Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

4. szám - Hírek (Kozák Miklós: Vízerőhasznosítás a XXI. században)

véges elem módszerrel Kandidátusi értekezés Budapest, Molnár Gy. (1990): Felszín alatti vizek hidrodinamikai modellezése Felszín alatti víz védelme Magyaro.-n. konf. Ráckeve, 1990. okt. 24-25. Molnár Gy. (1995): Szentendre szigeten lévő vízmüvek hidrogeológiai védőterületeinek meghatározása hidrodinamikai modellqpBsel. Kutatási jelentés. Budapest, 1995. Molnár Z. (1998): Paraméter meghatározás a felszín alatti vizek hidrodi34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 4. SZ. namikai modellezéséhez. TDK dolgozat Budapest, 1998 Németh E. (1963): Hidromechanika. Tankönyvkiadó. Budapest, 1963. Székely F. (1972): A talajvíz függőleges vízforgalmának és szivárgási paramétereinek meghatározása talajvíz észlelési adatok alapján 11TIJK1 Tudományos Napok. Budapest, 1972. VITUKI, (1998): Víz, víz, víz, VITUK1 Rt. Sokszorosító Bpest, 1998. A kézirat beérkezett: 2000. január 24. Analysis of bank filtered water abstraction Molnár. Z. Department of Hydraulic and Water Resources, Technical University of Budapest Abstract: Bank filtered water abstraction is of primary importance in the drinking water supply of Hungary. In the analysis of hydrodynamics of this type of water abstraction the present paper focuses mainly on the mvestigation of the water temperature effect on the infiltration and groundwater recharge processes from the corresponding surface water, 'lbe processes are first evaluated by statistical analysis of field data, then investigated by a MODFLOW-based three-dimensional numerical model The results clearly demonstrate the effect of water temperature on the infiltration in the form of an inverse proportionality between the temperature and the pressure loss Keywords

: Hydrodynamic modelling, permeability, water abstraction. MOLNÁR ZOLTÁN Építőmérnöki oklevelét 1999-ben szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen. A BMF, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén doktoijelölt. Jelenlegi kutatási területe a felszín alatti vizek hidrodinamikai modellezése és az ehhez szükséges paraméterek meghatározási módszereinek továbbfejlesztése. I. díjat nyert az 1999. évi Lászlófly W Diplomamunka Pályázaton Híre

k Vízerőhasznosítás a XXI. században Dr. Kozák Miklós, az 1HA MNB elnöke A dr. Mosonyi Emil professzor által alapított International Hydropower Association (IHA) 1999. október 18-20. közt Gmundenben (Ausztria) rendezte meg évi kongresszusát Hydropower into the next century címmel. A kongresszust számos nemzetközi szervezet és az UNESCO is támogatta, mivel célkitűzése az egész emberiség számára időszerű és létfontosságú. Büszkék lehetünk arra, hogy a kongresszus eszmei szervezésében Mosonyi professzornak - mint az IHA tiszteletbeli elnökének kiemelt szerepe volt. Sajnos, betegsége megakadályozta, hogy a kongresszuson részt vehessen, de elküldte az IHA kiadványát. A következőkben ennek, számunkra is lényeges főbb tanulságait foglalom össze [1] A kongresszusra 97 tanulmány érkezett, melyet 9 szekcióban tárgyaltak meg, mely átfogta a vizerőhasznosítás számos aktuális problémáját, még az oktatását is Ezekből most csak a következőkre szeretném felhívni a figyelmet [2], Az 1. szekció a vízerőhasznosítás jövőbeli szerepével és a fejlesztés lehetőségeivel foglalkozik. A 2. szekció a kisesésü vízerőművekkel, ezek jelenlegi és jövőbeli kiépítési helyzetével és számos újdonsággal is foglalkozik a világ számos országában. A 3. szekció a vizerőhasznosítás társadalmi és ökológiai problémáit tárgyalja. A további hal szekció a vizerőhasznosítás egyéb aktuális (szivattyús energiatározás, gépi berendezések, ezek automatizálását, felújításukat, üzemi tapasztalatokat és az építés építési, gazdasági, beruházási) problémaköreit ismerteti. Figyelembe véve a hazánkban közel két évtizede a vizerőhasznosítás körül uralkodó szemléletet, a következőkben csak az 1. szekció főbb gondolatairól számolok be, amely a vízerőhasznosítás XXI. századi helyzetéről ad perspektívát Hangsúlyozni szeretném, hogy a vizerőhasznosítás jövőbeli helyzetére vonatkozó állásfoglalások eddigi kedvező tapasztalatokon, a hő és nukleáris erőművek üzemeltetése és környezetszennyezése, továbbá az egyre fogyó, soha nem pótolható nyersanyagok problémakörén alapulnak Haider osztrák mérnök a vizerőhasznosítás ausztriai helyzetéről és sikereiről számolt be, ahol az igények 70 %-át a kalorikus erőművekkel kooperáló vízerőművek elégítik ki. Ez ugyan kevesebb, mint a villamosenergia igények 100 %-át kielégítő norvégiai és izlandi példa, de itt két fő szempontot kell hangsúlyozni. Ausztria ezzel csaknem összes lehetőségeit kihasználta, ill töretlenül folytatja ez irányú beruházásait, továbbá vízerőműveinek jelentős része csúcsenergia igényeket elégít ki. Haider nyomatékkal hangsúlyozza, hogy a Duna folyó, vizerőhasznosítás tekintetében rendkívül kedvező. A fajlagos beruházási költségek Ausztriában ma a következők: 90.000 ATS/kW vízerőműveknél 25.000 ATS/kW szénerőmüveknél és 7.000 ATS/kW új gázturbinás erőműveknél. Hangsúlyozza, hogy a vizerőhasznosítás elsősorban azokban az országokban lehet gazdaságos, ahol a kiépítettség aránya ma még alacsony Stratégiai szempontból a vízerőművek kiépítése növekvő érdeklődést és tendenciákat mutat világszerte. Schleiss, A. J. professzor — a kedvező svájci tapasztalatok alapján egy 2039-ig tartó olyan távlati vízerőhasznosítási programot vázolt fel, amely döntően egy 5120 MW kapacitású szivattyús energiatározás lehetőségeit és feltételeit körvonalazza. Tervének legfontosabb alapelvei a következők: vegyes energiarendszerek gazdaságosabb együttműködése, alkalmazkodás az új technológiai, társadalmi, energiapolitikai, piacgazdasági és környezetvédelmi fejleményekhez, ill. ezek távlati követelményeihez. A vizerőhasznosítás - az eddigi tapasztalatok alapján - egyértelműen a legfontosabb tényezője a fenntartható fejlődésnek és a nyersanyagokkal való ésszerű takarékosságnak. Elismen, hogy ma Európában a liberalizálás és a privatizálás, ill. az átmeneti energiabőség számos bizonytalanságot jelent. Ennek ellenére, véleménye szerint, a vízerőhasznosítás a következő évszázadban kiemelt szerepet fog játszani. Orhon, Pasin és Naderer szakértők a vizerőhasznosítás törökországi helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről számolnak be. Ennek alapján, a távlati tervek szerint az 1998. évi energia-felhasználás 115.100 GWh, ami 2020-ra 547.000 GWh-ra, ötszörösére fog növekedni Jelenleg 678 nagyobb tározójuk van, amelyből 472 üzemel és 206 áll építés alatt. 344 üzemelő vízerőművük van. A tökehiány miatt szorgalmazzák a magántőke intenzivebb bevonását a beruházásokba. Prasad, Mittal és Kumar indiai szakértők kiemelik, hogy India a vizerő potenciál tekintetében a világ ötödik helyén áll, de ennek eddig csak 15 %-át hasznosította. A fejlesztés elősegítése érdekében ők is a magántőke bevonását sürgetik. A társadalmi fejlődés is követeli az energiatermelés gyorsítását, amit a kormány is segít. Reznikovsky és Gladysheva a mai Oroszország vízerőhasznosítási helyzetéről és feladatairól számolt be, amelynek három fő iránya van. Az első a folyamatban lévő építkezések befejezése, a második, nagyteljesítményű szivattyús energiatározás építése, a harmadik a kisebb vízerőművek tömeges kiépítése. Ezt indokolja földünk globális felmelegedése, amit a hőerőművek is okoznak. Oroszország óriási, gazdaságosan hasznosítható vízerőkészlettel rendelkezik főleg ázsiai részén. Ezek közül számosat elkezdtek, amelyeket sürgősen be kell fejezni mind a növekvő energiaszükségletek kielégítése, mind az export miatt. A szivattyús energiatározók és a folyami vizerőmüvek kiépítését is fel kell gyorsítani. Mindezt az ésszerű gazdálkodás cs a környezetvédelmi szempontok egyaránt indokolják. (Folytatás a 237. oldalon)