Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
3. szám - Hírek: Dr. Mosonyi Emil előadása és kerekasztal konferencia a XXI. századi vízgazdálkodásról
174 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 3. SZ. Stober, I. (1992): Die Gezeiten der Erde in ihren Auswirkungen auf das Grundwasser. Deutsche Gewässerkundliche Mitteilungen , 36. H. 5/6, S. 142-147. Stober, 1. (1994): Die physikalischen Eigenschaften von Wasser und Gestein, ihre Tiefenabhängigkeit und Folgerungen für die Praxis - unter besonderer Berüchsichtigung des kristallinen Grundgebirges. Beiträge zur Hydrogeologie, Band 45, S. 105-132. Strayle, G. (1983): Pumpversuche in Festgesteinen. DVGW Schriftenreihe Wasser, Nr. 34, S. 305-325, Eschbora. Überwimmer, F. (1992): Untersuchung der Ressourcen gespannter Grundwassersyteme mit hydraulischen und hydrologischen Modellen Schriftenreihe zur Wasserwirtschaft, TU Graz, Band 3. Vasvári, V. (1990): Computerunterstützte Auswertung von Kleinpumpversuchen in gespannten Grundwasserleitem. Diplmoarbeit TU Graz. Vasvári, V.-A. Archimandritis (1999): Systematische Beobachtung, Auswertungund Analyse langfristiger Druckspiegel aufzeichnungen an Versuchsbohrungen in der zentralen Oststeiermark. Mitteilungsblatt des Hydrographischen Dienstes in Österreich , Nr. 78, S. 1-29. A kézirat beérkezett: 1999. december 13. VASVARI VILMOS oki. vízépítőmémök. 1990-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. 1990/91-ben tud. segédmunkatárs a Vízgazdálkodási Tanszéken, majd 1991 és 19% között a Gráci Műszaki Egyetem Hidromechanikai, Hidraulikai és Hidrológiai Intézetének asszisztense, ahol 1996-ban doktorált a kelet-stájerországi nyomás alatti talajvizek hidraulikai vizsgálata és numerikus modellezése témában. Disszertációját a Stájer Tartomány Josef Krainer díjjal tüntette ki 1997ben. Jelenleg a Geoteam GmbH. (Gleisdorf/Ausztria) tudományos munkatársa, ahol kutatási területe a nyomásteijedés vizsgálata repedezett mélységi vízvezetőkben geofizikai fúrólyukszelvények útján meghatározható repedezettségi paraméterek felhasználásával. Determination of storage coefficient on the basis of hydraulic head and barometric pressure fluctuation data Vasvári, V. Abstract: The storage coefficient is an important hydraulic parameter which influences the unsteady state groundwater flow. The storage coefficient of confined aquifers can be determinated not only by pumping test data but also by hydraulic head and barometric pressure fluctuation data. The response of hydraulic head to barometric pressure fluctuaüons is characterised by the barometric efficiency. In this paper the statistical method developed by Clark is presented which allows the accurate determination of barometric efficiency using the hydraulic head and barometric pressure fluctuation data. Since the storage coefficient and the barometric efficiency are bo'.h dependent cm the compressibility of water and grain skeleton, the storage coefficient can be calculated by barometric efficiency If barometric efficiency is known the proportion of hydraulic head fluctuations to barometric pressure fluctuations can be computed. The application of the method in practice is presented by the example of a Styrian well. Keywords: confined groundwater, storage coefficient, baromét ric efficiency, compressibility of water and grain skeleton Híre k Dr. Mosonyi Emil előadása és kerekasztal beszélgetés a XXI. század vízgazdálkodásáról Dr. Mosonyi Emil akadémikus, a Karlsruhe-i Egyetem emeritus professzora az egyetem Hidromechanikai-, továbbá a Vízépítési és Kultúrtechnikai Intézetének rendezésében a karlsruhei Theodor Rehbock teremben 1999. november 24-én előadást tartott" Vízépítés a XXI. században" címmel. Kifejtette, hogy Földünkön, ezen a "kék bolygón" a vizek jelentőségét tovább növelik az emberiség aktív és passzív vízgazdálkodást egyaránt érintő igényei. Az előadás rámutatott a vízépítő mérnökök felelősségére, a vízépítés és a vízerőhasznosítás várható helyére és szerepére az elkövetkező időkben. 2000 április 14-én Budapesten a Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztálya rendezett a tárgykörben érdekeltek részére kerekasztal beszélgetést dr. Karádi Gábornak, a Wisconsin-i Állami Egyetem, Milwaukee (USA) emeritus professzorának vezetésével. A beszélgetés bevezetője dr. Mosonyi Emil: "Vízgazdálkodás a XXI. században" c. előadása volt. Az előadás megállapította: 1 A Föld vízkészletének csupán 2,5 %-a édesvíz. 2. A Föld népességét 2025-re 8 milliárdra prognosztizálják, de ez 11 milliárdra is felnövekedhet. 3. Az éghajlat melegedésének veszélyét sem lehet kizárni, s ez 0,7 °C nagyságú is lehet. 4. A politika egyre inkább érdeklődik a vízkészletek iránt, s vízszegény övezetekben ez háborús veszélyekkel is járhat. 5. Előre nem látható töréseket okozhatnak akár a technika, akár a természet jövőbeni megnyilvánulásai. Az államférfi mindig a jövő nemzedékeinek érdekeire van tekintettel, a politikus csak a következő választás esélyeit mérlegeli intézkedéseiben. A bevezető előadás a vízerőhasznosítás részesedésének növekedését indokolva szögezte le, hogy minden kilowattóra vízerővel fejlesztett energia 0,8 kg légszennyező széndioxid keletkezését akadályozhatja meg. A soron lévő feladatok mellett is tudnunk kell, hogy az oktatás és a helyes szemlélet-kialakítás a jövő fejlődésének alapja. * Dr. Mosonyi Emil professzor budapesti, 2000. április 14-i előadását követő kerekasztal beszélgetés után dr. Szesztay Károly méltatta dr. Orlóci István, dr. V. Nagy Imre méltatta dr. Vágás István eddigi munkásságát, szakmai és tudományos életben elért eredményeiket, születésük hetvenedik évfordulója alkalmából.