Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: Újabb paleo-hidrogeológiai vizsgálatok a Központi- és a Keleti Gerecsében

210 Újabb paleo-hidrogeológiai vizsgálatok a Központi- és a Keleti Gerecsében Scheuer Gyula 1126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat: Áttekintve és vizsgálva a hegység központi és keleti részeihez tartozó édesvízi mészkő területek nyersanyag-lelőhelyként történő igénybevételi lehetőségeket a Szerző megállapította, hogy csak a Csonkás-hát, öreg-hegyek és Juh-állás elnevezésű édesvízi mészkövek jöhetnek számításba, mert ezeknél lehetett a rendelkezésre álló korábbi adatok alapján megfelelő mennyiségű és minőségű közetanyagot feltételezni. A vizsgálatok szerint mindhárom édesvízi mészkő előfordulás sekély mélységű, nagyobb kitetjedésű hévforTástavakban halmozódott fel. A hévforrások mészképzó dinamikája erőteljes volt, és a vizsgálatok azt valószínmüsitik, hogy az 1-6 m vastagságban kivált mészkövek felhalmozódása földtanilag rövid ideig, 3000-5000 év tarthatott, és a mészanyag keletkezése a hévforrások életének befejező szakaszában történt, mert végleges kiapadásukkal szűnt meg a karbonát-anyag kicsapódása. Kulcsszavak: hévforrások, édesvízi mészkő, erózió, tektonika. 1. Bevezetés Az elmúlt években a gerecsei édesvízi mészkő előfordulások egy részének újra vizsgálatára került sor, amelyek esetleg építőkő kitermelés szempontjából figyelembevehetők. E vizsgálatokat több esetben fúrásos kutatási munkálatok is kiegészítették. így a nyersanyag hasznosítás lehetőségeinek tisztázása érdekében a vizsgálatok kiterjedtek a Központi- és Kelet Gerecse-i előfordulásokra is. Ezért áttekintve részben a hegység központi, részben pedig a keleti részeihez tartozó édesvízi mészköveket megállapítható volt, hogy a központi területeken a süttői Harasztihegy és Vaskapu-i már termelt kőzetanyagon túlmenően termelési szempontból a csonkás-háti és az öreg-hegyeki előfordulások jöhetnek szóba, mert csak ezeknél volt remélhető megfelelő mennyiségű és minőségű kőzetvagyon (1. ábra). 1. ábra. A vizsgált központi gerecsei pliocén és pleisztocén hévforrások áttekintő helyszínrajza 1. Csonkás- hát, 2. Póckö, 3. Réz-hegy, 4. Öreg-hegyek. E két előforduláson túlmenően vizsgáltuk még a kelet gerecsei juh-állási édesvízi mészkő felhalmozódást is, amely Epöl község mellett található, ahol a mezozóos karbonátos kőzetkibukkanások környezetében az alsó pleisztocénben feltörő hévforrások szintén jelentős mennyiségű mészanyagot halmoztak fel (2. ábra). 2. ábra. A tárgyalt kelet-gerecsei juh-állási alsópleisztocén hévforrás áttekintő helyszínrajza Az újabb kutatások és megfigyelések olyan eredményeket szolgáltattak, amelyek az eddigi ismereteket tovább bővítették és pontosították. 2. A Központi-Gerecse-i előfordulások vizsgálata 2.1. A Csonkás-háti hévforrás és mész-anyagának vizsgálata A Központi-Gerecse középső részén a névadó Gerecse 633 m magas csúcsától északnyugati irányú Csonkáshát nevű gerincén található a tárgyalt előfordulás közvetlenül a gerinc egyik csúcsát képező 354 m magas Csonkáshegy északnyugati lábánál (3. ábra). A gerinc fokozatosan lealacsonyodva Alsóvadácsnál éri el Bikol patak völgyét és szűnik meg. A gerincet nyugatról mélyen bevágódott szurdokszerű északnyugat délkelet irányú Csonkásvölgy határolja, míg keleti irányban csak kisebb lapos völgy képezi a gerinc morfológiai határát. A vizsgált és tanulmányozott Csonkáshát-i édesvízi mészkő a Központi Gerecse-i édesvízi mészkövektől elkülönülten a hegység belső részén keletkezett olyan hévforrásokból, amelyek genetikailag a hegység központi részén települő mezozóos karbonátos kőzetekhez kapcsolódtak. Az előfordulás a gerincen legmagasabb helyzetben 330 m tszf található. Északnyugati irányba magassága fokozatosan csökken, és kb. 300 m tszf szinten jól megfigyelhe-