Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

284 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. feVF. 5. SZ. Roncs G., Oldal I.,Grigorszky /., Padisdk J. . Péterfi L. /., Momeu L., (1998b): Adatok a Baláta-tó algaflórájáboz. Hidr. Közi. 5-6. 276-278. Felföldi, L. (1987): A Biológiai Vízminősítés. VHB 16. p. 146. OVH. Grigorszky, /., Padisák, 1, Borics, G„ Vasas, G. (1997): Data on knowledge of Peridinium palatimim (Dinophyta in Körös Area (SE, Hungary) Tiscia Monograph Series. 123-133 Grigorszky, I. (1999): A magyarországi Dinophyta fajok taxonómiájának, chorológiajának és ökológiájának vizsgálata. PhD értekezés, p. 143. Kossuth Egyetemi Kiadó Debrecen. Halász, hí. (1943): Algologische Notizen zur Kenntnis der Moorformation des Komitates Somogy. Das Phytoplankton des Baláta-Sees.- Annal. Hist. -Nat Musei NaL Hung., Pars. Bot 36,1-24. Huber-Pestalozzi, G. (1950): Das Phytoplankton des Süsswassers. Cryptophyceen, Chloromonadinen, Peridineen. Die Binnengewässer 16 (3): p. 310. Schweizerbart, Stuttgart. Kol, E. (1930): Előmunkálatok hazánk Desmidiaceái monográfiájához A Balaton és környéke Desmidiaceái. 1. A Lesenceistvándi láp ősi vegetációja. - Magy. biol. kut. munk. Tihany 1: 148-154. Kol, E. (1967): Algologische und hydrobiologische Untersuchungen im Sphagnum-moot "Fekete-tó" bei Farkasfa. - Acta bot acad. sei. hung. 13:113-131. Kol, E. (1970): Algológiai és hydrobiológiai vizsgálatok a Grajka-patak forráslápjain Vas megyében. - Savaria (Szombathely) 4: 9-29. Palik, P. (1940): A hazai tőzeglápok algái. II. A tólaki tőzeges láp Pomáz mellett (Die Algen der einheimischen Torfmoore II. Das Moor "Tólak" bei Pomáz.) - Index horti bot univ. Budapestinensis 4: 17-38. Péterfi, L S., Padisák J„ Momeu, O.L, Borics G. (1998): Silica-scaled chiysophytes from the bog-lake Baláta-tó, Sw Hungary Nordic Journal of Botany 18(6) 1998 727-733. Popovsky J.,- Pßester L. A. (1990): Dinophyceae (Dinopfagellida) Süsswasserflora von Mitteleuropa. Bd 6: p. 272 Gustav Fischer Verlag Jena Stuttgart 1990. Uherkovich, G. (1962): Adatok a zsombói erdő lápjainak mikrovegetációjához. Bot. közlem. 49: 238-245. Uherkovich, G. (1978a): A Tíva tó és a Nagyberek (Barcsi ősborókás) algáiról.Dunántúli dolg. Term. tud. sorozat 1: 9-35. Uherkovich G. (1978b): Adatok a Baláta-tó (Somogy-megye) algáinak ismeretéhez..Janus Pannonius Múz. Évk. 22, 7-12. Uherkovich, G. (1979): Az öcsi Nagy-tó limnológiája..A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14: 25-53 Uherkovich, G. 1981: A SzOrühely-folyás (barcsi borókás) tózegmohás tavacskájának algái (On the algae of the pond "SzOrühely-folyás" in the Juniper Woodland of Barcs, Dunántúli, dolg., termtud. s. 2: 5-23. Uherkovich, G. 1982: A Fekete-hegy (Balaton-felvidék) Kerek tava algavegetációja Folia musei historico-Naturalis bakonyiensis 1:81-110. Uherkovich, G. 1983: A Macsilla láptó (Barcsi borókás) limnológiai-algológiai viszonyai. Dunántúli Dolg., termtud. sorozat 3: 5-18. Uherkovich, G. 1984: A Vad-tó (Kovácsi hegy, Zala megye) algavegetációjáróL Folia misei hist-nat. Bakonyiensis 3: 43-56. Uherkovich, G„ Szilágyi, L., Vizkelety, É. (1994): Die Algenvegetation von zwei kleinen Stillgewassem Westungams: Vadasa See und Moor von Szöce. A Janus Pannonus Múzeum Évkönyve 38: 5-17. Vizkelety, E. 1987: Az őrségi Fekete-tó és Ördög-tó algológiai vizsgálata. Praenorica 2: 59-62. Dinophyta flora of the acidic bog lake Baláta-tó G. Borics, I. Grigorszky, J. Padisák & Szabó, S. Abstract: Algal flora of the acidic bog-lake Baláta-tó have been investigated since 1995. The paper briefly summarizes the results of our observations concerning the dinoflagellates of the lake. A characteristic feature of the bog systems is the high habitatdiversity as a consequence of makrovegetation patchiness. The great variety of habitat conditions makes possible the occurrence of many interesting and rare dinoflagellate species. The authors revealed 16 dinoflagellate taxa, from among which 13 were planktonic and 3 were epiphytic species. The dinoflagellate flora in the vegetation period considerably differs from that in the winter season. Although the majority of species appeared in the samples taken from the spring, summer and early autumn, the ratio of these species in the given samples never exceeded ten percent. On the other hand, only a few species can be characterised as typical winter species, but their ratio in the winter samples were usually high. Although the authors who deal with the algal flora of peat-bogs or bog-lakes usually emphasize the uniqueness of the desmid-flora, we reckon that the composition of the Dinoflagellate flora is also of the same importance. 1. ábra. Figure 1. 1. P. um bona, tum v. inaequale, 2. P. um bona turn v. hibiense, 3. Glenodinúpsis steinii, 4. Wokwzynskia corona ta, 5., 6. Wolouynskia pascheri, 7., 8. Tetradinium intermedium, 9. Stylodinium globosum. Az ábrán látható vonal lOjun-t jelent The bar represents lOjim. Irodalom Borics G„ 1. Grigorszky, I. Oldal, I. 1. Péterfi, L. Momeu, (1998a): Green algal flora of the acidic bog-lake, Baláta-tó SW Hungary Biologia, Bratislava, 53/4: 457-465, 1998. Keywords: transitory bog-lake, algalflora, Dinophyta, seasonality.