Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

4. szám - Molnár Zoltán: A parti szűrésű víztermelés vizsgálata

MOLNÁR Z.: A parti szűrésű víztermelés 2T

7 méterrel helyezkednek el a mért értékek a téli időszakon. A nyári vizsgálatnál a szivárgási tényező értékeit ábrázoltam (18. ábra) a mért és a számított értékek különbségének függvényében, amit egy reprezentatív augusztusi napnál (110. nap) olvastam le. Az így kapott görbe segítségével jobban közelíthetjük a valóságos értéket. Nevezetesen, a nulla különbségnél leolvassuk az ehhez a ponthoz tartozó szivárgási tényezőt. A leolvasott függőleges szivárgási tényező értéke 0,43 m/d. Ugyanezt a vizsgálatot elvégeztem a téli időszakra is (19. ábra). Itt az értékeket a téli időszak reprezentatív 80. napjánál olvastam le. A nulla magasság-különbséghez tartozó függőleges szivárgási tényező értéke itt 0,25 m/d. 17. ábra A modellezett és a mért vízállások idősora 18. ábra A szivárgási tényező alakulása nyáron k [m/d] 19. ábra A szivárgási tényező alakulása télen A téli és a nyári mért és a számított vízszintek különbségének nulla értékéhez tartozó szivárgási tényezők aránya 53.4 %. A 4. fejezetben összefoglaltam a viz szivárgó mozgása során fellépő erőket. Az ott leírt 3 féle erőhatásból a vizsgált hidraulikai helyzetben a hőmérséklet hatására csak a viz viszkozitása változik. Tehát a beszivárgás a viszkozitással arányosan változó szivárgási tényező megváltozása miatt változik meg. A viz viszkozitását kiszámítottam 0 és 20 °C-on a (14) képlettel. (Ezekkel a hőmérsékletekkel lehet jellemezni a téli ill. nyári Duna vizet). Az arányuk: 54,6%. A téli és a nyári hőmérsékletek és szivárgási tényezők aránya nagyon közel áll egymáshoz, az eddigi vizsgálatok során feltételezett Duna vizhőmérséklet-szivárgási tényező kapcsolat ezzel bizonyítottnak tekinthető. A modellezés megbízhatóságának bizonyítása céljából kiszámítottam a mért és a modellezéssel számított vízszin20. ábra A számított és a mért Duna-vízállások korrelációs függvénye A 20. ábrán a téli időszakban a Duna vízállás és a számított kútvizszint együttes ábrázolása látható. Itt a korrelációs tényező négyzete 0,97, amely azt bizonyítja, hogy a két, konelációs számításba bevont jellemző között erős a kapcsolat. További feladatok - Célirányosan helyszíni méréseket végezve pontosan összeftlggő adatokat szükséges gyűjteni, pl. a Surány 1/17 sz. kútnál - Mederanyag vizsgálatot kellene végezni a meder szivárgási tényezőjének fizikai meghatározása céljából. - A fenti két kiegészítő mérés felhasználásával pontosítani a modellt. Irodalom Csorna R. (1993): Talajvíz áramlási modellek összehasonlító értékelése. Egyetemi doktori értekezés. Budapest, 1993. Faragó I. (1983): Parciális differenciálegyenletek megoldásának numerikus módszerei hidrodinamikai alkalmazásokkal. Budapesti Műszaki Egyetem, Mérnöki Továbbképző Intézet. Budapest, 1983. Fővárosi Vízművek (1993): A 125 éves Fővárosi Vízmű. Gold-Typo Reklám Bt. Budapest, 1993. Jóvsa J. (1991): Transzportfolyamatok részecskeszemléletű szimulálása. Egyetemi doktori értekezés. Budapest, 1991. Juhász J. (1976): Hidrogeológia Akadémiai Kiadó. Bp 1976. Kovács Gy. (1972): A szivárgás hidraulikája. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1972. Kovács Gy. (1974): Különböző szivárgási típusok jellemzése és figyelembe vétele az áramlási folyamat leírásában Beszámoló a VITUKJ 1971. évi munkájáról. Budapest, 1974. Kovács Gy. (1978): A felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok megoldására szolgáló numerikus módszerek alkalmazásának alapjai. Vízügyi Műszaki Gazd. Tájékoztató 92. sz. VÍZDOK. Bp, 1978. Major P. (1979):Vizkitennelés hatása a talajvízháztartásra. Országos Hidrológiai Vándorgyűlés. 1979. május 17-18. Visual MODFLOW (1996): User's Manual, Virginia, 19%. Visual MODFLOW (1996): Reference Manual, Virginia, 1996. Molnár Gy. (1984): Nem permanens felszín alatti vízmozgás modellezése