Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

2. szám - Nagy László: Az árvízi biztonság fejlődése

NAGI^^^Uámabirfonsá^ejlódés^ 117 1. táblázat Védett gazdasági Öblözetek összes véAz összes védett érték száma dett érték érték százaléka milliárd forint (1994) milliárd Ft % <0,1 12 < 1,0 <0,1 0,1-1,0 11 4,3 0,1 1,0-10,0 84 317,4 10,4 10,0-100,0 34 1405,7 46,2 > 100,0 8 1314,8 43,2 összesen 149 3042,2 100 A differenciált védelmi szintek kialakításánál jó az a gyakorlat, hogy a magasabb biztonságot a magasabb viszszatérési idővel adják meg, vagyis a ritkább (kisebb valószínűségű) árhullámok ellen is meg kell, hogy feleljen a gát: magasabb biztonság = kisebb visszatérési valószínűség Érdemes megemlítem, hogy azokban az öblözetekben, ahol 1000 éves visszatérési időre lettek kiépítve árvízvédelmi gátak, a védett gazdasági érték valójában a legmagasabb Magyarországon: 1.12. Holt-Marcal győri öblözet: 229 milliárd Ft, 1.19. Budai -1.48. pesti öblözet: nem készült felmérés. 2.95. Körös-Tisza-Maros közi II. öblözet: 218 mrd Ft. A számok tehát azt mutatják, hogy a determinisztikusán felvett magasabb (1000 éves átlagos visszatérési időnek megfelelő) védelmi szintek összhangban vannak a számolt gazdasági értékkel. Azonban, a fenti öblözeteken kívül másik 6 öblözetben is 100 milliárd forint feletti a védett gazdasági érték. A 2. ábra a meglévő differenciált védelmi szintek kiteij esztésének lehetőségét mutatja két változatban (a párhuzamos ferde vonalak szerint). A két változat megtartja a korábbi előnyöket, és előre lépésre nyújt lehetőséget azoknál az öblözeteknél, ahol a védett gazdasági érték különösen magas A differenciált védelmi szintek problémája úgy is felvethető, hogy megérdemel-e Szolnok városa magasabb védelmi szintet, pl. 400 vagy 500 éves visszatérési időnek megfelelő védelmet akkor, amikor a 2.50 számú szolnoki öblözetre megállapított védett gazdasági érték 180 milliárd Ft? 2.95 KOrös-T~sza-Maros közi Holt-Marcal Győri 0W. 2.50 Szolnoki öblözet javaslat 2.50 Szolnoki öblözet jelenleg öblözetben a védett gazdasági érték mdFt (1994) 3.2. Az elöntésből keletkező becsült kár 2. ábra. Visszatérési idő az öblözetben védett gazdasági érték alapján vei történik. A kárfílggvények a kárhányadot mutatják meg különböző árvízi hatások esetén, mint az elöntés mélysége, az elöntés tartóssága, a vízsebesség, vagy ezek kombinációja. Árvíz esetén a védekező szervezet a kár elkerüléséért, a károk csökkentéséért dolgozik. Valójában nem a védett értékkel, hanem a kárral (vagy az elkerült kánai) tudjuk az árvízvédekezés hatékonyságát jellemezni. Az árvízvédelmi öblözetenként az eltérő mértékű védett gazdasági érték feltételezi azt, hogy az elöntésből keletkező kár is eltérő lesz. Azt azonban világosan kell látni, hogy a védett érték eltérő szerkezete, az eltérő elöntési folyamat miatt az elöntésből keletkező kár is különböző összeggel jelentkezik. Ha két öblözetnél eltérő mértékű kár keletkezhet, akkor nem hordoz igazságot magában a biztonságnak a jelenleg - említett három terület kivételével - alkalmazott megfogalmazása Az azonosan 100 éves átlagos visszatérési idő mellett az öblözet, ahol nagyobb kár keletkezhet, biztonsági szempontból alulértékeltté válik. Megállapítható tehát, hogy a nagyobb becsülhető egyszeri kír = magasabb biztonság megfogalmazást, mint elvet kell követni az árvízvédelmi fejlesztések sorolásánál. A magasabb biztonság megfogalmazása ebben az esetben is történhet a magasabb visszatérési idő megadásával, hasonlóan a 3.1. fejezetben megfogalmazottakhoz. A számszerűsíthető becsült károk meghatározása a különböző szerkezetű védett értékek esetén a védett értékből kárfüggvények segítségé4. Összefoglalás A vízzel, az árvízzel kapcsolatos feladatok jelentős része a szociális ellátáshoz és a létbiztonsághoz kötődik, ezért a gazdasági megközelítésnek is követnie kell a társadalmi-gazdasági igényeket, szigorú etikai és politikai kompromisszumok mellett. Új biztonságpolitikai megfogalmazásnál a vezérlő elv a meglévő rendszer olyan fejlesztése kell, hogy legyen, amelynél a szerzett jogok nem csorbulnak. Folyóink árterein 700 településen 2,5 millió ember él, a vasutak 32 %-a, a közutak 15 %-a, mezőgazdasági területeink harmada itt helyezkedik el. összesen több, mint 1600 mrd Ft nemzeti vagyon halmozódott fel itt, a GDP csaknem 30 %-át itt termelik meg. Az egyszeri mértékadó árvízi elöntésből az adott öblözetben a teljes gazdasági érték 32,6 %-át kitevő kár keletkezhet. Ez legkevesebb 56 mrd Ft-ot érhet el, ami megegyezik az átlagosan 10 é-