós módszerek Bevezetés A nagy folyók makroinvertebrata faunájának kutatása hosszú ideig háttérbe szorult, ezért minden ilyen jellegű vizsgálat új és fontos információt adhat ezen vízterekben élő állategyüttesek dinamikájának tanulmányozásához és megértéséhez. Jelen cikkünkben az 1998-ban a Duna főágának számos pontjáról, valamint a Szigetköz több különböző vízteréröl nagy volumenű szemi-kvantitatív mintavételezések keretében gyűjtött mintákból származó makroinvertebrata adatok közül a Heteroptera fajokkal kapcsolatos részeredményekre térünk ki. Ugyanezen vizsgálatsorozat más csoportokra vonatkozó eredményei megtalálhatók Nősek és Oertel (2000), Andrikovics és Kiss (2000) munkáiban. A nagy folyók vízrend szerében végzendő zoológiai monitorozás módszertana még nem kellően kidolgozott, terepi munkánk célja az ebben való előrelépés megalapozása (Oertel és Nősek, 2000). Ebből következően a mintavételi eljárások kiválasztásában a fő szempont a makroinvertebrata csoportok minél szélesebb körének gyűjtése volt. A Duna hazai szakasza Heteroptera-fáunisztikai szemjwntból még kevéssé feltárt és a meglévő adatok is szórványosak, ezért minden erre irányuló vizsgálat hézagpótló lehet A nagyszámú mintának csak kisebb részében fordultak elő poloskák, ami lehetőséget teremt a Heteroptera-együttesek számára nem alkalmas és alkalmas élőhelyek feltérképezésére. 1. táblázat. A gyűjtött Heterptera fajok a Dunában, mintavételi helyek szerint Anyagok és módszerek Cikkünkben felhasznált adatokat a magyarországi Duna szakasz 46 mintavételi pontján (I. táblázat) 1998-ban gyűjtött 122 minta feldolgozásából nyertük, amelyek 3 különböző mintavételi módszer alkalmazásából származnak ("kicking & sweeping", "dredge", "kéziháló és egyeléses gyűjtés"), ezek részletes ismertetését Oertel és Nősek (2000) munkája tartalmazza A mintavételekből származó valamennyi imágót és lárvát fajszinten identifikáltuk. A határozáshoz Benedek (1969), Jansson (1969), Savage (1989), Soós (1963), Stusak (1980), Vepsalaeinen & Krajewski (1986), kulcsait használtuk, a fajneveket Aukema <£- Rieger (1995) szerint adtuk meg. Adatainkból zoocönológiai táblázatokat készítettünk, ezeket sokváltozós módszerekkel elemeztük, továbbá diverzitás elemzéseket végeztünk. A belső (a vizsgálaton belüli) hasonlósági mintázat feltárása céljából ordinációkat (NMDS, PCoA, PCA) és hierarchikus osztályozásokat (cluster-analízis) végeztünk a Syn-Tax programcsomag felhasználásával (Podani, 1993, 1997). Ennek segítségével hipotéziseket alkothatunk a poloska-együttesek összetételét meghatározó releváns környezeti tényezőkről a Duna vonatkozásában. A dtveratások összehasonlítására diverzitás-rendczcscket végeztük a NuCoSA programcsomag segítségével (Tóthmérész, 1996, 1997). A magyarországi vízi és vízfelszíni poloska közösségek állapotértékelése céljából kidolgozott eljárások (Hufnagel et al, 1999a, b, Gaál és Hufhagel, 1999) lehetővé teszik a különböző fajlisták objektív összehasonlítását. Ezek segítségével a Dunával kapcsolatban most ismertetendő adatok elhelyezhetők a korábban vizsgált élőhelyek (az összes felhasználható magyarországi faunisztikai adat) hasonlósági mintázatában. Eredmények: 2. táblázat A gyűjtött Heteroptera fajok a Dunában (1998) Taxa: I. IL III. Heteroptera Sigara striata (LINNAEUS, 1758) + + Sigara lateralis (LEACH, 1817) + + Cvmatia coleoptrata (FABRICIUS, 1777) + Nepa cinerea LINNAEUS, 1758 + + Ranatra linearis (LINNAEUS, 1758) + + Plea minutissima minutissima LEACH, 1817 + + Notonecta glauca glauca LINNAEUS, 1758 + + Micronecta schollzi (FIEBER, 1860) + Aphelocheirus aestivalis (FABRICIUS, 1794) + Hvocoris cimicoides cimicoides (LINNAEUS, 1758) + + Kfesovelia fiircata MULSANT et REY, 1852 + Gerris lacustris (LINNAEUS, 1758) + Aquarius pallidum paludum (FABRICIUS, 1794) + Fajszám 7 11 2 I.: Főág, II.: Mellékágak, III.: Hallépcsó A mintavételezések eredményeként a Dunából és mellékágaiból öszszesen 13 Heteroptera faj (10 Nepomorpha és 3 Gerromorpha) került elö. Az összesített fajlista a 2. táblázatban látható, főág, mellékágak (a szigetközi terület hullámtéri és mentett oldali vízterei) és hallépcsó vizsgálati helyekre bontva. Már a táblázatból is kitűnik a hallépcsó alapvetően különböző jellege, amely részben a víztér, részben az ott fennálló gyüjthctóségi körülmények különbségével magyarázható. Az. előkerült fajok viszonylag gyakorinak tekinthető "nagyvízi" fajok, az Aplielocheints aestivalis viszont kifejezetten ritkának mondható (éveken keresztül Duna 1.0 DKI1/2 i.ODUFO 1,0 DUF1/2 :,5 DUF3 1.0 I)UF4 1,0 DRE2 HALO HALI HAL2 HAL« HAL5 HAL« SCH2 CSA2 CIK2 BOD2 ZAT2 ZAT3 ZAT4 LIP2C i.OMEDl ,0 GON1 .ONOPi 1,0 ALMI i.O SUTI .0TAT1 i.OESZl ,0 PILI :,0KIM1 i.O VAC1/2 1,0 SZL1 1.5 SUR1/2 ,0 5ZH1 ,0 ERC1 .0 DUJ1 i,0 DFL1 i.OPAKl I.0REZ1 I.0BAJ2 ,5 IJAJJ 1,5 DSZ1 1,5 MOHI fkm 184J 1839 risjj 18J2 fira 1825 1SUÍ 1 1791 rym 1 1750 1744 1728 171S 1707 [ 1688 1680 1 167J 1Í70 ri421 1614 1581 [ 1560 1533 I 1488 1480 1478 I 1458 I 1446 V. HETEROPTERA 1 | 33 Sigara striata 1 | 21 llvocoris cimicoides 17 Sigara lateralis 12 \'epa cinerea 12 Wotonecta glauca 12 Ranatra lineáris 10 Plea minutissima 7 Kíicronecta scholtzi 7 Kíesovelia furcata 7 Gerris lacustris 7 Cymatia coleoptrata 5 Aquarius paludum 5 4phelocheirus aestivalis • 2