Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.
285 A vízminőségi jellemzők alakulása a Tisza középső szakaszán az évszázad egyik legnagyobb árvizének tükrében 'Csépes Eduárd, 'T. Nagy Mariann, 1 Bancsi István, 'Végvári Péter, 'Kovács Pál, 2K. Szilágyi Enikő 1 Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, 5002. Szolnok, Pf. 63. 2 Közép -Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, 5002. Szolnok, Pf. 25. Kivonat: Az éves adatsorok alapján készült eseménytörténeti grafikonok elemzése rávilágít a folyó vízállása és a vizsgált paraméterek dinamikus és törvényszerűen ismétlődő változásaira. Jól látható, hogy a vízállás emelkedésével a víz elektromos vezetőképessége csökken, míg kisviznél növekszik. A hidrogénkarbonát ion koncentráció változása hasonlóan alakul. A lebegőanyag koncentrációjának maximuma az. egyes árhullámok kezdeti szakaszán figyelhető meg. A KOIps és a lebegőanyag-tartalom éves változását bemutató grafikonok lefutása hasonló, ami két komponens közötti szoros korrelációra enged következtetni. A pszichrofil baktériumok telepszáma és a coliform-szám jelentősen megnő az áradások felszálló ágában, azonban a baktériumok abundanciájának maximális értékeit a leszálló ágban mértük, libben a belvizes időszakban egyrészt a folyóba beszivattyúzott belvizek kedvezőtlen minősége jelentősen befolyásolja a szaprofita telepszámot, másrészt apadáskor a folyó a hullámteréről visszahúzódva nagy mennyiségű szervesanyagot mos be, és ha a vízhőmérséklet is kedvező, a baktériumok nagy mennyiségben képesek elszaporodni. kulcssz.: Tisza, árhullám, vízminőségi jellemzők, bakterioplankton. Bevezetés A Tisza két mintavételi pontján (Pusztataskony és Szolnok) különböző vízminőségi komponensek alakulását követtük nyomon az 1998. július. 1-től 1999.június.30-ig teijedő időszakban Munkánk során célul tűztük ki, hogy a vizsgált vízminőségi mutatók és a folyó vízállása közötti összefüggéseket bemutassuk és azok természetét vizsgáljuk, különös tekintettel a közelmúlt nagy árvizeinek sajátosságaira. A mintavételi helyek kiválasztásánál fontos szerepet játszott, hogy naprakész, információt kapjunk a Kiskörei-tározó térségét elhagyó Tisza vízminőségéről, mivel Szolnok város ivóvízbázisát kizárólag a Tisza vízkészlete képezi. A vízkémiai vizsgálatok Pusztataskonynál naponta, Szolnoknál heti két alkalommal, a vízbaktreiológiai vizsgálatok Pusztataskonynál kétheti, Szolnoknál hetenkénti gyakorisággal történtek. Anyag és módszer A kémiai és biológiai komponensek meghatározása az MSZ 12749:1993-as (Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés) minősítő szabványban felsorolt vizsgálati szabványok szerint történt. Eredmények A HCO, és a vazatökkpasság ártákalnak osszafuggása Vazkép (ps/cm) H-karbonát ion (mgA) J 2. ábra Több vízminőségi komponens egy éves mérési eredményeit ábrázoltuk eseménytörténeti grafikonokon, melynek lényege, hogy a két mintavételi helyen mért vízminőségi mutató értékeit ábrázoltuk a Tisza vízállásának alakulását felhasználva az események hátteréül. Az adatok ilyen típusú ábrázolása szemléletes és jól értelmezhető információt nyújt a folyó periodikus változásairól. A vezetőképesség és a vízállás értékeinek változását ábrázoló grafikon (1. ábra) a vízállás és az elektromos vezetőképesség szoros korrelációját mutatja. ' VIzAIAl (Puaztalariiony) VazatOk ApaiiAg (Putzlatatkony) VazaläkApatiAg (SzokKik) Vtzkla, (Szokiok ) 98 -J00 98 kJ' 98 aug A Titz« kél mania v él ah hakyAn mArt vazalbk ApanAg ArtAkak A* a vIzAHAt oiiz.luggAi. (pS/cm) tza 99 oki 99 nov 98 dac 99|an 99 lab 99 mir 99 Apr 99mi| 99 |ún 1. ábra Az. I. ábrán jól látható, hogy a vízállás emelkedésével a víz elektromos vezetőképessége csökken, míg kisviznél növekszik. A víz hidrogénkarbonát ionjainak koncentráció változása hasonlóan alakul A vizsgált komponensek szoros korrelációját bizonyítja a 2. ábra is. Az ábrán a két vizsgált paraméter értékeit mutató ponthalmazra illesztett regressziós egyenes látható, amely a két változó közötti függvény-kapcsolatot úja le A továbbiakban korrelációanalízissel meghatároztuk a kél változó közötti determinációs együtthatót (R 2 = 0,9021), ami azok kapcsoltságának szorosságát jellemzi F,z annyit jelent, hogy az egyik paraméter változása 90 %-ban magyarázza a másik vananciáját. 1 lasonló periodicitást figyelhetünk meg a lebegőanyag-tartalom és a vízállás alakulását bemutató 3. ábrán is. 3. ábra A lebegőanyag koncentrációjának maximális értékeit az egyes árhullámok kezdeti szakaszain figyelhetjük meg, amit egy hirtelen visszaesés követ Mivel a lebegtetett hordalék mennyiségét elsődlegesen a vízgyűjtő területre lehullott csapadék és az általa bemosott hordalék mennyisége, a víz áramlásának és a lebegőanyag kiülepedésének sebessége - az ú.n. hidrológiai tényezők - befolyásolják (Bogárdi, 1971), érthető, hogy az áradások kezdeti szakaszában a lebegőanyag-tartalom ugrásszerű növekedést mutat. A vízgyűjtő területre hullott csapadék által bemosott lebegőanyag nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmaz, amit jól szemléltet a kémiai oxigénigény KOIps és a lebegőanyag-tartalom közötti szoros korreláció. Az előzőhöz hasonló módon végzett regresszió- és korrelációanalízis eredményeiből (4. ábra) jól látszik, hogy adott esetben két vizsgált komponens, pl. a HCO3" és a vezetőképesség esetében szorosabb kapcsoltság áll fenn (R 2= 0,9024), mint a KOIp, és lebegőanyag tartalom mért értékei között (R 2 = 0,8772). Az ilyen és hasonló filggvény-kapesolatok a vizsgált tartományon belül alkalmasak lehetnek predikciós célokra is, s fontos szerepet tölthetnek be a mérési eredmények kontrolljában Az eseménytörténeti grafikonokat tanulmányozva felfigyeltünk arra, hogy az egyes árhullámok levonulásával a vizsgált vízminőségi komponensek periodikusan ismétlődő változása figyelhető meg. A Tltza kél mintavételi helyén métt lebegőanyag tartalom ét a vizáilát oitzetúggéie •200 98 jút 99 aug 99 tza 98 oki 98 nov 98 dac 99 |an 99 lab 99 mAr 99 Apr 99 mAj 99 ^n — LabagSanyag (Putzlatatkony) -VIzAIAt (Szolnok)
