Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
4. szám - Vargha Márta–Szabó Gábor–Márialigeti Károly: A dunai kavicságy biológiai szűrőképességének elemzése. I. Laboratóriumi modellrendszer beállítása és jellemzése
236 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 4. SZ. csoportba sorolható) Pseudomonas és azzal rokon fajok találhatóak Ezek szakirodalmi adatok szerint is természetes vizekben leggyakrabban kimutatható szervezetek közé tartoznak. 36. (Staphylococcus sp.) 25. (Micrococcus sp.) 9. 13. (Bacillus sp.) 12. (Bacillus sp.) 10. (Bacillus sp.) 1. (Corynebacterium sp.) 24. (Corynebacterium sp.) 29. (Corynebacterium sp.) 64. (Rhodococcus sp.) 68. (Tsukamurella paurom.) 2. ábra. A Gram pozitív szervezetek dendrogramja 52. (Ps. fúlva) 33. (Ps. putida) I 53. (Ps. corrugata) I 65. (Ps corrugata) I 73. (Ps. fluorescens) 70. (Comamonas acid.) 21. 49. (Acidov. dclaíieldn) 59. (Acidovarax faciüs) 30. (Janthinobact liv. B) '47. (Janthinobact. liv. A) 48. (Xanthomonas sp.) 50. (Alcaligenes latus) 32. (Hydrogenophaga fl. 44. (Xanthomonas sp.) 31. (Acinetobacter sp.) 14. (Xanthomonas sp.) 18. 51. (Acinetobacter sp.) 58. (Ps. carboxyhydrog.) 56. (Ps. diminuta) 62. (Ps. vesicularis) 3. (Ps. indigóiéra) 55. (Sphingomonas sp.) 71. (Sphingomonas sp.) 40. (Enterobacter sp.) 16. (Klebsiella terrigena) 3. ábra A Gram negatív szervezetek dendrogramja Emellett számos, általunk is izolált fajt írtak le hasonló környezetekből, mint pl Hydrogenophaga. Janthinobacterium, Enterobacter, Xanthomonas, Acinetobacter stb. Zalmum (1997) eredményeivel egybehangzóan nagy arányban voltak jelen különböző fakultatív H 2-autotróf vagy metilotrof szervetek (Acinetobacter sp., Hydrogenophaga flava, Alcaligenes latus, Pseudomonas carboxyhydrogena, Acidovorax tájok). Ezek megjelenése aerob-anaerob határfelületek kialakulására utal. A minta - fajösszetételét tekintve - az irodalmi adatokkal összevetve reprezentatívnak bizonyult, noha tenyésztéses eljárásról lévén szó, a dominanciaviszonyokra vonatkozóan csak becsléseket tehetünk. 4. Összefoglalás Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a létrehozott modellrendszer a benne zajló szűrési folyamatokat tekintve jól modellezi a természetes üledékréteget. A nitrit- és ammónia nagy részét képes eltávolítani, valamint a csíraszámot is jelentősen csökkenti. Az oszlopok oldalkifolyóiból vett minták analízise azon feltevéseket támasztja alá, amelyek szerint az üledék felszíni rétegének víztisztulásban játszott szerepe a hangsúlyos. Eredményeink alapján az üledékminták elfolyó vizeiben folyóvízi környezetekre és a szedimentre jellemző baktériumközösség található. Ennek számos tagja rendelkezik olyan élettani tulajdonságokkal (H 2-autotrófia, denitnfikáció), melyek lényeges elemei lehetnek az üledék mikrobiális közösségi szintű anyagcsere-hálózatának (Acidovorax sp., Alcaligenes latus, Hydrogenophaga flava, Pseudomonas carboxyhydrogena) (Salem, 1997). Szakirodalmi adatok szerint (Lemmer és mtsai, 1997) számos általunk azonosított taxon képviselői (Hydrogenophaga, Acidovorax, Comamonas, Acinetobacter) rendszeresen előfordultak egy, a folyami üledékhez hasonló viszonyokkal rendelkező elárasztott homokszűrős nitnfikáló-denitrifikáló bioreaktorban. A Duna kavicságy bevonatának rendszeres bakteriológiai vizsgálata során dominánsnak talált baktériumpopulációk is e taxonokból kerültek ki (.Zalmum, 1977). A modell összességében jól reprezentálja a természetes kavicsüledéket, így alkalmas a víztisztulási folyamatok részletesebb elemzésére, valamint természetes körülmények között zajló biodegradáció vizsgálatára. Irodalom Albrechtsen, H.. Smith, P. N„ Nielsen, P., Christemen, T. H. (1997) Importance of sediment fines in laboratory studies on the degradation of organic chemicals in aquifers. Water Research 31 (9)22^7-2299. Alföldi L. (1988) A felszín alatti vizek mikrobiológiai kérdései. Hidrológiai Közlöny 1998/3.129-143. Alföldi L., Oláh ./., Póka T. (1995) A biológiai aktivitás bizonyságai a Szentendrei-sziget kavicsos vízadójában. Hidrológiai Közlöny 1995. 3: 163-169. Balows, A., Trüper, H. G., Dworkin, M., Harder, W., Schleifer, K. H. (ed.) (1992) The Prokaryotes SpringerVerlag, New York. Carter, J. P., Hsiao, Y. H„ Spiro, S„ Richardson, D. J. (1995) Soil and sediment bacteria capable of aerobic nitrate respiration. Appl. Environ. Microbiol. 6J (8): 2852-2858. Costerton, J. IV., Lewadowski, Z„ Caldwell. D. E. Korber, D. R., Lappin-Scott, H. M. (1995) Microbial biofilms. Annu. Rev. Microbiol. 49-, 711-746 Déri A., Némedi I,., Petraskó G. (1991) Kémiai és bakteriológiai állapotfelvétel a Duna gödi szakaszán (1669. tkm). Budapesti Közegészségügy 1991/2. 51-58. Dombay G. (1997) Biofilmek a vízellátás és csatornázás területén. Hidrológiai Közlöny 7997/3:130-138 Greenberg, A. E„ Clesceri, L. S„ Eaton, A. D. (1992) Standard Methods for the Examination of Water and Wastewater. American Public Health Association, Wahington D C. Havelaar, A. H., Olphen, M., Schjiven, J. F. (1995) Removal and inactivation of viruses by drinking water treatment processes under fullscale conditions Water Science & Technology 31(5-6):55-62. Holt, J . G„ Krieg, N. R., Sneath, P. H. A., Staley, J. T„ Williams. S. T. (ed.) (1989) Bergey's Manual of Systematic Bacteriology. Williams & Wilkins, Baltimore Holt, J.G., Krieg, N. R., Sneath. P. H. A., Staley, J. T., Williams, S. T. (ed.) (1994) Bergey's Manual of Determinative Bacteriology. Williams & Wilkins, Baltimore Homonnay A. (1993) A budapesti ivóvíz minősége és az azt kialakító tényezők. Hidrológiai Közlöny 1993/3:170-173.
