Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

4. szám - Vargha Márta–Szabó Gábor–Márialigeti Károly: A dunai kavicságy biológiai szűrőképességének elemzése. I. Laboratóriumi modellrendszer beállítása és jellemzése

VARGHA M - SZABÓ G. - MÁRIAI.IGF.TI K: A dunai kavicságy biológiai szűrőképessége 237 lluck, P. M„ Kenefick, S. L, Hrudey, S. E„ Zhang, S. (1995) Benchscale determination of the removal of odour compounds with biological treatment. Water Science & Technology 31(11) 201-209. Hurst, C.J., lCnudsen, GR., Mclnerey, MJ .Stetzenbaeh, L D , Walter, M.V (1997) Manual of Environmental Microbiology. ASM Press, Washington. Jüttner, F. (1995) Elimination of terpenoid odour compounds by slow sand and river bank filtration of the Ruhr river, Germany. Water Science & Technology 31(11) 211-211. Konopka, A., Turco, R. (1991) Biodegradation of organic compounds in vadose zone and aquifer sediments Appl. Environ Microbiol. 57(8).

2260-2268. Kontur Á. (1993) Partiszúrésű vízbeszerzés a Fővárosi Vízmüveknél Hidrológiai Közlöny 1993/3.139-141. Lemmer, //., Zaglauer, A., Metzner, G. (1997) Denitrification in a methanol-fed fixed-bed reactor Part 1 Physico-chemical and biological characterization. Water Research 31(8) . 1897-1902. Ummer, H., Zaglauer, A., Neef, A., Meier, H., Amann, R. (1997) Denitrification in a methanol-fed fixed-bed reactor. Part 2: composition and ecology of the bacterial community in the biofilms. Water Research 31(8) \903-\90?,. Literathy P., Ferenc L., Csányi R. (1994) Approaches for sediment associated pollutant monitoring in the river Danube. Water Science & Technology 30(5): 157-165. Némedi L, Csalai L. (1970) A budapesti felszíni vizek kémiai és bakteriológiai vizsgálati eredményeinek korrelációja az elmúlt 10 évben. Budapesti Közegészségügy 1970/4:91-\02. Salem, A. M. A. (1997) N-cycle associated facultative and obligate chemolithotrophic bacteria in Danube water and sediment PhD. értekezés, ELTE, Budapest. Ah, K. Q.. Sakaguchi. Y.. Nishimura, O. , Tanaka. Y„ Sudo. R. (1996) Testing an artificial beach system for removal of pollution in a coastal zone. Water Science and Technology 34:

245-252. Zalmum, A. A. (1997) Microbiological bank-wall filtered well water quality as a function of Danube rolling gravel bed biofilm bacterial species composition. PhD. értekezés, ELTE, Budapest. A kézirat beérkezett: 1999. december 18. VARGHA MÁRTA V. éves biológus hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. MARIALIGETI KAROLY' biológus, egyetemi docens, az ELTE Mikrobiológiai Tanszék vezetője SZABÓ GÁBOR biológus, jelenleg a Bábolna Bio Rt munkatársa. Biological filtering capacity of Danube gravelbed I. Construction and testing of a laboratory model system M. Vargha, K. Márialigeti, G. Szabó Abstract: Drinking water of Budapest is obtained from the bankwall filtered well syslem stretching along the Danube North and South of the capita] Increasing pollution of I )anube water leads to declining drinking water quality. Therefore it is important to investigate the biological filtering process taking place in the sediment. However, on site it is not fully possible. In this study a laboratory model system was constructed, where the examination of a relatively undisturbed natural gravelbed sample is possible. According to our results, change of chemical parameters in the model containing a <}> 12, 70-80cm high sediment sample shows good correlation with the values obtained from on site experiments. Microbial community of the sample is similar to the Danube sediment biofilm composition, which was previously investigated in detail on the sampling site. I"he model system is appropriate for further examination of more complex biodegradation, biotransformation processes Keywords: gravelbed, bank-wall filtered well, water quality, biofilm (Folytatás a 228. oldalról) Bumeikis, J. litván professzor nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a vízerőművek magas beruházási költségénél sokkal nagyobb súllyal kellene figyelembe venni a hőerőművek környezetet és egészséget károsító szerepet, ami a vízerőművek esetén fel sem merül. Fernande! ßambonena spanyol szakértő a Gibraltári-szorosban tervezendő többcélú vízhasznosítási tervet foglalja össze. Ez a néhány évtizede felmerült terv csak azúrt is lehet érdekes a szakemberek számára, hogy a jövőben számolhassanak ezzel a lehetőséggel is és ennek kedvező globális kömyezethatási problémáival is. A kiindulási alapelvek: - Az emberiségnek szembesülnie kell a civilizáció fejlődésével és az ezzel járó felmelegedéssel, a nukleáris hulladékok növekedésével, a kalorikus energiahordozók felgyorsult kimerülésével. - A tengerszint 3 cm-rel emelkedik évente. - A fejlett országok többsége kiépítette hasznosítható vízerökészletét. - Jelenleg csak a vízerő az egyetlen megújuló energiaforrás, a többi környezetszennyező. - A magfúziós energiatermelés még optimisztikusan is csak a XXI. sz. vége felé várható - A 70-es években tömegesen kiépített nukleáris erőművek idejére remélték, hogy majd valahogyan megoldódik a veszélyes fűtőelemek tárolása. Ez nem történt meg! A Gibraltári-szorosban elképzelt energiatermelés alapelve az ott kialakuló tengeráramlás és kevésbé a kis-árapály jelenség. A technikai részletekre itt nem térünk ki, de a világ különböző tengeri öblözeteiben tervezett megoldások (43 eset!) között a gibraltári csak közepesnek minősül. Brazil kutatók beszámolójából külön kell kiemelni a következőket. Hidrológiai viszonyaik rendkívül kedvezőek a vízerőhasznosításhoz.. Nagy kapacitású vízerőmüveik jelentős részét már kiépítették, ezért a jövőben a kisebb erőmüvek egész sorát építik meg. így a következő két évben 64 vízerőművet építenek! Ők is hangsúlyozzák a magántőke fokozottabb bevonásának szükségességét. Ugyancsak említésre méltó osztrák mérnökök legújabb ,jnátrix turbina" újítása, amit a töltő-ürítő kamrás rendszerű hajózsilipek elvesztett energiájának hasznosítására dolgoztak ki. Ezt most építik be a Freudenaui rendszerbe, amellyel évi kb. 8 millió kWó energiát termelnek meg, gazdaságosan! A törpe vízerőművek fejlesztését is nagy mértékben segítik elő új típusú, olcsó turbina-generátorok kifejlesztésével. Van még egy szempont, amit részemről rendkívül fontosnak tartok, s amivel a kongresszus talán többet is foglalkozhatott volna. Ez. pedig az, hogy kimerülőben van földünk fosszilis (szén, olaj és földgáz) energiakészlete. Ezért is a környezetet pusztító kalorikus energiatermelési technológiát mielőbb fel kell, hogy váltsa a megújuló energiák felhasználása. Megengedhetetlen, hogy az évmilliók alatt felhalmozódott kalorikus energiakincseinket néhány emberöltő alatt feléljük, s felelőtlenül megfoszszuk ezektől utódainkat Hogy ezek az aggodalmak nem alaptalanok, bizonyítja az Európa Energiapoütika általános fejlesztési irányelveit tárgyaló legfrissebb tanulmány [3], amelyből a következők derülnek ki. 1. A világ feltárt összes olaj vagyona 45 évre, a földgáz pedig 65 évre elegendő. 2. A világ energia felhasználása a takarékossági intézkedések ellenére — feltartóztathatatlanul növekedik. 3. A fejlesztési-irányelvek szerint a megújuló energiák hasznosítása a hagyományosnál sokkal gyorsabban növekedik. Am rendkívül elgondolkoztató, hogy az idézett tanulmány [3] szerint a vízenergia nem megújuló energia (?) sót, ennek áldásos szerepe mind nyersanyag-takarékosság, mind a környezetvédelem (légkörszennyezés csökkentése) terén említésre sem kerül. Ezzel ellentétben a környezetvédelmi világ konferenciák (Kyoto, Helsinki, Montreal) a vízenergiát a legfontosabb megújuló energiaforrásként kezelik. A tudományban nem célszerű bármilyen okból eltérni az. egyetemleges irányelvektől és nómenklatúráktól! 4. Ami leginkább megdöbbentő, az, hogy a fő célkitűzések c fejezetben egyetlen szó sem esik földünknek vészesen folyó kalorikus energiakészletével (szén, olaj és földgáz) való takarékosságról! 5. A Teendők c. irányelvekben ez áll: minden jelenleg használt energiaféleségnek egyenlő eséllyel kell szerepelnie. Szerintem ez az. elv nem az egész emberiség, nem a földgolyó érdekeit szolgálja, hanem csak egy szűk körű lobbyét. (Folytatás a 240. oldalon)